rss

  • Hüvelyi ultrahangos vizsgálattal nagyobb eséllyel zárható ki a méhen kívüli terhesség

  • Share on Tumblr

    Hüvelyi ultrahangos vizsgálattal nagyobb eséllyel zárható ki a méhen kívüli terhességA méhen kívüli terhesség - amely során a megtermékenyített petesejt beágyazódása nem a méhben történik - általában vetéléssel végződik, és néhány esetben még az anya életét is veszélyezteti, éppen ezért nagyon fontos időben felismerni. Szakemberek szerint a szokásos eljárás, amely során azoknál a nőknél, akik terhességük korai szakaszában hasi fájdalmakra és hüvelyi vérzésre panaszkodnak, átnézik a beteg kórtörténetét, valamint klinikai vizsgálatokat végeznek, nem elegendő. Így nagyobb eséllyel kizárható a méhen kívüli terhesség.

    Ehelyett hüvelyi ultrahanggal kellene megvizsgálni az állapotos nőket, és így kizárni a méhen kívüli terhességet, ezzel a módszerrel ugyanis a nők összes szaporodószervét, beleértve a méhet, a petefészket, a méhnyakat és a hüvelyt is alapos vizsgálatnak lehet alávetni.

    A kutatást vezető dr. John Crochet hozzátette, hogy sajnos a legtöbb méhen kívüli terhességnél nem is jelentkeznek ezek a tipikus tünetek, ezért különösen szükséges, hogy minden esetben alaposan vizsgálják meg a terhesgondozáson megjelent kismamákat.

    A megjelent kutatás során a szakemberek több mint 12 000 beteg adatait nézték át 14 korábbi tanulmány segítségével, és ennek alapján fogalmazták meg álláspontjukat. A kutatók ez alapján úgy vélik, minden első trimeszterben járó nő esetében, aki hasi panaszokkal jelentkezik, azonnal ki kell zárni a méhen kívüli terhesség lehetőségét, mely egyrészt a vetélések legfőbb oka ebben az időszakban, másrészt a kismamák halálának 6 százalékárért is felelőssé tehető.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A túl sok mangán rontja a gyerekek intelligenciáját

    A mangán, amely nyomelemként nélkülözhetetlen a szervezet számára, nagyobb mennyiségben ronthatja a gyerekek intellektuális képességeit. A montreali Québeci Egyetem kutatóinak megfigyelése szerint azok a gyerekek, akik az ivóvízzel nagyobb mennyiségû mangánt vettek magukhoz, rosszabbul teljesítettek az intellektuális mûködést mérõ teszteken, mint azok a gyerekek, akik kevesebb mangánnak voltak kitéve. Ismertetett eredmények alapján a kutatók sürgetik az ivóvíz biztonságosnak tekinthetõ mangántartalmára vonatkozó nemzeti és nemzetközi elõírások felülvizsgálatát, valamint biztatnak az otthoni vízszûrõ berendezések használatára.

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Amikor a csecsemõ beszélgetni szeretne velünk!

    Amikor véletlenszerûen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felet uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erõsek vagy gyengék. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlõdésnek köszönhetõ.

    6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni. Ha rámosolygunk, vagy megöleljük, repes a boldogságtól, és ennek hangot is ad. Irányított, ellenõrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában.

  • Már a várandóság előtti stressz is hatással van a gyermek egészségére

    Már a várandóság előtti stressz is hatással van a gyermek egészségéreA fogamzás előtti stressz megváltoztatja a petesejteket, ami genetikai változást idézhet elő a majdani gyermekben. Még a leendő kismama tinédzserkorában átélt feszültség is hatással lehet az utódjaira. A várandósság alatt folytatott életmód hatással van a csemete egészségére. A legújabb vizsgálatok szerint azonban már a teherbe esés előtt is olyan változások következhetnek be a leendő anya szervezetében, amelyek még a baba mentális beállítottságát is befolyásolják. Patkányokon végzett kísérletek alapján állítják, hogy az összefüggés emberekre is érvényes.

  • Teljesen váratlan gyermekáldás

    Moszkva - Éles alhasi fájdalmakkal fordult orvoshoz egy 48 éves orosz asszony Zelenogradban, majd számára is teljesen váratlanul egészséges gyermeknek adott életet.

    Az asszonyt megvizsgáló sebész megállapította, hogy hatalmas daganat nõtt a hasában, és már vitték is a mûtõbe. Útközben azonban véletlenül meglátta egy szülész, aki úgy vélte, az asszonynak egyszerûen szülési fájdalmai vannak, s a közelebbi vizsgálatnál meg is látta a baba feje búbját.

  • A járdán szülte meg babáját egy svájci nõ

    A járdán szülte meg babáját egy svájci nõ Lausanne városában. A CHUV egyetemi klinika szóvivõje megerõsítette, hogy a valóban volt egy ilyen esetük, de mind az anya, mind pedig az újszülött jó egészségnek örvend.

  • A terhes nõk gyakran letagadják, ha dohányoznak

    Az Egyesült Államokban átlagosan minden negyedik cigarettázó terhes nõ letagadja, hogy dohányzik - állapították meg friss felmérésükben amerikai kutatók.

  • Világhírû rajzfilmslágerek magyarul

    2011. október 19-én megjelent a Világhírû rajzfilmslágerek magyarul címû CD! Az album címe mindent elárul. A kiadványon egymás után csendülnek fel az utóbbi évek legnépszerûbb rajzfilmslágerei, természetesen magyarul. A CD-t 4 magyar klasszikus rajzfilm fõcímdal teszi teljessé. Nem hiányozhat egyetlen gyerek gyûjteményébõl sem!

  • Megrázott gyermek szindróma

    Egy liverpooli kórházban oktatófilmmel próbálnak küzdeni a „rázott csecsemõ”-szindróma ellen. A jelenség miatt itthon is sok baba szenved károsodást.

  • 35 hetes korra alakul ki a babák fájdalomérzete

    35 hetes korra alakul ki a babák fájdalomérzeteKoraszülött babákkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy 35 hetes magzati kornak megfelelő életkortól tudják megkülönböztetni a fájdalmas ingert az egyszerű érintéstől. A kutatók 46 újszülött agyi aktivitását figyelték meg, akik közül 21 baba koraszülöttként jött a világra a terhesség 28. és 37. hete között. Az elektroenkefalográfos felvételeket akkor készítették a babákról, amikor a sarokból vett rutinvérvételt elvégezték náluk. A koraszülött, 35 hétnél fiatalabb magzati korban világra jött babáknál a sarok megszúrására adott agyi aktivitásbeli válasz nem különbözött a semleges érintésre adott reakciótól.

  • Népszerûek az erdei óvodák Németországban

    Nincs rossz idõ, csak nem megfelelõ öltözék - állítják a németországi úgynevezett erdei óvodák vezetõi. Az egyre népszerûbbé váló intézmények a természet szeretetére nevelik a kisgyerekeket a mindennapi erdei játékkal és foglalkozásokkal.

    Németországban összesen hétszáz erdei óvoda mûködik, amelyek koncepciója Skandináviából származik. A Németországi Természeti és Erdei Óvodák Tartományi Szövetségének információi szerint már ötven évvel ezelõtt mûködtek ilyen óvodák Svédországban, Norvégiában és Dániában. Az elsõ német erdei óvoda 1993-ban lett államilag elismert intézmény - mondta el Maria-Luise Sander, a szervezet vezetõje.

  • Császármetszés - mit érez a baba?

    Gyakori, hogy a mamák kérik a császármetszést, akkor is, ha az nem indokolt, mert úgy gondolják, hogy az a babának is, nekik is fájdalom-mentesebb és egyszerûbb.

    A mamák sokszor úgy érzik, a babának kellemesebb megszületnie, ha csak egyszerûen kiemelik az anyaméhbõl és nem kell aktívan közremûködnie saját világra jöttében. Ezek az elgondolások általában helytelenek. A vajúdás és szülés közben a méh összehúzódásai és a szülõcsatornán való áthaladás hatására a magzatban olyan hormon szabadul fel, ami az életfontosságú szervek vérellátását megnöveli.

  • Gyakori a gyermekeknél a vízsérv

    Egyéves kor alatti fiú csecsemõkben gyakori, jóindulatú, jó prognózisú elváltozás a hydrocele. A vízsérv legnagyobb veszélye abban áll, hogy nyomást gyakorol a herét ellátó erekre, ezáltal annak vérellátását ronthatja.

  • Nem elõnyös a korai beiskolázás egy német felmérés szerint

    Nem elõnyös a korai beiskolázás, épp ellenkezõleg: 13 százalékkal csökken annak az esélye, hogy azok a gyerekek, akik hatéves koruk elõtt kezdik az iskolát, gimnáziumba kerüljenek - derítették ki német kutatók.

  • Mit takar az újszülöttkori csípõszûrés?

    Az csípõizületek fejlettségének szûrése, az idõben felismert és korrigált eltérések akár egész életen át tartó problémákat is megelõzhetnek, különösen azoknak a kisbabáknak az esetében, akiknek családjában elõfordult már csípõficam.

    Az újszülöttek elsõ csípõszûrését általában már a kórházban elvégzik. A vizsgálat eredménye fontos alapinformáció lesz a baba gyermekgyógyásza számára, de "biztosat" mindig az orthopéd szakorvos által végzett kontroll tud mondani. Minden esetben kötelezõ a fizikális vizsgálat, és ma már sok helyen szintén kötelezõ az ultrahangos csípõszûrés is.