rss

  • Amit a terhességi magasvérnyomásról tudni kell

  • Amit a terhességi magasvérnyomásról tudni kellA terhesség alatt olyan nőknél is jelentkezhet a magas vérnyomás, akiknek korábban nem voltak ilyen problémáik. A jól beállított gyógyszeres kezelés és a helyes életmód ugyanakkor megőrizheti a kismama és a baba egészségét. A terhességkorai szakaszában lezajló élettani változások célja a méhlepény megfelelő véráramlásának biztosítása. Az első 6 hónapban, vagyis az első és második trimeszterben a vérnyomás a jelentős értágulat miatt csökken (általában 115/75 Hgmm alatt marad), majd a harmadik trimeszterben emelkedni kezd, és eléri a terhesség előtti értéket.

    Ugyancsak jellemző, hogy a vizeleten keresztüli fehérjeürítés normálisan is napi 300 milligrammig emelkedhet.

    Terhesség során elfogadhatónak tekinthető a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomás. A 140-159 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90-109 Hgmm-es diasztolés vérnyomás enyhe-középsúlyos hipertóniának, a 160 Hgmm vagy a feletti szisztolés és/vagy 110 Hgmm vagy a feletti diasztolés vérnyomás súlyos hipertóniának minősül.

    Idült hipertóniáról beszélünk, ha amagas vérnyomásmár a terhesség előtt ismert volt, vagy pedig ha a magas vérnyomást a terhesség első 20 hete alatt ismerik fel. Gesztációs hipertónia, amennyiben a 140/90 Hgmm-es vagy a fölötti vérnyomás a 20. terhességi hét után jelentkezik, de a napi vizelettel történő fehérjeürítés 300 mg alatt marad, és a 12. szülés utáni hétig a vérnyomás normalizálódik.


    A legrettegettebb forma, az úgynevezett preeclampsia akkor diagnosztizálható, ha a 20. terhességi hét után észlelünk 140/90 Hgmm-es vagy a feletti vérnyomást és a napi 300 mg-ot meghaladja a vizeletben a fehérjeürítés. Emellett egyéb laboratóriumi tesztek is kórossá válhatnak, valamint beállhat az életveszélyes HELLP szindróma, amely gyakran, de nem minden esetben jár ödémaképződéssel.

    A már ismert hipertónia esetén tervezni kell a terhességet, a vérnyomáscsökkentő szereket pedig orvos segítségével át kell állítani olyan szerre, amely nem veszélyezteti a magzati fejlődést. Amennyiben korábban hipertónia nem volt ismert, akkor is gondosan mérni kell a vérnyomást, hiszen a terhesség provokálhatja az emelkedést.



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Változások a terhesgondozásban

    Változások a terhesgondozásbanAz emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint július elsejétől az alacsony kockázatú terhességeknél szülésznők végezhetik a várandósgondozást, és a védőnők szerepe is hangsúlyosabbá válik. Az új szabály szerint az alacsony veszélyeztetettségű várandós nőknél lehetőség lesz arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő végezze el a várandósgondozást, és a várandósokat az eddigiektől eltérően a háziorvos is elküldheti szűrő- és laborvizsgálatokra. Azt, hogy egy nő terhessége alacsony vagy magas kockázatúnak számít-e, a szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el.

  • Asztma a várandósság idõszakában

    A várandósság idõszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvõ gyermekünk fejlõdését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezõket, amelyekrõl úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné.

    Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellõzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ. A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítõ foglalkozások, vagy a kismamatorna során.

  • A gyerekagy hamar rááll az írásjelekre

    Már iskolás kor elõtt igen gyorsan képes az agy szakosodni az írásjelek felismerésére - mutatták ki svájci kutatók.

    Ebben egy olyan program volt segítségükre, amely a betûk és beszédhangok összekapcsolását vizsgálja. A társítás általában az elsõ és a legfontosabb lépés az olvasás elsajátításának folyamatában - közölte a Zürichi Egyetem az osztrák televízió tudományos hírportálja szerint. A gyerekek legtöbbje már az iskola elõtt megtanul néhány betût, és elkezdi azokat beszédhangokhoz kapcsolni.

  • Vashiányosan esznek a magyar kisgyerekek

    A szellemi fejlõdéshez szükséges vasból nem fogyasztanak elegendõt az 1-3 éves gyerekek - derült ki a Magyar Gyermekorvosok Társasága által kezdeményezett hiánypótló felmérésbõl.

    A gyerekek normális fejlõdéshez napi 8 milligramm vasra van szüksége a szervezetnek, de ezt a mennyiséget a kicsik több mint 80 százaléka nem kapja meg, háromból egy gyerek táplálkozása vashiányos - hangsúlyozta Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

  • Mitõl fájhat a kicsi feje?

    Nemcsak a felnõttek szenvednek fejfájástól, hanem a gyerekek is egyre gyakrabban panaszkodnak erre a tünetre, mely a kicsiket és a nagyokat egyaránt megviseli. Az okot viszont sokszor nehéz felderíteni. A fejfájásnak – legyen szó a rövidebb, vagy a hosszabb ideig tartó változatáról – számtalan oka lehet. Mi felnõttek sem mindig tudjuk egybõl, mitõl van, a gyerekeknél pedig még bonyolultabb az okokat kideríteni: sok vizsgálatot nem is tudnak rajtuk elvégezni, illetve nem mindig tudnak úgy beszélni a fájdalomról, hogy mi, szülõk, megértsük.

  • Fejleszthetõ otthon a gyerek IQ-ja?

    Vannak gyerekek, akik maguktól is „zsenik”, és vannak, akik mindenféle fejlesztõ foglalkozás ellenére sem tûnnek ki a többiek közül.

    Jó szórakozás – és tanulás is egyben – amikor az anyuka mindenféle képet, kártyát mutat a kisgyermeknek, vagy leülteti „fejlesztõzni”, mert „azt mondják”, ettõl a kicsi okosabb lesz. Néhány egyszerû ötlet, amit minden nap be lehet dobni a siker érdekében ráadásul nemcsak a gyerek IQ-ja fejlõdik közben hanem egészségesebb is lesz és erõsödik a szölû gyermek kapcsolat is!

  • Veszélyforrások, melyek koraszüléshez vezethetnek

    Veszélyforrások, melyek koraszüléshez vezethetnekKoraszülésről akkor beszélünk, amikor a testünk túl korán felkészül a szülésre, sőt akár el is kezdi "kivitelezni" azt. Amennyiben a szülés az orvos által kiírt időpont előtt 3 héttel vagy még korábban beindul, koraszülésről beszélünk. Az átlagos 40 hetes terhességi idővel számolva ez azt jelenti, hogy ha a 37. hét előtt beindul a szülés, akkor a sajnos korai. Természetesen nem mindenkit egyformán érint a koraszülés veszélye. Vannak hajlamosító tényezők, melyek fennállása esetén a terhes nő és kezelőorvosa részéről is nagyobb odafigyelésre van szükség.

  • Az apák felkészítése a szülésre

    Halász Katalin gyógymasszõr, doula tapasztalata szerint a férfiak nehezebben kerülnek bele a szülési helyzetbe. Gyakran félelmeiket, szorongásukat a nem megfelelõ belevonódás, tájékoztatás okozza.

    Az egyéni szülésfelkészítés során az apák nem csupán elméleti tudnivalókkal gyarapodnak, de azt is megtudják, miként válhatnak fizikai és pszichikai támasszá a várandósság, a szülés idején és a gyermekágyi idõszakban párjuk számára.

  • Gátmetszés vagyis az episiotomia

    Amennyiben a hüvelynyílás körüli bõrredõ nem elég tág, a szülész egy apró vágást ejt rajta, hogy kiférhessen a baba.

    Ez a gátmetszésnek nevezett vágás a hüvely és a végbélnyílás közötti területen történik. A legtöbb esetben a metszés hosszanti függõleges, nem pedig jobb vagy bal oldali. Mediánnak nevezzük a középvonalat. Gátmetszésre lehet szükség, ha a baba farfekvésû, koraszülött, kimerült vagy ha túl nagy a feje, illetve amikor szülészfogó alkalmazására kerül sor.

  • Az újszülöttek megfelelõ alváshoz való szoktatása

    Alvási szakértõk azt mondják, felnõtteknek napi 7-9 óra alvásra van szükségük. A legtöbben azonban nem töltenek ennyi idõt pihenéssel, különösen azok, akiknek újszülött babájuk van.
    A kismama alváshiánya ugyanis szülés utáni depresszióhoz, családi konfliktusokhoz és a szoptatás hiányához vezethet. Néhány további komplikáció elhízáshoz és gyenge termelékenységhez vezethet. A szakértõk szerint ennek elkerülése érdekében az újszülötteket már az elsõ héttõl megfelelõ alvásra kell nevelni.

  • A terhesség ideje alatti méh növekedés

    A terhesség elõrehaladtával idõrõl idõre megmérik a kismamák egyre növekvõ pocakját. A 32. hétre a fundus, vagyis a méh legfelsõ része már jóval a köldök felett helyezkedik el, és jelentõs nyomást gyakorol a bordákra és a rekeszizomra.

    Sokan nem is gondolják, hogy a kilencedik hónap végére a méh hihetetlen tágulási képességénél fogva eredeti méretének 500-szorosára növekszik majd? Csupán a súlyát tekintve a méh negyven grammról kilencszáz grammosra növekszik.

  • Kövér a mama, kövér lesz a gyerek

    Berlin - Kövér a mama, kövér lesz a gyerek - legalábbis ez a bonni egyetemi klinika szakértõinek egyik legfigyelmeztetõbb, az ismét rosszabbodó német étkezési szokások következményeire intõ állásfoglalása.

    A szerdán nyilvánosságra került tanulmány minden bizonnyal nagy figyelmet és vitát vált ki, amúgy pedig meglehetõsen borúlátó, sõt aggasztó képet fest a "kulturálatlan táplálkozásról". Kezdi a várandós édesanyák túlsúlyosságának a születendõ gyermekre várható hatásaival, s arra a következtetésre jut:

  • A várandósság alatti magasvérnyomás

    A várandósság alatti magasvérnyomásA terhesség során jelentkező magas vérnyomás – függetlenül attól, hogy korábban is meg volt-e vagy csak a fogantatás után jelentkezett – különleges odafigyelést igényel. A magas vérnyomás és a terhesség kombinációja nem szükségszerűen veszélyes állapot. Bármely gyógyszernek, melyet a terhesség során szed be, hatása van a magzatra is. Noha egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerekről úgy tartják, szedésük biztonságos a terhesség alatt is, jelentős részüket nem javasolják. A kezelés ennek ellenére igenis fontos.

  • Az édesanya táplálkozása a szoptatás alatt

    Az édesanya táplálkozása a szoptatás alattA szoptatás alatt az anyatejben az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már. A táplálékfehérjéken kívül az élelmiszerek adalékanyagai, a bennük levő vegyszermaradványok, és az anyuka által bevett gyógyszerek is megjelenhetnek az anyatejben. Nem mindegy tehát, mit eszik, iszik, mit vesz be a szoptatós anyuka. Erős fűszerek, pirospaprika, bors szintén kerülendők, mert bőrirritációt okozhatnak.

  • A babák bõrének ápolása télen

    A test elsõ védelmi vonala a bõr, ezért ápolására különös figyelmet kell fordítani. A zord idõjárás, a vitaminokban szegényebb táplálkozás, a kevés mozgás a szabad levegõn, a napfény hiánya egész szervezetünket megviseli. A tél nyomai mégis leginkább bõrünkön tükrözõdnek. Arcunk színe sápadttá válik, ellenálló-képessége csökken. Egy csecsemõ bõre még nem fejlõdött ki teljesen: bár pont annyi rétegbõl áll, mint egy felnõtt emberé, jóval vékonyabb, mint a felnõtteké, szarurétege áteresztõbb, a védelmezõ savköpeny és a benne található természetes baktériumflóra csak lassan épül fel, s a faggyútermelés is minimális.