Nem normális dolog, hogy egy gyermek horkol. Egészséges gyermeknek halkan kell levegõt vennie. Ha horkol, ott valamit keresni kell. Ilyen esetben a szülõk mindenképpen forduljanak orvoshoz - javasolja Dr. Benedek Pálma, a Heim Pál Gyermekkórház alváscentrumának vezetõ szakorvosa.
Magyarországon a gyermekek mintegy 30-40 százaléka horkol. Ebbõl 1-3 százalék az, akinek súlyosabb alvási betegsége, úgynevezett alvási apnoe-szindrómája van.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A betegség kiderítéséhez kivizsgálásra van szükség, amelyet az országban csak néhány helyen végeznek. Például Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház tíz éve mûködõ alváscentrumában, amely nemrég kapott új mûszereket 13,7 millió forint értékben. A K&H Bank tavaly decemberben hirdette meg az egy és kétforintos érmék országos gyûjtõakcióját, amelynek bevételébõl alvásdiagnosztikai eszközt vásárolt a Heim Pál Gyermekkórház alváslaborjának korszerûsítésére.
- Az új gépnek köszönhetõen a felére - egy hónapon belülre - csökken a vizsgálatokra várakozás ideje. Jelenleg három géppel dolgozunk, egyikkel a horkolós, fuldokló gyermekek kivizsgálását végezzük - mondta Dr. Benedek Pálma.
- Hány éves gyermekeknél fordul elõ leggyakrabban az alvási apnoe-szindróma és milyen tünetei vannak?
- Leggyakrabban 3-8 éves gyerekeknél fordul elõ. Tipikus éjszakai tünete a horkolás, légzéskimaradás, ezen kívül azt láthatja a szülõ, hogy különös testhelyzetet vesz fel a gyermek, hogy levegõt kapjon. Súlyosabb esetben alvajárás, ágybavizelés is elõfordulhat. A nappali tünetek közé sorolható a fáradékonyság, a hiperaktivitás, a figyelemzavar, a tanulási nehézség, koncentrálóképesség csökkenése - sorolta a szakorvos.
- Mi történik ha nem kezelik az alvási betegséget?
- Súlyos esetben, kezelés nélkül szív, érrendszeri, valamint tüdõbetegségek, esetenként légzési elégtelenség alakulhat ki.
- Mi az alvási apnoe-szindróma kialakulásának oka?
- A betegség oka lehet a túl nagy orr- és garatmandula, allergiás nátha vagy a kövérség is, illetve minden olyan tényezõ, amely szûkíti a garatot, így például gégefejlõdési rendellenességek, orrban lévõ polipok, nyelvgyök hátraesése vagy idegrendszeri károsodás. A leggyakoribb ok a mandula és az orrmandula túltengése, ami mûtéttel gyógyítható, azaz a gyerekek 80-90 százaléka így meggyógyítható.
- Mikor forduljanak a szülõk orvoshoz?
- Nem normális, ha egy gyermek horkol. Egészséges gyermeknek halkan kell levegõt vennie. Ha horkol, ott valamit keresni kell. Azt javaslom ilyen esetben a szülõk mindenképpen forduljanak orvoshoz.
- Mibõl áll egy vizsgálat az alváslaborban?
- A gyermek és édesanyja egy éjszakát itt tölt. A kicsire érzékelõket teszünk: kap egy mellkasi és hasi pántot, amivel nézzük mennyire "küzd" a levegõért. Kap három EKG tappancsot, ujjára egy kis érzékelõt, amely az oxigénszintjét méri. Fejére három elektróda kerül, amely az agyi aktivitást méri. Elektródák kerülnek még a gyermek állára, a szeméhez és az orrához is. Ezután a gyermek lefekszik, az anyukája esetleg mesét mond és alszanak, majd másnap hazamennek. A kivizsgálás fájdalommentes. Az eredménybõl azt látjuk, hogy szó van-e betegségrõl. Mindezt megelõzi még egy gyerekgyógyászati, gyerek fül-orr gégészeti vizsgálat is, amely megmutatja, mi az oka a betegségnek.
- Általában milyen a szülõk hozzáállása ehhez a betegséghez?
- Ha már tudják, hogy ez probléma, akkor komolyan veszik. Amíg úgy vélik, hogy nem nagy ügy, addig nem foglalkoznak vele. Éppen ezért nagy szükség van a felvilágosításra, hogy a szülõk odafigyeljenek gyermekükre és ne nyugtassák magukat azzal, hogy majd kinövi a betegséget, mert nem fogja. Rendkívül fontos szerepük van a háziorvosoknak is, hogy minden egy évnél idõsebb gyermek szüleit megkérdezzék: a kis beteg horkol-e, van-e légzéskimaradása, mert ez az információ számos más tünetre vagy betegségre lehet magyarázat. A nyugtató vagy altató használata csak ront a helyzeten, és a valódi okot nem szünteti meg.