Amikor a csecsemõ beszélgetni szeretne velünk!

Amikor véletlenszerûen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felet uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erõsek vagy gyengék. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlõdésnek köszönhetõ.

6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni. Ha rámosolygunk, vagy megöleljük, repes a boldogságtól, és ennek hangot is ad. Irányított, ellenõrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában. Gyakran érezzük úgy, mintha valami fontos dolgot mondana nekünk, és nagyon szeretnénk érteni, hogy mi lehet a mondani valója. Ez a korai beszéd kezdeti jele. Idõnként felismerhetõen a hangjával játszadozik.

Korai beszéd – 9-12 hónapos korban megjelennek az elsõ szavak. Nem feltétlenül az általunk használt formában és jelentéssel, de felismerhetõ és következetesen használt hangsorokat hallhatunk a kisbabánktól.

A tapasztalatok szerint, minél többet beszélgetünk a kisbabánkkal, annál jobban elõsegítjük a nyelvi fejlõdését. Igaz, hogy a kisbaba nem érti, amit mondunk neki, de felismeri, hogy kapcsolatot teremtünk vele a beszédünk által. Élvezi is ezt a kapcsolatot, és ez bátorítja õt, hogy kommunikáljon velünk.

A kisbabánk számára modellként szolgálunk, utánozni fog minket. Amikor beszélünk hozzá, akkor figyel ránk, közelrõl szemléli az arcunkat, és észreveszi testjeleinket. Látja és megjegyzi a szomorú vagy mosolygós kifejezéseket, az ideges, nyugodt vagy szorongó, indulatos kifejezéseinket. Idõvel ezeket elkezdi utánozni.

Minél nyugodtabb a kisbabánk, annál jobban tud figyelni a meséinkre, dalainkra, beszédünkre. És minél jobban tud figyelni, annál hamarabb nyugszik meg. Így lesz a kapcsolatunk egy pozitív spirálhoz hasonló.