rss

  • Terhességi-gyermekágyi segély igénylése

  • Share on Tumblr

    A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nõnek jár, aki a gyermeke születését megelõzõ két esztendõben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minõsült.

    A biztosítás idõtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követõ huszonnyolc napon belül szül.


    Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetõk mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetõleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidõben történik a foglalkoztatásuk.

    Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülõk); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét.

    A 180 napos biztosítási idõ számításakor azonban figyelembe kell venni egyrészt a biztosítás megszûnését követõ táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának az idõtartamát; másrészt a közép-, vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét, továbbá a rehabilitációs járadék folyósításának idejét is.

    Ha e feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak, a segély jár annak a nõnek is, aki a csecsemõt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe. Ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátra lévõ idejére jár.

    Mennyi ideig jár a tgyás?

    A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülõ nõket. Ennek maximális idõtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebbõl négy hét lehetõleg a szülés várható ideje elé essen.

    A szülési szabadság akkor is megilleti a szülõ nõt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik. Az elõbbi esetben a szülési szabadság a szülést követõ hat hétig, az utóbbi esetben a gyermek halálát követõ 15 napig vehetõ igénybe, de a szülési szabadság teljes ideje ebben az esetben sem lehet 6 hétnél rövidebb.

    Mennyi a tgyás összege?

    A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdõ napját megelõzõ naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság idõtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nõt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel.

    A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon idõszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta.

    Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelõzõ évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdõ napját, azaz a szülési szabadság elsõ napját közvetlenül megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg.

    Ez utóbbi esetben - feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt - a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdõ napját megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idõ korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelõzõ jövedelmet nem lehet figyelembe venni.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A magzat fejlõdése a második trimeszterben

    A magzat növekszik, súlya fokozatosan gyarapodik, míg a 6. hónap végére kb. 30 cm testhosszt és ezer grammnyi súlyt ér el. Szervei fokozatosan érettebbé válnak, ízületei hajlékonyabbak lesznek, majd erõsödnek, és egyre aktívabbá válik õ maga is.

    Az anya szíve 20 százalékkal gyorsabban ver, így a megnövekedett mennyiségû vért keringetni tudja. Mivel fokozódik a vérkeringés, izzadékonyabb lehet a kismama. Megfigyelhetõ, hogy a köldöktõl lefelé halvány csík jelenik meg, amely szülés után eltûnik.

  • Egy csecsemõkori vírusfertõzés növelheti az asztma kialakulását

    Egy vírusfertõzés "lerombolhatja" az újszülöttek immunrendszerének egy részét, ami növeli az asztma kifejlõdésének kockázatát késõbbi életükben - állapították meg egérkísérletek alapján amerikai kutatók.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Elõre kimutatható a szülés utáni depresszió

    Már a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjébõl, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem - állítják amerikai kutatók. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínûsíthetõ, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevû hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követõen négy és hat hét között kezdõdik, és az anyák 10-15 százalékát érinti.

  • Valószínûleg nem lehet gyermeke Kylie Minogue-nak

    Valószínûleg nem születhet gyermeke Kylie Minogue-nak, mivel a rákbetegsége miatt szedett gyógyszerek szinte teljesen lehetetlenné teszik a terhesség kialakulását.

  • Júliustól a szülésznő is vállalhat terhesgondozást

    Júliustól a szülésznő is vállalhat terhesgondozástJúlius 1-jén lép életbe az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a szülésznők dokumentáltan végezhessenek terhesgondozást Magyarországon. A Magyar Közlönyben április elején megjelent, a várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet értelmében szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén végezheti terhes nők gondozását. Az új jogszabály szerint a kötelező vizsgálatok a terhesgondozási könyvben szerepelnek majd, abba már a szülésznők is tehetnek bejegyzéseket.

  • Nem befolyásolja a koraszülést a várandósság alatt szedett vitamin

    Nem befolyásolja a koraszülést a várandósság alatt szedett vitaminEgy új tanulmány szerint a C- és az E-vitamin nagy adagban történő szedése a terhesség alatt nem befolyásolja a koraszülés kockázatát. Az eredmények szerint annak ellenére, hogy más kutatások összefüggést találtak a C-vitamin-hiány és a koraszülés között, az antioxidánst tartalmazó táplálékkiegészítők nem számítanak a megelőzés hatékony eszközének; legalábbis a koraszülés átlagos kockázatának kitett nők esetében. Néhány korábbi kutatás összefüggést mutatott a C-vitamin hiány és a koraszülés megnövekedett kockázata között.

  • A mesterséges megtermékenyítés kezdevõtlen kimenetélenek okai

    A Massachusettsi Általános Kórház kutatói kimutatták, mi az egyik fõ tényezõ a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség két kedvezõtlen kimenetelének hátterében.

  • A magzatvíz segíthet a koraszülött babákon

    A kutatók szerint a magzatvíz lehet a kulcsa a koraszülötteket sújtó végzetes betegség gyógyításának.

  • Mibõl is áll a babakelengye?

    A terhesség utolsó hónapjaiban elkezdenek gyûlni a ruhahalmok a kicsi fogadására szánt szobában, vagy az erre kialakított szekrényben.

    Örökölünk, ajándékba kapunk sok-sok apróságot, némelyikbõl többet is a kelleténél, a hiányzó alapfelszereléseket viszont mindenképpen be kell szerezni még idõben.

    A babakelengye összeállításakor érdemes kikérni a tapasztaltabb rokonok és ismerõsök tanácsait.

  • Megrázott gyermek szindróma

    Egy liverpooli kórházban oktatófilmmel próbálnak küzdeni a „rázott csecsemõ”-szindróma ellen. A jelenség miatt itthon is sok baba szenved károsodást.

  • A terhesség feledékennyé tesz

    A terhességhez kapcsolódó mítoszokhoz tartozik - csakúgy mint az uborkaevés -, de most kutatás is megerõsítette, hogy a terhesség valóban feledékenyebbé teszi a nõket.

  • A várandósság egyes tényezői növelik a vérrögképződés kockázatát

    Bizonyos tényezők növelik a vérrögképződés kockázatát a várandósság közben és után - olvasható egy friss tanulmányban. A 35 évnél idősebb, túlsúlyos vagy elhízott, illetve dohányzó kismamák nagyobb veszélyben vannak. Az olyan kórállapotok, mint a korábban kialakult diabétesz, visszér vagy gyulladásos bélbetegség ugyancsak növelik a kockázatot.

  • Tizenévesen nagyobb a koraszülés kockázata

    A tizenéves kismamáknál nagyobb a valószínûsége a koraszülésnek. Több mint 5 ezer nõ részvételével végezték el Angliában azt a felmérést, amely szerint a 14 és 17 éves kor közötti terhes nõknek nagyobb a kockázatuk a koraszülésre.

  • Már a várandóság előtti stressz is hatással van a gyermek egészségére

    Már a várandóság előtti stressz is hatással van a gyermek egészségéreA fogamzás előtti stressz megváltoztatja a petesejteket, ami genetikai változást idézhet elő a majdani gyermekben. Még a leendő kismama tinédzserkorában átélt feszültség is hatással lehet az utódjaira. A várandósság alatt folytatott életmód hatással van a csemete egészségére. A legújabb vizsgálatok szerint azonban már a teherbe esés előtt is olyan változások következhetnek be a leendő anya szervezetében, amelyek még a baba mentális beállítottságát is befolyásolják. Patkányokon végzett kísérletek alapján állítják, hogy az összefüggés emberekre is érvényes.