rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • A glutén bevezetés nem mindegy mikor történik

  • A glutén bevezetés nem mindegy mikor történikNagyon sok fejtörést okoz a kisgyermekes anyukáknak, a kényesebb összetevők bevezetése, így például a gluténé. A bevezetés időpontja azért nem egyértelmű, mert míg néhány évvel ezelőtt inkább halogatták a dolgot, manapság egy viszonylag új kutatás eredményeinek köszönhetően korábbra tolódott a kérdés. A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke, a búzaszem fehérjetartalmának mintegy 80 százalékát teszi ki. A glutén teszi lehetővé, hogy egyes lisztekből rugalmas tésztát gyúrhatunk, míg ez gluténmentes (pl. kukorica vagy rizslisztből) nem lehetséges.

    A gluténbevezetés „hogyanja” sem mindegy, hiszen nem mindenki szeretné háztartási keksszel tömni a négyhónapost. Ráadásul a különféle babatermékek között rengeteg olyan van, amelyik bár elvileg pici babának való, mégis tartalmaz tejport, tojást, szóját, cukrot és egy sor olyan dolgot, amit viszont még nem kéne.

    A jelenlegi ajánlások szerint a gluténtartalmú élelmiszereket kis mennyiségben kell bevezetni valamikor 3 és 7 hónapos kor között. Azaz megnő a gluténérzékenység kialakulásának kockázata, ha a glutént már 3 hónapos kor előtt adjuk a babának (gondolom, ez a ritkább, bár láttam már egészen pici csecsemőt is babapiskótával a kezében), de akkor is megnő a kockázat, ha 7 hónapos kor után találkozik csak az élelmiszerrel. Szintén növeli a kockázatot, ha rögtön nagy mennyiségű gluténnal indítunk, és naponta többször komplett étkezéseket akarunk kiváltani a gluténtartalmú gabonafélékkel.

    Három dologra érdemes tehát figyelnünk:

    1. három és hét hónapos kor között kapjon a baba glutént,
    2. de semmiképpen sem sokat, csak kis mennyiségűt,
    3. ha lehet, a glutén bevezetésének időpontjában még anyatejet is kapjon.

    (Kérdés lehet még, hogy mi számít „kis mennyiség”-nek? Gyermekorvos szerint heti három-négy alkalommal nagyjából egy kávéskanálnyi búzalisztnek vagy búzadarának megfelelő mennyiséget javasolt.)


    Glutént a a búza,a rozs, az árpa, a tönköly, a kamut, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek, valamint a maláta és a malátakivonat is tartalmaz. Búza pedig gabonapelyhekben, lisztben, búzaliszttel készült péksüteményekben, kekszekben, és a gabonapépekben van. Ezek közül gyakorlatilag bármelyiket választhatjuk. Érdemes ügyelni arra, hogy a választott étel cukormentes legyen, és hogy a baba el tudja rágni – sokan a darált háztartási kekszre esküsznek, csak sajnos abban elég sok cukor van.



    Forrás: www.divany.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Bizalom a szülõszobán

    Gyakran a szülés utáni depresszióval tévesztik össze a poszttraumás szindrómát: a nõ traumaként éli meg a szülést, ami késõbb rémálmokban, szorongásban jelentkezhet. Ennek nem a nehéz szülés, a beavatkozás az oka, átlagosnak mondott szülések esetén gyakrabban alakulhat ki. Az empátia, a tájékoztatás segíthet elkerülni a rossz élményeket. A leendõ anya bekerül egy gépezetbe, írja A szülés árnyékában címû könyvében Sheila Kitzinger, a szüléssel foglalkozó, világhírû kultúrantropológus. Kiszolgáltatott, idegenek veszik körül a szülõszobán, a testét gépként kezelik, amely bármikor meghibásodhat.

  • A szoptatás és együtt alvás hatása a kismamákra

    Nemcsak a babára, a mamára is hatással van a szoptatás és az együtt alvás. Egy tanulmány ugyanis kimutatta, hogy azoknak volt a legjobb szinten a stresszhormonjuk, akik szoptatták, de nem aludtak együtt a babájukkal. Legrosszabbul azok jártak, akik együtt aludtak, de nem szoptatták a babájukat.

    A kutatók a nõk optimális hormon szintjének elérésére keresték a választ. Az optimális az, amikor reggel magas a kortizol szintje és alacsony este, amely hozzásegít a megfelelõ alváshoz.

  • A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségben

    A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségbenMa Magyarországon három olyan betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. Mindhárom betegség megelőzésében meghatározó jelentősége van a táplálkozásnak az élet első ezer napjában. Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül 163 millióan küzdenek túlsúllyal. Itthon még ennél is nagyobb a probléma: a túlsúly és az elhízás a teljes lakosság csaknem egyharmadát érinti.

  • Gyermekgyógyászatban is lehet súlyos mellékhatása az alternatív kezelésnek

    Vannak szülõk, akik gyermekük betegségeit ma is szívesebben kezelik hagyományos gyógymódokkal, természetgyógyászati szerekkel, mint a korszerû orvostudomány nagy vizsgálatokkal bizonyított, hatásos készítményeivel. Ausztráliában több év tapasztalatai alapján ismertették a szakemberek ennek a jószándékú hitnek a veszélyeit.

    Ausztráliában a gyermekgyógyászati statisztika két esztendei, jól ellenõrizhetõ anyagáról készült tanulmány.

  • Egészséges táplálkozás a várandósság alatt

    Egészséges táplálkozás a várandósság alattA magzat tökéletes növekedése és fejlődése érdekében nagy odafigyelést kíván a megfelelő táplálékok fogyasztása. A várandós anyának fel kell készítenie a szervezetét, hogy minden a legnagyobb rendben legyen a terhesség előtt és alatt is. A kismamák energiaszükségletét egyénre szabottan kell meghatározni, hiszen mindenkinél más és más az életmód, az életkor, a tápláltsági állapot, a fizikai erőnlét, és a fogamzás előtti testtömeg. Egy egészséges kismama optimális esetben 9-12 kg-ot gyarapodik.

  • A kismama sajtfogyasztása csökkenti a születendõ gyermek rossz fogainak számát

    Terhesség idején a táplálkozás alapvetõen befolyásolja a baba fejlõdését és különbözõ késõbbi tulajdonságait is. Egy új japán vizsgálat tanúsága szerint a gyermekkori fogszuvasodás elleni küzdelem szempontjából is fontos szempont a helyes táplálkozás.
    Tanaka Keiko közegészségügyi professzor a különbözõ betegségek megelõzésével foglalkozik. Munkatársaival azt vizsgálták meg, hogy kimutatható-e valamilyen összefüggés a gyerekek fogának romlása és édesanyjuknak a terhesség idõszakában elfogyasztott tejtermékek, kalciumkészítmények mennyisége között.

  • Asztma a várandósság idõszakában

    A várandósság idõszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvõ gyermekünk fejlõdését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezõket, amelyekrõl úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné.

    Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellõzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ. A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítõ foglalkozások, vagy a kismamatorna során.

  • Beszédzavarok – pöszeség, dadogás

    Nagy figyelemmel kísérjük, gyermekünk mit mond elõször. Ha az elsõ szavak elhagyták a gyermek száját, már várjuk, mikor jön a többi. Mikor beszél már folyékonyan.

    Ámde elõfordul, hogy gyermekünk nem szólal meg, vagy csak az elsõ pár szót ismétli, esetleg halandzsázik, és a szülõk számára lassan világos lesz, hogy valami nem az igazi. Még mindig nincs több szó. Ha pedig elkezdõdik a beszéd, akár 3-4 éves kor után, a beszéd érthetetlen, hadaró, vagy pösze.

  • Amit a terhességi magasvérnyomásról tudni kell

    Amit a terhességi magasvérnyomásról tudni kellA terhesség alatt olyan nőknél is jelentkezhet a magas vérnyomás, akiknek korábban nem voltak ilyen problémáik. A jól beállított gyógyszeres kezelés és a helyes életmód ugyanakkor megőrizheti a kismama és a baba egészségét. A terhességkorai szakaszában lezajló élettani változások célja a méhlepény megfelelő véráramlásának biztosítása. Az első 6 hónapban, vagyis az első és második trimeszterben a vérnyomás a jelentős értágulat miatt csökken (általában 115/75 Hgmm alatt marad), majd a harmadik trimeszterben emelkedni kezd, és eléri a terhesség előtti értéket.

  • Várandósság alatti jógázás

    Azt minden kismama nagyon jól tudja, hogy terhessége alatt nem erõltetheti meg magát túlságosan, azonban ez még nem zárja ki a rendszeres, kímélõ testmozgást! Amerikai orvosok szerint például, ha valaki a teherbe esést megelõzõen rendszeresen futott, nem hogy nem árt, ha tovább ûzi kedvenc sportját, de még egyenesen használ is! Azonban ha igazán kímélõ és teljes mértékben pozitív hatásra vágyunk, válasszuk a jógát! A jógapózok javítják a kismama testtartását, növelik rugalmasságát, így elkerülhetõek a jól ismert kellemetlenségek, mint például a derék- és hátfájás.

  • A babák sírásának leggyakoribb okai

    A legtöbb anyukánál felmerül a kérdés, miért sír a baba. mikor látszólag minden rendben van körülötte.Egy biztos: bár az adott szituációban talán nem úgy tûnik, a sírós heteknek is vége lesz egyszer.

    Talán a legelsõ dolog, amire egy sírós kisbaba esetén gondolunk az az, hogy biztosan éhes. Az újszülöttek gyomra nagyon kicsi és az anyatej könnyen emészthetõ, emiatt gyakran kell enniük. Ez sok esetben ütközik a szülõk elképzelésével, ha ragaszkodnak a háromóránkénti etetés szabályához.

  • A tejallergia miatt kiesõ vitaminok pótlása

    Míg a 90-es években a gyermekek több mint fele, napjainkban csupán 9-10 százalékuk növi ki a tehéntejfehérje allergiát. A szükséges vitaminokat így pótolni kell.
    A tejallergia általában egy éves korban kinõhetõ, napjainkban azonban ez a tendencia megváltozni látszik. Egyre növekszik azoknak a száma, akik egy éves kor után is tünetet mutatnak, a tejallergia továbbra is fennáll. Míg az 1990-es években a gyermekek 44 százalékánál maradt meg egy éves korra a probléma, addig manapság ez az arány akár 90 százalék is lehet.

  • Nem ártalmas a szülés közbeni falatozás

    Az orvosok régóta vitatkoztak azon, hogy van-e kockázata a vajúdás alatti evésnek.

    Az orvosok ezentúl talán nem fogják tiltani a vajúdó kismamákat az evéstõl. Egy friss felmérés ugyanis kimutatta, hogy semmi kár sem származik abból, ha az anya falatozik a fájdalmak közötti szünetekben. Nem változik a vajúdás hossza, nincs szükség gyakoribb orvosi beavatkozásra vagy pláne császármetszésre akkor, ha a kismama eszik szülés közben, állapította meg a British Medical Journalban kedden megjelent tanulmány.

  • A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a baba

    A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a babaPéldául a májusban fogantak körében tíz százalékkal megnő a koraszülés esélye. A szakemberek szerint ennek az lehet az oka, hogy a várandós anyák január-februárban vannak a leginkább kitéve az influenza veszélyének, ami egy májusban fogant baba esetében már igencsak a terhesség végére esik, ezáltal könnyen idézhet elő idő előtti világra jövetelt. A tanulmányt készítő munkatárs elmondása szerint, őt is meglepte, hogy a koraszülés és az influenza között ilyen közvetlen összefüggés van, ezért a várandósság idején különösen oda kell figyelnünk egészségünkre.

  • A szoptatás megvédheti a gyereket a hiperaktivitás kialakulásától

    A szoptatás megvédheti a gyereket a hiperaktivitás kialakulásátólA Tel-Avivi Egyetem egy kutatása szerint a szoptatás megvédheti a gyermeket az ADHD, a figyelemhiányos hiperaktivitás kialakulásától. Köztudomású, hogy az anyatej ellenanyagai sokfajta fertőzéstől védik a csecsemőt. A Tel-Avivi Egyetem Aviva Mimouni-Bloch vezette kutatócsoportja kimutatta, hogy a szoptatás megóvhatja őket a későbbi figyelemhiányos hiperaktivitás-zavartól (ADHD), a gyerekeknél és serdülőknél leggyakrabban diagnosztizált idegi természetű fejlődési rendellenességtől.