rss

  • Milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok a gyermekeknél?

  • Share on Tumblr

    A kullancs számos kórokozót képes átjuttatni az emberbe. A mindennapi gyakorlatban kétféle betegséggel kell számolni, az egyik a Lyme-kór, a másik pedig egy vírus okozta agyvelõgyulladás.

    A Lyme-kórt baktérium okozza, ez antibiotikummal jól gyógyítható, védõoltás azonban nincs ellene. Ezzel ellentétben a vírusos agyvelõgyulladás ellen szerencsére rendelkezünk védõoltással, amely egyéves kor után adható. Azért fontos a védelem, mert a kialakult betegség ellen nincsen hatékony orvosság.

    Hazánkban egyébként az oltásnak is köszönhetõen egyre ritkábban fordul elõ, de azoknak a családoknak, akik gyakran járnak kirándulni, mérlegelniük kell az oltás beadatását. Az úgynevezett aktív védõoltás elölt vírust tartalmazó anyaggal lehetséges, ezt az elsõ beadása után egy-három hónappal, majd kilenc-tizenkét hónap múlva ismételni kell, vagyis általában 0. hó, 1. hó és 1 év az oltási sorrend.

    Indokolt esetben gyorsított módon is adható (az elsõ után három héttel megkaphatja a másodikat). Három év múlva emlékeztetõ oltást kell beadatni. Kevéssé ismert az úgynevezett passzív immunizálás.

    Ez az jelenti, hogy a kullancscsípés után két napon belül lehet adni egy olyan speciális ellenanyagot tartalmazó oltást (azoknak, akik korábban nem kaptak védõoltást), amely kivédi az esetleges kullancs okozta agyvelõgyulladást.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Alma Együttes - Bartos Erika: Balaton

    Megjelent napjaink egyik legnépszerûbb mesekönyvírójának, Bartos Erikának és az évek óta a gyerekzenekarok élbolyába tartozó Alma Együttesnek közös kiadványa. Az exkluzív megjelenésû, CD-t tartalmazó bájos mesekönyv, Kurutty a kisbéka Balaton körüli kalandos utazásáról szól, ám Bartos Erika ezúttal nem a tõle megszokott módon rajzaival, hanem gyurmaképeivel illusztrálta azt! A mese a 13 vadonatúj Alma-dallal kiegészülve nyújt tökéletes szórakozást, hiszen a valódi Alma hangzásvilággal Bartos Erika versei kerültek megzenésítésre.

  • Két éve együtt él 16 éves férjével a 13 évesen ikreket szült anya

    Zágráb - Már két éve együtt él 16 éves férjével a legfiatalabb, mindössze 13 éves horvátországi anya, aki két egészséges leánygyereket szült hétfõn az egyik zágrábi klinikán. A Jutarnji List címû horvát lap szerint a fiatalkorú férfit beidézték a zágrábi megyei bíróság vizsgálati osztályára.

  • Gondatlanul tárolt gyógyszerek okozta mérgezések

    A különbözõ színû, formájú és mintázatú tabletták, kapszulák felkeltik a gyermekek érdeklõdését, ráadásul nemegyszer hasonlítanak bizonyos cukorfajtákhoz is. A gyógyszermérgezések elkerülhetõk lennének, ha mi magunk gondosabbak lennénk, vagy volna fogalmunk a mérgezések súlyosságáról és kimenetelérõl.

    Amennyiben a családban együtt élõ kiskorú gyermek van vagy gyakran vendégeskedik náluk, a gyógyszereket mindig olyan biztonságosan kell tárolni, hogy még a kikészített napi adagokhoz se férhessen hozzá.

  • A megterhelõ fizikai munka nem kedvez a fogamzóképességnek

    A „mindent a baba egészségéért” hadmûveletet néhány hónappal a tervezett fogantatás elõtt meg kell kezdeni.

    Régi tapasztalat, hogy a túlzásba vitt fizikai munka és kimerítõ testmozgás nem kedvez a fogamzásképességnek.

    A „menedzsertípusú”, túlhajtott életmód és az ezzel járó testi és lelki kimerültség is csökkenti a teherbeesés esélyét. Nemcsak a munka mennyisége, hanem körülményei is fontosak a várandósság szempontjából

  • Milyen okok állhatnak a spontás vetélések hátterében?

    A megfogant és beágyazódott terhességeknek mintegy 20 százaléka végzõdik spontán vetéléssel. Ez alatt a terhesség megszakadását értjük a magzat életképességének elérése elõtt. Ezek többsége az elsõ három hónapban következik be.

    Vérezgetés a terhesség elején nem ritka. Ezek többsége csak kevés friss, vagy barnás vérzés. Gyakran a várt menzesz idejében észlelhetõ. Általában nem vezet a terhesség megszakadásához. Veszélyesebb, ha a vérzés erõs, darabos és kifejezett alhasi görcsös fájdalom kíséri.

  • Mikor beszélünk a magzat túlhordásáról?

    A magzat túlhordása legalább olyan ijedtséget jelent a kismamák számára, mint a koraszülés lehetõsége. De vajon milyen okok húzódnak meg a háttérben? Mikor is beszélhetünk valódi túlhordásról?

    A szülés pontos idõpontjának kiszámításától függõen beszélhetünk túlhordásról, vagy éppen téves számításról. A nõk csekély hányadánál indul meg a szülés az elõre jelzett napon. Általában néhány nap eltérés lehet az elõre kiszámított dátum, és a szülés valódi idõpontja között. A számítás elvégzéséhez szükség van a mestruációs ciklus ismeretére.

  • A szoptatás gyerekek százainak életét menthetné meg

    A szoptatás évente 900 gyerek életét menthetné meg, emellett több milliárd dolláros anyagi kiadástól óvna az Egyesült Államokban - állítják kutatók.

  • Várandósság alatti lábfájdalmak

    Várandósság alatti lábfájdalmakVárandósság alatt igen gyakori a lábikrát, lábat vagy mindkettőt érintő görcsös izomösszehúzódás. A jelenség pontos okát nem ismeri a tudomány, de a kellemetlenség megelőzhető, ha az alábbiakat betartjuk. Lefekvés előtti nyújtással megelőzhető az éjszakai lábgörcs. Álljunk karnyújtásnyira a faltól, helyezzük jobb lábunkat a bal mögé. Lassan hajlítsuk előre a bal lábunkat, a jobb térd maradjon nyújtva, a sarok a földön. Tartsuk ki a testhelyzetet 30 másodpercig, közben a hátunk legyen egyenes. Ne forgassuk el a lábfejünket, talpunk maradjon a földön.

  • Rájöttek, mitől indul meg a szülés

    Rájöttek, mitől indul meg a szülésShaun Brennecke, a Melbourne Egyetem munkatársa elmondta, hogy az esemény hátterében egy bizonyos fehérje áll, amit a szervezet akkor kezd el termelni, amikor elérkezettnek látja az időt arra, hogy a gyermek világra jöjjön. Ez a fehérje felszabadít egy „biztonsági kapcsolót”, amely összehúzódásra készteti a méhet. A közzétett tanulmányból az is kiderül, hogy a túlsúlyos nők szervezet nem termel eleget ebből a fehérjéből, ezért fordulhat elő, hogy esetükben gyakran kell császármetszéssel világra segíteni a gyermeket.

  • Megváltoztatja a magzat agyát, ha az anya alkoholt fogyaszt

    Különbözõ orvosi képalkotó módszerekkel is kimutatható változás történik azoknak a gyerekeknek az agyi szerkezetében és anyagcseréjében, akik magzatkorukban alkohol hatásának voltak kitéve.

  • A várandós nõk influenza elleni oltása a babát is védi

    Kisebb eséllyel kerültek kórházba légzõszervi betegség miatt életük elsõ hat hónapjában azok a csecsemõk, akik anyját várandósan beoltották influenzavírus ellen.

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

  • A passzív dohányzást is kerülni kell a kismamáknak

    A passzív dohányzás kapcsolatba hozható a születési hibák nagyobb kockázatával.

  • Mi az E-vitamin szerepe?

    Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények, a hús, a máj és a tojás.

    Az emberben a tokoferol hatása kevéssé ismert, hiánya nem okoz jellemzõ tüneteket. A tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást fejtenek ki, így megakadályozzák a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját. Biológiailag a D-alfa-tokoferol a leghatásosabb. Gyulladásgátló hatása is ismert.

  • Mi az a terhességi toxémia?

    Tünetei a terhességben elõforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak.

    Az oka még nem ismert, de a kialakulásában szerepet játszanak az immunológiai okok, pl. ugyanannak a nõnek nem minden terhességében alakul ki toxémia, vagy a nõ második férjétõl viselt várandóssága alatt nem alakul ki. Elképzelhetõ, hogy a bizonyos gének is örökítik a hajlandóságot, van, hogy a kismama anyjánál is felismerték a toxémiát.