rss

  • Változások a terhesgondozásban

  • Változások a terhesgondozásbanAz emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint július elsejétől az alacsony kockázatú terhességeknél szülésznők végezhetik a várandósgondozást, és a védőnők szerepe is hangsúlyosabbá válik. Az új szabály szerint az alacsony veszélyeztetettségű várandós nőknél lehetőség lesz arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő végezze el a várandósgondozást, és a várandósokat az eddigiektől eltérően a háziorvos is elküldheti szűrő- és laborvizsgálatokra. Azt, hogy egy nő terhessége alacsony vagy magas kockázatúnak számít-e, a szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el.

    A szülésznők önállóan végezhetik például a magzati szívműködés vizsgálatát, a tapintásos vizsgálatokat, valamint a vizelet-, vérnyomás- és vércukorvizsgálatokat. Emellett az ő dolguk lesz a problémamentesnek gondolt terhességeknél felismerni, ha mégis veszélyeztetettségről vagy szövődményről van szó.

    Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, közben tájékozódik a szociális körülményeiről is, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a szoptatáshoz. A gyermek megszületése után a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy az anya részt vett a várandósgondozásban, ami a szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.


    A miniszteri rendelet szerint kikerül az eddigi kötelező vizsgálatok köréből az úgynevezett AFP- (alfa-fetoprotein) vizsgálat (az anyai vérszérum AFP-koncentrációja alapján következtetnek rendellenességekre terhesség 16-21. hete között). Ez a vizsgálat az 1970-es évektől van jelen a magyar gyakorlatban, hatékonyságát azonban szakmai körökben sokan megkérdőjelezték, így július elsejétől már nem lesz kötelező.

    Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke üdvözi a védőnők és szülésznők pozíciójának erősödését. Kiemeli: kutatások bizonyítják, hogy a kismama várandósság alatti életmódja, táplálkozása - amelyhez a védőnők nagyon sok hasznos információt szolgáltathatnak -, jelentősen befolyásolja a születendő gyermek egészségét.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Családi napközi és bölcsõde

    Családi napközi és bölcsõde is kellene ahhoz, hogy a fiatal szülõk munkát és gyereket is vállalhassanak. A családi napközik nem rivalizálnak a bölcsõdékkel, csupán olcsó és hatékony alternatívát kínálnak a kisgyermekes családoknak a hagyományos gyermek elhelyezési módszerek mellett - közölte a Három Királyfi Három Királylány Intézet. Az intézet tájékoztatása szerint hetvenöt hallgató képzésére elegendõ pénzt nyert a Nemzeti Civil Alapprogramtól a Csodacsalád Egyesület, mely családi napközis nevelõket képez az ország kilenc pontján.

  • A hathónapos babák hét százalékának van már saját internetes elérhetõsége

    Sok szülõ szerint nem lehet elég korán kezdeni az internetes jelenlét biztosítását, ezért jónéhányan már gyermekük megszületése elõtt közzé teszik az ultrahangos felvételeket, vagy saját e-mail címet készítenek az újszülöttnek. Az AVG Technologies biztonsági szoftverekkel foglalkozó vállalat által készített felmérés szerint a gyerekeknek átlagosan hathónapos korukra már van valamilyen megjelenésük az interneten, mivel a lelkes anyukák több mint 70 százaléka teszi közzé a baba fotóit és a totyogós kisgyerekrõl készített felvételeket a különbözõ közösségi oldalakon.

  • A cumizás nincs rossz hatással a csecsemők táplálkozására

    A cumizás nincs rossz hatással a csecsemők táplálkozásáraAz Oregoni Orvosi- és Tudományegyetem kutatói közel 2250, 2010 júniusa és 2011 augusztusa között született csecsemőt figyeltek meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a cumi megvonása inkább növelte, mint csökkentette volna a kórházban töltött időszak alatti tápszerfogyasztás mennyiségét. A tanulmány szerzői az éves találkozón ismertették megfigyeléseiket, miszerint a közhiedelemmel szemben a tudományos vizsgálatok nem támasztják alá, hogy a cumi bármiféle zavart okozna a csecsemők táplálása terén.

  • 15 dolog, amit egy lányos apának tudnia kell

    15 dolog, amit egy lányos apának tudnia kell“Előre sajnállak, hogy mi lesz veled, amikor tinik lesznek!”, “Mit tettél, hogy ezt érdemled?!” – ilyen és ehhez hasonló, félig viccesnek szánt megjegyzéseket kap a Huffington Post bloggere a környezetétől, mivel egy fia mellett négy lánya is született. Justin Ricklefs elmondása szerint őszintén sajnálja mindazokat, akik így gondolkodnak, mivel a lányai jelentik az egyik legnagyobb örömet, amit csak el tud képzelni. A szerző, Justin Ricklefs négy kislányával és egy kisfiával éli mindennapjait. Családja mérete és helyzete örömteli és ebben a nehéz világban kicsit irigylésre is méltó.

  • 9 hónapon belül kétszer szült egy brit asszony

    9 hónapon belül kétszer szült egy brit asszonyEgy brit asszony kilenc hónapon belül három kislánynak is életet adott -de nem hármasikreket szült. Első alkalommal egy lánya született, majd alig pár héttel a szülés után újra teherbe esett és az ikrek a terhesség 28. hetében jöttek a világra. Mindez négy évvel ezelőtt történt és a gyerekek teljesen egészségesek. Az orvosok szerint is egy csoda, ami a 40 éves Tessa Singh-el történt. Elsőként Cara született meg pontosan kilenc hónapra, 12 hét elteltével Singh újra teherbe esett, hét hónappal később pedig ikerlányokat hozott a világra.

  • Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

    A szoptatás idõtartama központi kérdés a kismamák körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az újszülöttet hat hónapig kizárólag anyatejjel kell táplálni.

    Az EU tagállamainak 65 százaléka követi ezt az ajánlást, brit kutatók azonban most kételyüket fejezték ki ezzel kapcsolatban. Mary Fewtrell, a University College London orvoskutatója és kollégái olyan elemzést tettek közzé, amely szerint a széleskörûen elfogadott ajánlás nincs kellõképpen alátámasztva.

  • A várandósság alatti mozgás hatása a babára

    A várandósság alatt végzett, szakember által vezetett, megfelelõen kialakított mozgásprogramok jó hatással vannak a kismama fizikai és pszichés állapotára, a vajúdás és a szülés folyamatára, valamint a szülés utáni regenerációra. De mi történik közben a babával? Hogyan hat a mozgás a babára? Esetleg már méhen belül is végezhetõ néhány mozgásos feladat a magzattal? A várandósság ideje alatt végezhetõ mozgásprogramokról az idõk folyamán különbözõ véleménnyel voltak a szakemberek. Egy idõben tiltották a mozgást, mert azt gondolták, hogy nem tesz jót a terhesség során lezajló élettani folyamatoknak és a baba számára is káron lehet.

  • Jobban tanulnak a babák ülve

    Egy új tanulmány kimutatta, hogy a kisbabák jobban tanulnak, hogyha ülnek.

    A kognitív fejlõdés legfontosabb része, hogy a babák meg tudják különböztetni az elõször látott dolgokat a már korábban ismert tárgyaktól. Ez a kognitív fejlõdés összefügg a gondolkodással, az észleléssel és a memóriával. Az Észak-Dakotai Állami Egyetem kutatói azt találták, hogy 5,5 és 6,5 hónapos korukban a csecsemõk még nem használnak mintákat a különbözõ tárgyak megkülönböztetésére.

  • Speciális tápszer segíthet a gyermekkori cukorbetegség megelõzésében?

    A hagyományos tehéntej helyett adott speciális csecsemõ tápszerrel talán megelõzhetõ lesz a gyermekkori 1-es típusú cukorbetegség kialakulása azoknál a fiataloknál, akik genetikailag hajlamosak az autoimmun betegségre - közölték finn szakemberek.

    A biztató eredményeket egyelõre csak egy elõzetes vizsgálat támasztja alá, amely során 230 olyan finn csecsemõt vizsgáltak meg, akik nem kaptak anyatejet. A közvetett bizonyítékok a speciális tápszer cukorbetegség megelõzõ hatását mutatták.

  • Kívánós kismamák és az étvágy

    Bizonyos ételek megkívánása gyakran a terhesség elsõ jele. Van, aki sós ropogtatni valókat vagy savanyú uborkát kíván, mely a szervezet fokozott ásványianyag-igényét jelzi. Mások sajtra vagy jégkrémre vágynak. Ki ne hallott volna még történeteket kötelességtudó férjekrõl, akik éjnek évadján csokoládéért mennek le a boltba?

    Egészen más azonban a különös anyagok, mint az agyag, a keményítõ, a kukoricakeményítõ, a festék, a hamu, a jégdarabkák, a kávézacc, a paraffin vagy a sütõpor megkívánása. Azok a kismamák, akik ilyen anyagokat kívánnak, az úgynevezett „pica" jelenségtõl szenvednek.

  • Bölcsi: menjen vagy ne menjen a gyerek?

    Jobb a bölcsiben tudni a picit!

    Nálunk úgy alakultak a dolgok, hogy elõre tudtuk: a kisfiunk másfél éves kora körül bölcsibe megy. Sok mindenre nem voltunk felkészülve jó és rossz értelemben egyaránt.

    Amit jó lett volna elõre tudni: nehéz elszakadni a gyerektõl. Naivan azt gondoltam, hogy milyen jó lesz majd a gyereknek a kortársak között - ami igaz - én pedig nyugodt szívvel járok majd munkába. Most már így van, de ez hónapokba telt.

  • A kanyaró megvédheti a gyerekeket az allergiától

    Kisebb valószínûséggel fejlõdik ki allergia azoknál a gyerekeknél, akiknek korábban volt kanyarófertõzésük - közölték egy nagyszabású európai tanulmány szerzõi a Pediatrics címû orvosi folyóirat márciusi számában.

    Az elmúlt évtizedekben szaporodtak az allergiás rendellenességek, amivel egybeesett sok gyerekkori fertõzés arányának csökkenése, valamint a védõoltások alkalmazásának növekedése - állapította meg Helen Rosenlund, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa és kutatócsoportja.

  • Egészségesebb a babák vére ha később kötik el a köldökzsinórt

    Egészségesebb a babák vére ha később kötik el a köldökzsinórtA köldökzsinór későbbi elkötése előnyökkel jár az újszülöttek számára. A kutatók kimutatták, hogy a babák vére és vasszintje egészségesebb, ha késleltetik a köldökzsinór ellátását. A gazdag országok többségében a szabványos eljárás az, hogy az édesanyát és a csecsemőt összekötő köldökzsinórt a születés után egy percen belül elkötik és elvágják. A köldökzsinór korai elkötése azonban csökkentheti az anyából a méhlepényen keresztül a csecsemőbe áramló vér mennyiségét, ami befolyásolja a baba vaskészleteit.

  • A babák bõrének ápolása télen

    A test elsõ védelmi vonala a bõr, ezért ápolására különös figyelmet kell fordítani. A zord idõjárás, a vitaminokban szegényebb táplálkozás, a kevés mozgás a szabad levegõn, a napfény hiánya egész szervezetünket megviseli. A tél nyomai mégis leginkább bõrünkön tükrözõdnek. Arcunk színe sápadttá válik, ellenálló-képessége csökken. Egy csecsemõ bõre még nem fejlõdött ki teljesen: bár pont annyi rétegbõl áll, mint egy felnõtt emberé, jóval vékonyabb, mint a felnõtteké, szarurétege áteresztõbb, a védelmezõ savköpeny és a benne található természetes baktériumflóra csak lassan épül fel, s a faggyútermelés is minimális.

  • Mennyit mozogjon a baba?

    A minél korábban elkezdett testmozgásnak számos elõnye van a jövõre nézve: csökkenti a túlsúly kialakulásának valószínûségét, segít megelõzni számos betegséget, és természetesen az izmokat és a csontokat is erõsíti.

    A minél korábban elkezdett testmozgásnak számos elõnye van a jövõre nézve: csökkenti a túlsúly kialakulásának valószínûségét, segít megelõzni számos betegséget – fõként a szív- és érrendszeri betegségeket –, és természetesen az izmokat és a csontokat is erõsíti.