rss

  • Gyerekek - felnõtt kórban

  • Share on Tumblr

    Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.

    Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.

    A "néma gyilkos" szedi áldozatait, és erre különféle egészségügyi felvilágosító kampányok, szûrések fel is hívják a figyelmet. Az viszont már megdöbbentõ, hogy a csecsemõket, óvodásokat és iskolásokat is érint ez a felnõtteknél gyakori kór. A túlsúlyos gyermekek aránya másfél-kétszeresére nõtt az utóbbi évtizedben, tehát minden bizonnyal növekszik a magas vérnyomással küszködõk száma is. Egyes felmérések szerint az iskolás gyermekek nyolc százaléka rendszeres orvosi kezelésre szorul, és közöttük minden negyedik magas vérnyomással keresi fel az orvost.

    Dr. Reusz György egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának fõorvosa rámutat, hogy nem is új jelenségrõl van szó, bár így kezdi magyarázatát:

    - Minden esetre meg kell különböztetnünk azt a magas vérnyomást, ami csecsemõ és kisgyermekkorban jelentkezik, meg a késõbb, óvodás-, iskolás-, kamaszkorban elõfordulót. A kicsiknél ugyanis legtöbbször szervi eredetû alapbetegség van a háttérben, leggyakrabban vesebetegség, veseelégtelenség, a vesék érszûkülete. Az alapbetegséget a nephrológiai osztályokon kezelik, ott tehát állandó megfigyelés, gondozás alatt állnak a rászorulók. A magas vérnyomásos, nagyobb gyerekek többségénél azonban a túlsúly, és a mozgásszegény életmód a kiváltó ok, a genetikai hajlamon, a családi minta helytelenségén kívül.

    A gyermekorvosok hivatottak a megelõzésre, nekik kulcsszerepük van a felismerésben. Az elhízást ugyanis sokkal könnyebb megelõzni, mint gyógyítani. A kövér gyerek egynegyedébõl biztosan kövér felnõtt lesz, és ez a körülmény más betegségek rizikófaktorát is megnöveli.

    Az ország minden megyéjében mûködik lipidológiai központ, ahol a gyermekorvoson kívül dietetikus, pszichológus és gyógytornász is foglalkozik a páciensekkel. Azt is figyelembe kell venni, hogy magas vérnyomása nem csak kövér gyereknek lehet, soványnak is, ha bizonyos zsíranyagcsere, vagy hormonális rendellenesség áll fenn.

    - Milyen tünetek utalnak a gyermekkori magas vérnyomásra, hogy veszik észre a szülõk, pedagógusok?

    - Egészen köznapi tünetei vannak: fáradtság, vérszegénység, étvágytalanság, fejfájás, éppen ezért gyakran véletlenül derül csak ki - állítja a fõorvos.

    A magas vérnyomású kisgyermekek sok folyadékot kívánnak, több a vizeletük is az átlagosnál, és elõfordul, hogy a már szobatiszta gyerek is bevizel, fõként éjszaka. Veseelégtelenségben szenvedõknél, ha a keringést nagyobb mennyiségû folyadék terheli, a beteg vese nem képes kiválasztani.

    A veszélyeztetett gyermekeknél ugyanazok a kóros élettani folyamatok figyelhetõk meg, amelyek a felnõttkori érkatasztrófákat okozzák. Ezért fontos a mielõbbi diagnosztizálás és kezelés.

    - Mérhetõ-e otthon a gyerek vérnyomása, és tudják-e egyáltalán a szülõk, mennyi a normális érték?

    - Természetesen mérhetõ, ma már sokféle vérnyomásmérõ kapható, automata, digitális, higanyos, de vásárlásnál mindig meg kell mondani, hogy gyerek részére lesz, hogy az õ testméretéhez megfelelõ mandzsettát adjanak hozzá. A gyerek vérnyomásának helyes értéke általában nem határozható meg, mert ez függ egyrészt az életkortól, másrészt a testi fejlettségtõl. Csecsemõknél például 90, késõbb, 10 éves korban 110, majd 14 éves korban 120 a normális szisztolés érték.

    - Mi a teendõ, ha már megállapították a magas vérnyomást a gyereknél?

    - A kiváltó okot kell megszüntetni. Ha viszont nincs szervi elváltozás, akkor maga a magas vérnyomás tekinthetõ betegségnek, tehát azt kell kezelni. Kiváló gyógyszerek vannak forgalomban erre a célra, a gyerek kezelése ugyanazon elvek szerint történik, mint a felnõtté, de a gyógyszer lehet más és az adagolását is a gyerek korához, súlyához kell szabni. Emellett minden esetben ajánlott a mozgás, a sószegény, koleszterinszegény étkezés, az egészségkárosító életmód megváltoztatása.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A terhesség feledékennyé tesz

    A terhességhez kapcsolódó mítoszokhoz tartozik - csakúgy mint az uborkaevés -, de most kutatás is megerõsítette, hogy a terhesség valóban feledékenyebbé teszi a nõket.

  • A nagy kérdés: meddig maradjon otthon a szülõ a gyermekkel

    Egy édesanya életében legkorábban a gyermek féléves kora után eljön a nagy kérdés: maradjon otthon, vagy menjen vissza dolgozni?

  • Milyen hosszú egy szülés?

    Nemcsak fájdalomtûrõ képességünk nagyon különbözõ, hanem abban is igencsak eltérünk egymástól, hogyan és mennyi idõ alatt látja meg kisbabánk a napvilágot.

    Az elsõ szülés idõtartama általában 8-12 óra, a többedszer szülõknél már csak 4-5 óra. Honnan kezdve számítjuk ezt a hat-nyolc órát? Nagyon eltérõen értelmezhetjük a különféle jeleket, ezért a szülések hosszára vonatkozó becslésekhez a szülés kezdetét a rendszeres és a méhszáj tágulásával járó fájások megindulásától számítjuk.

  • A vetélésrõl és annak kockázatairól

    Fõként az elsõ három hónapban szükséges a fokozottabb odafigyelés és óvatosság, ebben az idõszakban a legveszélyeztetettebb a magzat, s leggyakrabban ekkor következik be a vetélés.

    Az édesanyák sokszor saját hibájukként élik meg a tragédiát, igen ritkán okozza a szülõi gondatlanság. A vetélés sokszor alkati adottságokból következik, vagy a véletlen mûve.

    Amikor egy gyermek megfogan, megkezdõdik az új élet megépítése az apa és az anya örökítõ anyagából.

  • A megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb kockázatot jelent

    Az IVF, vagyis mesterséges megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb szövõdményi kockázatokat rejt magában mind az anya, mind pedig a babák számára, mint két külön egy embriós terhesség - állapította meg egy svéd tanulmány.

  • Már a terhesség alatt meg lehet állapítani a későbbi depressziót

    Már a terhesség alatt meg lehet állapítani a későbbi depressziótMár a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjéből, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínűsíthető, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevű hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követően négy és hat hét között kezdődik, és az anyák 10-15 százalékát érinti. A kutatók két kaliforniai orvosi központban vettek vérmintákat összesen száz állapotos nőtől, terhességük 15., 25., 31. és 37. hetében.

  • Teljesen váratlan gyermekáldás

    Moszkva - Éles alhasi fájdalmakkal fordult orvoshoz egy 48 éves orosz asszony Zelenogradban, majd számára is teljesen váratlanul egészséges gyermeknek adott életet.

    Az asszonyt megvizsgáló sebész megállapította, hogy hatalmas daganat nõtt a hasában, és már vitték is a mûtõbe. Útközben azonban véletlenül meglátta egy szülész, aki úgy vélte, az asszonynak egyszerûen szülési fájdalmai vannak, s a közelebbi vizsgálatnál meg is látta a baba feje búbját.

  • Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásra

    Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásraAnnak ellenére, hogy korábbi kutatások úgy vélték, a császármetszés útján született csecsemők nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak, mint normál módon világra jött társaik. Az Egyesült Államokban a csecsemők mintegy harmada születik császármetszéssel. Magyarországon ez az arány szintén hasonló, 34 százalék körül van. A tanulmányt annak felülvizsgálatára végezték el, hogy korábbi kutatások összefüggést találtak a császármetszés és a későbbi súlyproblémák között.

  • Fábián Éva és Barátai: Állati jó mesék, állati jó zenék

  • Tizenévesen nagyobb a koraszülés kockázata

    A tizenéves kismamáknál nagyobb a valószínûsége a koraszülésnek. Több mint 5 ezer nõ részvételével végezték el Angliában azt a felmérést, amely szerint a 14 és 17 éves kor közötti terhes nõknek nagyobb a kockázatuk a koraszülésre.

  • Ne szégyelljük bevallani, hogy kimerültünk!

    Öt héttel a szülés után a legtöbben fáradtak voltak, emlõpanaszaik voltak és szexuális érdeklõdésük is csökkent, egy új tanulmány szerint. A tanulmány hangsúlyozza, hogy szülés után 4-6 hétnél hosszabb pihenés és erõgyûjtés szükséges, és a nõknek több támogatást kellene kapniuk.

    Szemben az USA-val, más országokban az anyák támogatása és a szülési szabadság sokkal nagyvonalúbb. Az USA ugyanis a törvény azt írja elõ, hogy a több mint 50 fõt foglalkoztató vállalatok alkalmazottai 12 hét fizetetlen szabadságot vehetnek ki szülés után.

  • Peluscsere és az etetés utáni mérés

    Peluscsere és az etetés utáni mérésA kismamákat mindenféle tanácsokkal bombázzák a szülés előtt, hogy mit és hogyan kell majd tenni na és persze ezeket milyen rendszerességgel. Persze ezek a tanácsok nem mindig hasznosak, vagy éppen nem mindegyiket kell megfogadni. Az igaz, hogy ha a kicsi eltöltött ébren vagy alva három órát, majd jelezni kezdte, hogy éhes, akkor logikus dolog átpelenkázni etetés előtt. Ennyi idő alatt ugyanis biztos telt (vagy megtelt) a pelus, és ha szopi közben elalszik, akkor lehet, hogy újabb három órát már nem bírna ki, és átázna, bármilyen márkás is a pelenka.

  • Mit tegyünk, ha gyermekünk félrenyel és fulladni kezd

    Ha gyermek egy falatot félrenyelt, vagy egy tárgyat, például kisebb játékkockát lenyelt, és azt nem tudja kiköhögni, azonnali beavatkozásra van szükség.

    A megválasztandó módszer attól függ, mekkora a gyerek. Ha a légutakat elzáró idegentestet (tárgyat) sikerült eltávolítania, mielõbb értesítse orvosát.

    Felnõttek és nagyobb gyerekek esetén sikerrel alkalmazható a hasra gyakorolt hirtelen nyomás (melyet Heimlich-manõvernek is neveznek).

  • A szoptatás gyerekek százainak életét menthetné meg

    A szoptatás évente 900 gyerek életét menthetné meg, emellett több milliárd dolláros anyagi kiadástól óvna az Egyesült Államokban - állítják kutatók.

  • Szobatisztaság - Hogyan kezdjünk hozzá?

    Ha már egyre több határozott jel utal arra, hogy a kicsi kész a szobatisztaság kialakítására, mivel gyakran õ maga jelzi, hogy a pelenkája tele lett, és szeretné, ha tisztába tennék, akkor joggal érezhetjük, hogy közeleg a bili ideje... A nyár minderre számos alkalmat nyújt.

    Ha a szülõ bátorítja gyermekét az effajta jeladásra, a kicsi még könnyebben elfogadja, hogy mostantól bilibe, vécébe is próbálkozhat. A bilit az elsõ idõszakban játékosan, csak mint egy új berendezési tárgyat mutassuk be a csöppség számára.