Kövér a mama, kövér lesz a gyerek

Berlin - Kövér a mama, kövér lesz a gyerek - legalábbis ez a bonni egyetemi klinika szakértõinek egyik legfigyelmeztetõbb, az ismét rosszabbodó német étkezési szokások következményeire intõ állásfoglalása.

A szerdán nyilvánosságra került tanulmány minden bizonnyal nagy figyelmet és vitát vált ki, amúgy pedig meglehetõsen borúlátó, sõt aggasztó képet fest a "kulturálatlan táplálkozásról". Kezdi a várandós édesanyák túlsúlyosságának a születendõ gyermekre várható hatásaival, s arra a következtetésre jut: a kövér mamának nagy valószínûséggel kövér, de legalábbis hízásra hajlamos lesz a gyermeke is. Ráadásul a késõbbiekben a gyermeket nem csupán a túlsúlyosság, hanem a cukorbetegség is fenyegeti. Épp ezért a tanulmány azt ajánlja, hogy az édesanyák lehetõség szerint normális testsúllyal vágjanak neki a terhességnek, arra a kilenc hónap alatt mindvégig ügyeljenek is, s igyekezzenek ne két ember helyett enni.

A bonni kutatók természetesen nem csak a várandós anyáknak szánták dolgozatukat, amelybõl kitûnt, hogy minden országos kampány ellenére változatlanul rossz irány jellemzi a németországi étkezési szokásokat. A különbözõ kolbászoknak, a híres német "wurstoknak", továbbá az elõregyártott, majonéztól, szalámitól, sonkától, sajttól és tojástól dagadó szendvicseknek változatlanul óriási a keletjük, s a németek lassan már a krumplit is csak "pommes frites" formájában ismerik. Sõt a burgonya a háztartásokban is mostohaeledellé vált, szénhidrátként az éhes polgárok mindenekelõtt tésztát, rizst és természetesen kenyeret fogyasztanak.

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy az állandó figyelmeztetések ellenére sem csökken a túlsúlyos emberek száma. Ráadásul az elhízottak mind fiatalabbak is, azaz a kövérek a férfiak esetében már 35, a nõk táborában pedig 55 év felett "túlsúlyban" vannak. ilyen riasztó mérlegre még nem volt példa a német történelemben.

A szakértõk tudatában vannak annak, hogy az egészséges táplálkozás az életszínvonal és a képzettség függvénye is. Ami az utóbbit illeti, az alacsonyabb képzettségûek inkább a mának élnek, s kevesebbet gondolnak a jövõre, arról nem is beszélve, hogy kevesebbet enni meglehetõsen kellemetlen dolog.

Ami a tanácsokat illeti, a kutatók különösebb újdonsággal nem szolgáltak. Javasolták a napi ötszöri, lehetõleg kis adagokat feltételezõ étkezést, minél több zöldséggel és gyümölccsel. Indítványozták továbbá, hogy hangsúlyt kell helyezni a változatosságra, a cukrot, a sót, a tojást és a húst azonban mérsékelni kell. S arra intettek, hogy "tudatosan" kell enni, lehetõleg nem megvárva a teljes jóllakottságot. A jólesõ telítettség érzetét pedig a folyadék segíti, naponta minimum 2 liter; fõként ásványvíz, tea és gyümölcslé, s semmi esetre sem alkohol.