rss

  • Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcéma

  • Share on Tumblr

    Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcémaAz ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

    Okai:

    Csecsemő és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a légúti allergiára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

    Megelőzhető?

    Az allergiás hajlam öröklődik. Már egy allergiás szülő esetén is 30, ha mindkettő allergiás, a gyermeknél közel 60- 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Több kutatás is igazolta, hogy az anya várandósság alatti diétájával nem csökkenthető a gyermeknél megjelenő ekcéma kockázata. A megelőzésben egyes vizsgálatok alapján azonban fontos szerepet játszhatnak a terhesség alatt nagyobb mennyiségben fogyasztott zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin. Friss kutatások pedig a probiotikumok előnyeiről számolnak be, melyeket a várandósság időszakában és csecsemőkorban fogyasztva csökkenthető a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.
    A szoptatás az ekcéma megelőzésében is kulcsfontosságú szerepet játszik. Anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk. Ekcémás gyermekeknél a hozzátáplálás megkezdésénél az allergizáló ételek –tehéntej, tojás, olajos magvak- bevezetését javasoljuk az 1 éves kor utáni időszakra halasztani.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Természetes fogamzásgátló módszerek

    A fogamzásgátlás azt jelenti, hogy valamilyen módszerrel elkerüljük a nemkívánt teherbe esést.

    Ezek pontos ismerete azért fontos, hogy mindig meg tudjuk választani az éppen a helyzethez illõ, leghatékonyabb módszert.

    Sajnos ma még a fogamzásgátló módszerek nagy része a nõkre hárítja a nagyobb feladatot. A férfiaknál szóba jön az ondóvezeték elkötése, ami elég hatékony, de végleges megoldás.

  • ALMA - Végre itt vagy! Az ALMA a születés előtti intim világ meséje.

    ALMA -  Végre itt vagy! Az ALMA a születés előtti intim világ meséje. \"Kezdetben Alma alig volt itt: apró pöttyként pihent édesanyja, Noémi hasában. Egyelőre csak egy fényben táncoló porszemhez hasonlított. Még azt sem tudta, hogy létezik.” Így indul ALMA története, aki olyan pici, hogy könnyedén felülhet egy bolha hátára, majd rizsszem, borsó, gumicukor méretet ölt. Fokozatosan növekszik, kialakulnak az életszervei, és egyre kíváncsibb lesz. Egy napon pedig úgy dönt, hogy elhagyja biztonságos menedékét. (Stéphane Audeguy szövegeivel, Laurent Moreau illusztrációival)

  • Védõoltás citomegalovírus ellen

    New York - A magzatoknál potenciálisan fejlõdési rendellenességet, agykárosodást okozó citomegalovírus ellen fejlesztettek ki vakcinát - számolt be róla a New England Journal of Medicine címû szaklap csütörtöki száma.

    A citomegalovírus az egész világon elterjedt, egészséges, felnõtt emberekre ártalmatlan. Ha azonban a nõk állapotosan kapják el elõször a fertõzést, fennáll a veszélye, hogy a vírus a méhlepényen keresztül eljut a magzathoz, és súlyos fejlõdési rendellenességet okoz.

  • Égési sérülések, és azok kezelése

    A kisgyermekkor egyik leggyakoribb sérülését az égések okozzák. Az égési sérülések legnagyobb százalékát a forrásos balesetek jelentik, fõleg a négyéves kor alatti gyermekeknél fordul elõ. Gyakori még a nyílt láng, illetve valamilyen forró tárgy, pl. fûtõtest, villanykörte, vasaló által okozott égés.

    Mivel a kicsik igen kíváncsiak, és a világot a lehetõ legjobban szeretnék megismerni, nincs bennük félelemérzet. Bátran merészkednek oda mindenhez, és a jobb megismerés érdekében megfognak mindent.

  • Eszközös módszerek a fogamzásgátlásban

    A spirál méhen belül alkalmazható eszköz. Már a régi egyiptomi nõk észrevették, hogyha bármilyen idegen tárgy van a méhüregben, akkor sokkal ritkábban jön létre megtermékenyítés. A spirál tulajdonképpen egy kisméretõ idegen tárgy, ami gyulladáshoz hasonló állapotot hoz létre a méhben, ezért ott nem tud beágyazódni a petesejt.

    Manapság már olyan spirálok is léteznek, amelyeknek a felülete fogamzásgátló anyaggal (valamilyen hormonnal) van bevonva, növelve ezzel a hatékonyságot. A spirált csak nõgyógyász teheti fel, illetve veheti le.

  • Csecsemõk koraérettségi tüneteire keresik a választ Kínában

    Kínában elterjedt a hír, hogy tejpor okozott mellnagyobbodást legkevesebb három csecsemõnél; a feltételezést felkapta a média, a közvélemény vizsgálatot követelt, a hatóságok ígéretet tettek arra, hogy utána járnak a jelenségnek.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Köldökápolás - hogyan is kezdjük hozzá?

    Amíg édesanyja pocakjában lakik, a magzatot a köldökzsinór köti össze a méhlepénnyel, így a fejlõdéséhez szükséges minden tápanyag és oxigén ezen keresztül jut el hozzá.

    Amikor világra jön, a baba szervezete alkalmazkodik a "kinti" körülményekhez - a köldökzsinórt pedig elvágják.

    Normál hosszúságú terhesség alatt a köldökzsinór kb. 50 centiméteresre nõ. Belsejében két verõér és egy visszér fut, s a bennük áramló vér feszes állapotban tarja a köldökzsinórt.

  • A terhesség alatti túlzott súlygyarapodás

    A terhesség alatti túlzott súlygyarapodásA terhesség alatti túlzott súlygyarapodással bíró kismamák gyermekei általában túlsúlyosak és nagyobb valószínűséggel lesznek a szívbetegek, derül ki egy új kísérletből. A kutatók változó terhességi kezdősúllyal rendelkező nőket vizsgáltak és követték nyomon gyerekeiket 9 éves korukig. Sok nő úgy érzi, a terhessége az az időszak, amikor sokat tud és sokat is kell ennie. Az átlagos súlyú nők terhesség alatti ideális súlygyarapodása 11 és 16 kg közötti, míg a túlsúlyosak esetében 6 és 11 kg közötti az ideális súlygyarapodás.

  • Mit tegyünk, hogy csillapítsuk a hányingert, hányást?

    Terhessége elsõ három hónapjában a legtöbb nõnek hányingere van, esetleg hány. A 12. hét után ezek a tünetek általában megszûnnek, de néha tartósan fennmaradnak. A jelenséget valószínûleg a hormonháztartás mélyreható változásai idézik elõ.

    Többnyire reggel jelentkezik, de bármely napszakban elõfordulhat, különösen akkor, ha a terhes anya fáradt vagy éhes. A hányinger általában könnyen csillapítható, de súlyos esetekben orvosi beavatkozásra is szükség lehet.

  • Honnan tudjuk, hogy eljött az idõ?

    A nagyon gyakori kérdésre -"Honnan tudom majd, hogy megindult a szülés?"- nincs olyan egyértelmû válasz, ami mindenkire ráillene. Mégis, az itt felsorolt korai tünetek a segítségedre lehetnek abban, hogy felismerd, ha eljött az idõ.

    Senki nem tudja megmondani elõre, hogy mikor fog szülni, sem azt, hogy meddig fog vajúdni. A számok alapján az elsõ gyermekes nõk 12-16 órát, a többedik gyermekesek 6-8 órát vajúdnak. Ezek csak körülbelüli adatok, a vajúdás és szülés mindenkinél másképp zajlik le.

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

  • Csecsemõkori hasmenés - mit tegyünk?

    Ijesztõ jelenség, ha egy csecsemõnél hasmenés jelentkezik, különösen, ha ahhoz hányás és láz is társul. Ilyenkor elsõsorban vírusfertõzésre kell gondolnunk, és számolnunk kell vele, hogy a baba a felnõtteknél sokkal hamarabb szárad ki, ezért gondoskodnunk kell a megfelelõ folyadékpótlásról is.

    Ha a baba még csak szopizik és hasmenéses, hányásos, lázas állapot jelentkezik, akkor mindenképpen vírusfertõzésre kell gondolnunk. Ilyenkor a babát nyugodtan lehet tovább szoptatni és kell is, hogy a folyadékhiányát pótoljuk, sõt ajánlott gyakrabban szoptatni a megszokottnál.

  • A passzív dohányzást is kerülni kell a kismamáknak

    A passzív dohányzás kapcsolatba hozható a születési hibák nagyobb kockázatával.