rss

  • Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetű

  • Share on Tumblr

    Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetűHa a terhesség kilenc hónapja stresszes környezetben telik, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz rakoncátlan, nehéz természetű. A stresszhormonok magas szintje befolyásolja az agy finom szerkezetének méhen belüli fejlődését. A kutatás során több ezer gyereket követtek az anyaméhben töltött időszaktól iskoláskorukig, ennek alapján a stresszhormon szintjének emelkedése megemeli a figyelemhiányos, hiperaktív és egyéb viselkedési zavarok előfordulási valószínűségét. Ezen hormonok befolyásolják a kezességet is, vagyis hogy jobb vagy balkezessé válik a gyerek.

    A kézdominancia megfigyelése segíthet az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) diagnosztikájában is. Alina Rodriguez kutató több mint 1700 édesanyát és gyermekeiket vizsgált. Azok az édesanyák, akik sok stresszel vagy gyásszal szembesültek terhességük során, illetve partnerkapcsolati nehézségekkel küzdöttek, kétszer gyakrabban szültek olyan gyermeket, akik öt éves korukban „váltott kezesekké” váltak. A “váltott kezesek” egyik kezükkel írnak, de másik kezükkel dobnak el vagy kapnak el egy labdát. Ez más, mint a kétkezesség, mert ilyenkor a két kéz nem egyformán hatékony egyes tevékenységek elvégzésében.

    Ezen terhességekből született gyerekek között gyakoribb az ADHD, gyakoribb az érzelmi probléma és több a nehéz természetű gyerek, akik ráadásul nehezebben jönnek ki társaikkal is. A kutató ennek ellenére úgy gondolja, hogy nincs ok aggodalomra.


    „Kismamaként fontos kívülről is figyelni magunkra, kicsit kivonni magunkat a munka hatása alól és megpróbálni relaxálni, elfogadni a környezet támogatását és olyan dolgokkal foglalatoskodni, amitől jól érzik magunkat” - javasolja Rodriguez.

    Nagyon régóta tudjuk, hogy a terhes kismamák több törődést és odafigyelést igényelnek, a mai kismamák sokkal stresszesebbek, mint egykori társaik. Egy korábbi finn tanulmány 8000 gyerek vizsgálata alapján mutatott összefüggést a terhességben megélt stressz mennyisége, a váltott kezesség és a viselkedési problémák között. Közöttük kétszer gyakoribb, hogy nyolc éves korukra gondjuk van a házi feladattal.

    A stressz, amit Dr. Rodrigez vizsgált, kiterjedt a depressziós attitűdre, a gyászeseményekre illetve a párkapcsolati nehézségekre is. További vizsgálatok szükségesek a munkahelyi stressz hatásairól is.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Várandósság alatti lábfájdalmak

    Várandósság alatti lábfájdalmakVárandósság alatt igen gyakori a lábikrát, lábat vagy mindkettőt érintő görcsös izomösszehúzódás. A jelenség pontos okát nem ismeri a tudomány, de a kellemetlenség megelőzhető, ha az alábbiakat betartjuk. Lefekvés előtti nyújtással megelőzhető az éjszakai lábgörcs. Álljunk karnyújtásnyira a faltól, helyezzük jobb lábunkat a bal mögé. Lassan hajlítsuk előre a bal lábunkat, a jobb térd maradjon nyújtva, a sarok a földön. Tartsuk ki a testhelyzetet 30 másodpercig, közben a hátunk legyen egyenes. Ne forgassuk el a lábfejünket, talpunk maradjon a földön.

  • Az amerikai adoptálók kislány babákra vágynak

    Kislány, és emellett lehetõleg nem fekete bõrû babára vágynak az amerikai örökbefogadó szülõk egy frissen ismertetett amerikai-brit tanulmány szerint

  • Hogyan szûrhetõ a Down szindróma terhesség alatt?

    A Down kór az újszülöttek leggyakoribb kromoszóma-rendellenessége, melyet elõször John Langdon Down írt le 1866-ban, akirõl a kórképet késõbb elnevezték. A hazai statisztikai adatok alapján 700 terhességbõl egy Down szindrómás csecsemõ születik évente.

    Normálisan az emberi sejtek 23 pár, azaz 46 kromoszómát tartalmaznak, azonban a Down kóros esetek zömében a 21-es kromoszómából kettõ helyett három van (triszómia). Az esetek 5%-ában elõfordul, hogy a 21-es kromoszóma összetapad egy másik kromoszómával, ezt transzlokációnak hívják.

  • Mire számítson a várandós, ha ikreket vár?

    A tested ugyanolyan változáson megy keresztül, mint bármelyik kismamáé, de több kényelmetlenségre kell felkészülnöd. Nem kell 2, vagy 3 személyre enned, de változatosan, egészségesen kell étkezned, 50-100%-kal több fehérjét, kalciumot, vasat, folsavat és B12 vitamint kell fogyasztanod.

    Az úszás, séta hasznos, és a Kegel-gyakorlatokat is jó végezni, fõleg mivel a több baba többet nyom. A dohányzást azonnal hagyd abba, ez elvonja az oxigént a babáktól és tovább növeli az ikreknél elõforduló koraszülés, kis testsúllyal való születés esélyét.

  • A szoptatás gyerekek százainak életét menthetné meg

    A szoptatás évente 900 gyerek életét menthetné meg, emellett több milliárd dolláros anyagi kiadástól óvna az Egyesült Államokban - állítják kutatók.

  • A szülés utáni depresszió leküzdése

    Az anyaság sok nõ számára nyomasztó, ami a hormonális változások következtében sokszor szülés utáni depresszióhoz vezet. Ez különösen az elsõ gyermeküket világra hozó nõkre jellemzõ. A nõknek új szerephez kell alkalmazkodniuk, ezért a depresszió tünetei a szülést követõ elsõ hat hét során fokozatosan emelkednek.

  • Az elsõ 12 hét legfontosabb történései a magzat fejlõdésében

    A fejlõdés legfontosabb idõszaka az elsõ 12 hét. Az elsõ hónap végére, körülbelül 2 héttel azután, hogy a menstruáció elmaradását észleltük, az embrió hozzávetõleg 12 mm hosszú.

    Már jól felismerhetõ a feje, agykezdeménye és aprócska végtagbimbói vannak. A 4. hét vége felé a szív elkezd dobogni. Ezt még néhány hétig az ultrahangvizsgálat nem tudja kimutatni. A második hónap vége felé az embrió kb. 36 mm hosszú. További fejlõdés szükséges még, de az életfontosságú szervek részben már kifejlõdtek.

  • Több mindent is befolyásol a magzatként eltöltött idõ

    Életünk elsõ 9 hónapja meghatározó egészségünk szempontjából. Vizsgálták a magzat által felvett tápanyagokat, a környezeti hatásokat, a felszívódott kemikáliákat – beleértve a gyógyszereket is – az anyai fertõzéseket.

  • Mit takar az újszülöttkori csípõszûrés?

    Az csípõizületek fejlettségének szûrése, az idõben felismert és korrigált eltérések akár egész életen át tartó problémákat is megelõzhetnek, különösen azoknak a kisbabáknak az esetében, akiknek családjában elõfordult már csípõficam.

    Az újszülöttek elsõ csípõszûrését általában már a kórházban elvégzik. A vizsgálat eredménye fontos alapinformáció lesz a baba gyermekgyógyásza számára, de "biztosat" mindig az orthopéd szakorvos által végzett kontroll tud mondani. Minden esetben kötelezõ a fizikális vizsgálat, és ma már sok helyen szintén kötelezõ az ultrahangos csípõszûrés is.

  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

  • Milyen jelei lehetnek a terhességnek?

    A terhesség a szervezetben számos élettani változást idéz elõ: érinti a központi idegrendszert, a szív és érrendszert, a vért, a légzést, az anyagcserét, továbbá a májat, a vesét, az emésztõrendszer mûködését, a savbázis egyensúlyt, a víz és elektrolit-háztartást, a csontrendszert, a kültakarót, az endokrin szerveket stb.

    Összességében a terhes nõ egész szervezete részt vesz a folyamatban annak érdekében, hogy a terhesség fennmaradjon, a magzat zavartalanul fejlõdjön, és egészségesen megszülessen.

  • Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetű

    Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetűHa a terhesség kilenc hónapja stresszes környezetben telik, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz rakoncátlan, nehéz természetű. A stresszhormonok magas szintje befolyásolja az agy finom szerkezetének méhen belüli fejlődését. A kutatás során több ezer gyereket követtek az anyaméhben töltött időszaktól iskoláskorukig, ennek alapján a stresszhormon szintjének emelkedése megemeli a figyelemhiányos, hiperaktív és egyéb viselkedési zavarok előfordulási valószínűségét. Ezen hormonok befolyásolják a kezességet is, vagyis hogy jobb vagy balkezessé válik a gyerek.

  • Nyílt és titkos örökbefogadás

    Örökbefogadás esetén a kapcsolat végleges, jogi szempontból az örökbefogadott gyermek nem különbözik a vérszerinti gyermektõl.

    Igaz itt nem kell a vérszerinti családdal a kapcsolatot tartani, ez a kapcsolat elvileg - titkos örökbefogadás esetén mindenképpen - megszakad, de fontos a gyermek múltjára tekintettel lenni, figyelembe venni azt. Az örökbefogadni szándékozók felkészítése eddig nem volt kötelezõ. 2003. Január 1.-tõl a családjogi törvény változása értelmében kötelezõvé vált.

  • Bárányhimlõ- ajánlott a védõoltás vagy nem?

    A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést a varicella zoster nevû vírus okozza. A bárányhimlõ korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik fertõzöttet súlyos szövõdményekkel is kezelni kell.

    Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertõzésen. A betegség rendkívül ragályos: cseppfertõzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idõ - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az elsõ kiütések.

  • A várandósság 20 és 35 éves kor között a legideálisabb

    A várandósság 20 és 35 éves kor között a legideálisabbA karrierépítés fontossága miatt a nők egyre későbbre időzítik a gyerekvállalást, ami magában hordozza a veszélyeztetett terhesség magasabb kockázatát. Kétségtelen tény, hogy 30 és 35 éves kor között itt az ideje a gyerekvállalásnak. Saját magunknak állítjuk elő a problémát azzal, hogy idősebb korunkig várunk a szüléssel. Ez egy nagyon összetett és mély probléma. Sok nő az egészségügyi kockázatok ellenére is a 30-as évei végére, sőt a 40-es éveire időzíti a szülést, olyan sztárok példáját követve, mint Madonna, vagy Nicole Kidman.