rss

  • Változások a terhesgondozásban

  • Változások a terhesgondozásbanAz emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint július elsejétől az alacsony kockázatú terhességeknél szülésznők végezhetik a várandósgondozást, és a védőnők szerepe is hangsúlyosabbá válik. Az új szabály szerint az alacsony veszélyeztetettségű várandós nőknél lehetőség lesz arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő végezze el a várandósgondozást, és a várandósokat az eddigiektől eltérően a háziorvos is elküldheti szűrő- és laborvizsgálatokra. Azt, hogy egy nő terhessége alacsony vagy magas kockázatúnak számít-e, a szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el.

    A szülésznők önállóan végezhetik például a magzati szívműködés vizsgálatát, a tapintásos vizsgálatokat, valamint a vizelet-, vérnyomás- és vércukorvizsgálatokat. Emellett az ő dolguk lesz a problémamentesnek gondolt terhességeknél felismerni, ha mégis veszélyeztetettségről vagy szövődményről van szó.

    Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, közben tájékozódik a szociális körülményeiről is, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a szoptatáshoz. A gyermek megszületése után a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy az anya részt vett a várandósgondozásban, ami a szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.


    A miniszteri rendelet szerint kikerül az eddigi kötelező vizsgálatok köréből az úgynevezett AFP- (alfa-fetoprotein) vizsgálat (az anyai vérszérum AFP-koncentrációja alapján következtetnek rendellenességekre terhesség 16-21. hete között). Ez a vizsgálat az 1970-es évektől van jelen a magyar gyakorlatban, hatékonyságát azonban szakmai körökben sokan megkérdőjelezték, így július elsejétől már nem lesz kötelező.

    Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke üdvözi a védőnők és szülésznők pozíciójának erősödését. Kiemeli: kutatások bizonyítják, hogy a kismama várandósság alatti életmódja, táplálkozása - amelyhez a védőnők nagyon sok hasznos információt szolgáltathatnak -, jelentősen befolyásolja a születendő gyermek egészségét.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az apa dohányzása nagymértékben árthat a születendõ gyermeknek?

    A dohányzás megváltoztatja a DNS-t a spermiumokban, a genetikai károsodást az utódok többedíziglen is örökölhetik a dohányzó apától - állapították meg kanadai kutatók - állatkísérletekbõl.

    A "dohányzó" kísérleti állatok napi két cigarettát "szívtak el", ami korábbi kutatások szerint az embernél átlagos mértékû dohányzásnak felel meg - vagyis nagyjából hasonló mértékû lesz tõle a vérben a dohányzásból eredõ kémiai anyagok szintje. Ha az utódok öröklik, a mutációk visszafordíthatatlanul részévé válnak genetikai anyaguknak.

  • Pelusból bilibe

    Talán az egyik leginkább szülõt próbáló feladat a bilire szoktatás. Sem a módszer, sem az ne mindegy, mikor kezdjük el. A vélemények megoszlanak, de egy biztos: sosem a szülõ, hanem a gyerek dobja el a pelenkát - amikor úgy érzi, elég érett rá. A textilpelenkák korában divat volt a babákat minél korábban szobatisztaságra nevelni. Persze a pelenkamosás, -fertõtlenítés, -szárítás és -vasalás kényszerítõ körülmény lehetett. És abban az idõben még ne tudták: ha a babát a megfelelõ testi-lelki érettsége elõtt szobatisztaságra kényszerítik, sokszor lesz vele probléma a késõbbiekben.

  • Asztma a várandósság idõszakában

    A várandósság idõszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvõ gyermekünk fejlõdését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezõket, amelyekrõl úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné.

    Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellõzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ. A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítõ foglalkozások, vagy a kismamatorna során.

  • Összefügghet a kisdedkori altatás a késõbbi tanulási zavarokkal

    Egy amerikai vizsgálat összefüggést vélt felfedezni a kisdedkorban végrehajtott mûtéti altatás és a késõbbi tanulási zavarok között. Ez az elsõ ilyen jellegû vizsgálat embereknél, és tovább nehezíti mind a szülõk, mind az orvosok számára a mûtét szükségességérõl való döntést. A cikk az Anesthesiology címû szaklapban jelent meg. A Mayo Klinika kutatói több mint ötezer, Olmstead megyében 1976 és 1982 között született gyerek esetében követték nyomon, hogy négy éves korukig hány mûtéten estek át, továbbá milyen eredményeket értek el olvasási, írási és matematikai teszteken általános iskolától középiskoláig.

  • Asztmát okozhat a babánál a mama méhen belüli fertõzése

    Összefüggést találtak amerikai kutatók az anya terhesség alatti fertõzése és az utódnál késõbb kialakuló asztma között. A 16 évet átfogó tanulmányban mintegy 400 ezer szülést követtek nyomon Kaliforniában. Megállapították, hogy amikor az anyánál a méh gyulladással járó fertõzése volt és a baba koraszülött is volt, sokkal nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki asztma a gyerek 8 éves koráig.

    Ezt a gyulladást a hüvely néhány fajta bakteriális fertõzése okozza, például az E. coli vagy a Streptococcus B baktériumcsoport.

  • Az otthoni étrend és játék szerepe a gyermekek egészségében

    Budapest - Az iskolai testnevelés órák és az iskolán kívüli sportolás kevéssé befolyásolja a gyerekek testsúlyát - állapították meg kutatók több európai, ausztrál és amerikai testnevelési program vizsgálata nyomán.

    A tornaórák csökkentik ugyan a koleszterinszintet és növelik az állóképességet, illetve a tüdõ kapacitását, hatékonyságuk mégis alacsony, mert a gyerekek nem szeretik azokat. - A gyerekek a tornaórákat is iskolai tevékenységnek tekintik, és túlságosan kötelezõnek érzik.

  • Az anya helyes étrendjével csökkenthetõk bizonyos születési rendellenességek kockázatai

    Brit kutatók szerint a teherbeesés elõtt és után túl zsíros ételeket fogyasztó kismamák a születési rendellenességek nagyobb kockázatának teszik ki magzataikat. Pedig akár veleszületett szívrendellenességek is megelõzhetõk lehetnek az anya helyes étkezésével.

    Vizsgálódásuk során arra a következtetésre jutottak, hogy az anya táplálkozása kölcsönhatásban állhat születendõ gyermekének öröklött génjeivel, és befolyásolhatja egyes születési rendellenességek típusát vagy súlyosságát, mint a veleszületett szívbaj és a farkastorok.

  • Árulkodó gyermekrajzok?

    Minden gyermek – még a legkisebb is – tud rajzolni, csak mi szülõk, nem értjük. Pedig a rajzok és firkák rengeteg dologról árulkodnak, üzennek. A megfejtéséhez nyújtunk egy kis segítséget. Még lehet, hogy nem is beszél összetett mondatban, vagy nem tudja jól kifejezni magát, de rajzai közlik azt, amit nem tud, vagy nem akar elmondani. Képei alapján megismerhetõ a világról, környezetérõl, családjáról alkotott ítélet, véleménye. Nem kell tanítani, alkosson csak magától! Had maszatoljon, firkáljon krétával a terasz kövére, vagy fesse be az ujjával a sétákon gyûjtött köveket.

  • 9 hónaposan már értik a beszédet a babák

    Óvatosan szólaljon meg egy majd egyéves gyerek elõtt. Mindent ért, és meg tudja különböztetni, ha körülötte halandzsáznak.

    Aggódhatnak a szülõk, a tudósok ugyanis megállapították, hogy már egy 9 hónapos gyerek is megérti, hogy mirõl beszélnek körülötte – pontosabban „hallja” a körülötte elhangzott szavakat. Athena Vouloumanos amerikai professzor kutatásában többek között azt vizsgálta, hogy a gyerekek hogyan reagálnak az emberi beszédre és a papagájok által ismételgetett szavakra.

  • A bőr ápolása a várandósság alatt

    A bőr ápolása a várandósság alattA pocak gömbölyödése mellett a várandósság alatti hormonális és kötőszöveti változások hatásai a bőr és a haj állapotában is egyaránt jelentkeznek. Várandósság alatt rendszerint a természetes összetevőket tartalmazó készítményeket részesítjük előnyben, hiszen szeretnénk minden felesleges vegyszertől, illatanyagtól megóvni szervezetünket. Fürdéshez a lúgos hatású tusfürdők, szappan helyett olyan fürdőszert válasszunk, amely a bőr pH-értékével megegyező, vagy semleges vegyhatású.

  • A terhességi magas vérnyomás korai jelzésére dolgoztak ki tesztet

    Hetekkel a tünetek megjelenése elõtt megjósolhatja a várandós anyánál egy veszélyes szövõdmény, a terhességi magas vérnyomás kialakulását az új módszer, amelyrõl egy nemzetközi kutatócsoport hétfõn számolt be. Az anyagcserével összefüggõ 45 különbözõ vegyületet találtak, amelyek szintje más volt azoknál, akiknél késõbb kialakult a preeklampszia elnevezésû állapot, így a kutatók szerint egy teszt alapjául szolgálhat ezek mérése. Egy ilyen "metabolikus ujjlenyomat-vizsgálat" nõk ezreinek életét mentheti meg - tudatta közleményében Philip Baker kutatásvezetõ, a kanadai Alberta Egyetem munkatársa.

  • Családi napközi és bölcsõde

    Családi napközi és bölcsõde is kellene ahhoz, hogy a fiatal szülõk munkát és gyereket is vállalhassanak. A családi napközik nem rivalizálnak a bölcsõdékkel, csupán olcsó és hatékony alternatívát kínálnak a kisgyermekes családoknak a hagyományos gyermek elhelyezési módszerek mellett - közölte a Három Királyfi Három Királylány Intézet. Az intézet tájékoztatása szerint hetvenöt hallgató képzésére elegendõ pénzt nyert a Nemzeti Civil Alapprogramtól a Csodacsalád Egyesület, mely családi napközis nevelõket képez az ország kilenc pontján.

  • A babára is veszélyes a terhesség alatti elhízás

    A babára is veszélyes a terhesség alatti elhízásEz veszélyt jelenthet nemcsak a mamára, hanem a babára is. A portlandi Egészségügyi Kutatási Központ által végzett kutatás szerint a túlzott terhességi súlygyarapodás eredményeként nagysúlyú babák születnek. Azt már korábban is tudták, hogy a terhesség során kialakult diabétesszel kezelt nőknek általában az átlagosnál nagyobb gyermekeik születnek, ám a most végzett vizsgálatok tapasztalatai szerint a terhesség során elhízott nőknél sokkal nagyobb az esély a túlsúlyos csecsemőre, mint a terhességi cukorbetegséggel kezeltek esetén.

  • A zene úgy növeszti a gyermek agyát, miként a tesmozgás az izmokat

    Boston - A zene valóságos csodaszer a gyermeki agy fejlõdése szempontjából, úgy növeszti a gyermek agyát, miként a tesmozgás az izmokat.

    A bostoni Harvard Medical School (a Harvard Egyetem posztgraduális orvosi képzést nyújtó intézménye) kutatócsapata tett ilyen megállapítást a Journal of Neuroscience címû, egyesült államokbeli tudományos szakfolyóirat által közölt tanulmányában. E felfedezése egyúttal azt is sugallja, hogy a "zenei géniusz" inkább a kemény munka, a sok gyakorlás eredménye, mint veleszületett adottság.

  • Veszélyes az anyatej?

    Ideje újragondolni az anyatej pozitív megítélését - jelentették be dán kutatók.

    Ideje újragondolni az anyatej pozitív megítélését - jelentették be dán kutatók, akik hosszú ideig folytatott vizsgálataikra hivatkozva azt állítják: az anyatej sok mérgezõ anyagot tartalmaz.

    Dániában átlagban fél éven át szoptatják, illetve etetik anyatejjel az anyák gyerereiket, mert úgy vélik, hogy ez a legjobb táplálék a babának.