rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • Változások a terhesgondozásban

  • Változások a terhesgondozásbanAz emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint július elsejétől az alacsony kockázatú terhességeknél szülésznők végezhetik a várandósgondozást, és a védőnők szerepe is hangsúlyosabbá válik. Az új szabály szerint az alacsony veszélyeztetettségű várandós nőknél lehetőség lesz arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő végezze el a várandósgondozást, és a várandósokat az eddigiektől eltérően a háziorvos is elküldheti szűrő- és laborvizsgálatokra. Azt, hogy egy nő terhessége alacsony vagy magas kockázatúnak számít-e, a szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el.

    A szülésznők önállóan végezhetik például a magzati szívműködés vizsgálatát, a tapintásos vizsgálatokat, valamint a vizelet-, vérnyomás- és vércukorvizsgálatokat. Emellett az ő dolguk lesz a problémamentesnek gondolt terhességeknél felismerni, ha mégis veszélyeztetettségről vagy szövődményről van szó.

    Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, közben tájékozódik a szociális körülményeiről is, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a szoptatáshoz. A gyermek megszületése után a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy az anya részt vett a várandósgondozásban, ami a szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.


    A miniszteri rendelet szerint kikerül az eddigi kötelező vizsgálatok köréből az úgynevezett AFP- (alfa-fetoprotein) vizsgálat (az anyai vérszérum AFP-koncentrációja alapján következtetnek rendellenességekre terhesség 16-21. hete között). Ez a vizsgálat az 1970-es évektől van jelen a magyar gyakorlatban, hatékonyságát azonban szakmai körökben sokan megkérdőjelezték, így július elsejétől már nem lesz kötelező.

    Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke üdvözi a védőnők és szülésznők pozíciójának erősödését. Kiemeli: kutatások bizonyítják, hogy a kismama várandósság alatti életmódja, táplálkozása - amelyhez a védőnők nagyon sok hasznos információt szolgáltathatnak -, jelentősen befolyásolja a születendő gyermek egészségét.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A nevetés segítheti a lombikbébi-eljárás sikerességét

    Egy kisméretû tanulmány eredménye arra utal, hogy a nevetés segíthet azoknak a nõknek, akik lombikbébimódszerrel (IVF) kívánnak teherbe esni. 219 nõ részvételével lefolytatott tanulmányukban izraeli kutatók megállapították, hogy az IVF-eljárás sikeresebb volt azoknál a nõknél, akiket az embrió méhbe való visszaültetését közvetlenül követõen még a klinikán professzionális bohóc derített jókedvre. A nevettetõ produkciót megtekintõ nõk 36 százalékánál lett sikeres a beültetés, míg azoknál a nõknél, akik nem vettek részt ebben a programban, csak 20 százalékos volt a sikeres teherbeesés aránya.

  • Gyerekek orrtisztítása

    A kicsi (0-5 éves) gyermekek még nem tudják az orrukat kifújni, ezért külsõ segítségre van szükségük. Ezen segítség pedig nem más, mint a kicsik által nem túlságosan nagy népszerûségnek örvendõ orrszívó. A gyermekeknél az orrban található váladék eltávolítása létfontosságú. Amennyiben nincsen megfelelõen kitisztítva az orrjárat, a felgyülemlett váladék visszacsorog, mely fül és arcüreggyulladást, de akár hörgõ és tüdõgyulladást is okozhat. A lenyelt váladék pedig gyomorhurutot okozhat, mely hányást, hasfájást, hasmenést idézhet elõ. Ha a váladék eltávolítása nem történik meg, további fertõzést eredményezhet.

  • Pelenka, te drága!

    Mielõtt Richárdunk megszületett, a "mindenbõl a legszebbet, legjobbat" -elv vezérelt. Ezt nem sokkal a születése után a "lehetõségeinkhez képest mindenbõl a legszebbet, legjobbat" váltotta fel. Leginkább a pelenkánál. Amikor a terhességem vége felé összepakoltam a csomagom, amit a kórházba viszek, még az egyik talán legkedveltebb márkájú pelenkát pakoltam be a mazsolának. Miután megszületett, az elsõ 2-3 hónapban ugyanezt a márkát használtuk, aztán a mamáktól kaptuk, akik arra hivatkoztak, hogy nekünk most minden fillérre szükségünk van.

  • A kánikula átvészelése várandósan

    A kánikula átvészelése várandósanA kánikulai meleg az egészséges szervezetet is megviseli, állapotosan pedig még nagyobb terhet jelent, ha 30-35 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála. A napozás ilyenkor félárnyékban is kerülendő, a hőhullám ideje alatt pedig célszerű csak az esti órákban kimenni. A terhesség végén, amikor már nyílik a méhszáj, nem javasolt a strandolás és úszás a fertőzésveszély miatt. Az, hogy ki mennyire bírja a hőséget, mindig az adott kismama általános egészségi állapotától függ. A kismamák fáradékonyabbak is az átlagnál a kánikulai időjárásban.

  • Fejleszthetõ otthon a gyerek IQ-ja?

    Vannak gyerekek, akik maguktól is „zsenik”, és vannak, akik mindenféle fejlesztõ foglalkozás ellenére sem tûnnek ki a többiek közül.

    Jó szórakozás – és tanulás is egyben – amikor az anyuka mindenféle képet, kártyát mutat a kisgyermeknek, vagy leülteti „fejlesztõzni”, mert „azt mondják”, ettõl a kicsi okosabb lesz. Néhány egyszerû ötlet, amit minden nap be lehet dobni a siker érdekében ráadásul nemcsak a gyerek IQ-ja fejlõdik közben hanem egészségesebb is lesz és erõsödik a szölû gyermek kapcsolat is!

  • Babaöltöztetés télen

    A gyermeköltöztetés legújabbkori problémája, hogy míg a „régi jó” idõkben, amikor a kinti és a benti hõmérséklet nem tért el olyan jelentõsen (mert nem volt fûtés, mert rosszak voltak a nyílászárók, mert sokat gyalogoltunk, keveset ültünk autóba), addig ma két világ néz farkasszemet egymással: a klimatizált, hõszigetelt, párásított benti és a zord kinti.

    Nagyon sok gyereket a 25 fokos lakásból 25 fokos autóval furikáztatnak a szülõk nap mint nap, keveset vannak levegõn, és ha véletlenül mégis úgy alakul, hogy sétálnak egy fél órát, azonnal jön a megfázás, a taknyolás, a betegség.

  • Számos betegség kialakulása előzhető meg az anyatejes táplálással

    Számos betegség kialakulása előzhető meg az anyatejes táplálássalAz anyatej összetétele a gyermek életkorának megfelelően módosul, még azt is figyelembe veszi, hogy koraszülöttről, vagy érett újszülöttről van szó. Az előtej (kolosztrum) kis mennyiségben sok tápanyagot tartalmaz - ez a kezdő szopó újszülött apró gyomrában elfér és sok fontos fehérjét, zsírt biztosít számára. A későbbi hetekben, hónapokban már nagyobb mennyiséget szopik a csecsemő, ekkor úgy látszik, mintha felhígult volna az anyatej - ettől függetlenül tápértéke megfelel a baba igényeinek. Az allergia megelőzésében is fontos szerepet játszik az anyatej.

  • A túlsúly növeli a terhességi kockázatokat

    Az anyai többletsúly önmagában is növeli az esélyt arra, hogy igen nagy baba szülessen - állapították meg amerikai kutatók. A túl nagy babák világra jötte során a szülõ nõ és a gyerek kockázata is nagyobb. A túlsúly emeli a várandós nõ kockázatát a terhességi toxémia (preeclampsia), egy potenciálisan halálos szövõdmény kialakulására is. Mint Boyd E. Metzger és kollégái a British Journal of Obstetrics and Gynecology címû szaklapban megjelent tanulmányukban írták, a túlsúly és a terhességi szövõdmények kapcsolata eddig is ismert volt.

  • A megfelelõ cumi kiválasztása

    Hogy melyik cumi a legjobb a babának, úgy a legegyszerûbb megtudni, ha kipróbáljuk a szájában - de vannak más követelmények is.

    A csecsemõ is meg tudja állapítani, mibõl esik neki legjobban szívni a tejet, a teát, a gyümölcslét. De nyilván elmondani nem tudja, melyik cumisüveg, cumi a legkényelmesebb számára. Próbáljunk meg aszerint dönteni, hogy amelyik a legkényelmesebbnek látszik.Nagyjából 12 cumira lesz szükségünk, mert elrepedhetnek, elhasználódnak.

  • Vasfogyasztás a terhesség alatt

    Sok kismama nincs tisztában azzal, hogy a terhesség ideje alatt menyi vasat kell szednie. Az orvosok felírják, a kismamák többsége pedig azt tapasztalja, hogy az nem tesz jót az emésztõrendszernek. A várandós kismamák vasszükségélete a kétszeresére nõ, saját és a méhlepény fokozott vérellátása következtében. A magzat szervezete szintén vasat raktároz el a méhen kívüli életének elsõ néhány hónapjára. Most a kismamának legalább napi 30 mg vasra van szüksége. Nem a baba, hanem a mama fog szenvedni, ha nem kerül megfelelõ mennyiségû vas a szervezetébe.

  • A kismama sajtfogyasztása csökkenti a születendõ gyermek rossz fogainak számát

    Terhesség idején a táplálkozás alapvetõen befolyásolja a baba fejlõdését és különbözõ késõbbi tulajdonságait is. Egy új japán vizsgálat tanúsága szerint a gyermekkori fogszuvasodás elleni küzdelem szempontjából is fontos szempont a helyes táplálkozás.
    Tanaka Keiko közegészségügyi professzor a különbözõ betegségek megelõzésével foglalkozik. Munkatársaival azt vizsgálták meg, hogy kimutatható-e valamilyen összefüggés a gyerekek fogának romlása és édesanyjuknak a terhesség idõszakában elfogyasztott tejtermékek, kalciumkészítmények mennyisége között.

  • Mesterségesen megindított szülés

    Különbözõ álláspontot követ minden kórház és szülõorvos a mesterségesen megindított szüléssel kapcsolatban.

    Üljünk le és beszéljük meg kezelõorvosunkkal a kilencedik hónapban, hogy neki mi errõl a véleménye. Ha a kiírt idõpontot két héttel túlléptük, ha a vérnyomásunk magasra szökik, vagy ha olyan egyéb állapot áll fenn, mely a gyereket veszélyezteti, talán a szülésmegindítás mellett kell dönteni. Ám bizonyosodjunk meg arról, mi az oka a szülés megindításának.

  • Bölcsi: menjen vagy ne menjen a gyerek?

    Jobb a bölcsiben tudni a picit!

    Nálunk úgy alakultak a dolgok, hogy elõre tudtuk: a kisfiunk másfél éves kora körül bölcsibe megy. Sok mindenre nem voltunk felkészülve jó és rossz értelemben egyaránt.

    Amit jó lett volna elõre tudni: nehéz elszakadni a gyerektõl. Naivan azt gondoltam, hogy milyen jó lesz majd a gyereknek a kortársak között - ami igaz - én pedig nyugodt szívvel járok majd munkába. Most már így van, de ez hónapokba telt.

  • A babák megfelelõ hordozása

    Az emberi újszülött az úgynevezett hordozott utódok közé sorolható, vagyis feltételezhetõ, hogy néhány tízezer évvel ezelõtt õseink a testükön hordták újszülötteiket. Erre utal az újszülöttek veleszületett fogóreflexe is. Az utóbbi évtizedekben lezajlott változások eredménye az, hogy manapság az újszülöttek, csecsemõk gyakran a szüleiktõl (édesanyjuktól) elkülönítve, saját szobában, saját kiságyban alszanak éjjel, nappal pedig járókába kényszerülnek. Azonban az ember biológiai evolúciója nem tart lépést társadalmi-szociális fejlõdésével, a babák továbbra is édesanyjuk közelében érzik magukat a legjobban.

  • Gátmetszés vagyis az episiotomia

    Amennyiben a hüvelynyílás körüli bõrredõ nem elég tág, a szülész egy apró vágást ejt rajta, hogy kiférhessen a baba.

    Ez a gátmetszésnek nevezett vágás a hüvely és a végbélnyílás közötti területen történik. A legtöbb esetben a metszés hosszanti függõleges, nem pedig jobb vagy bal oldali. Mediánnak nevezzük a középvonalat. Gátmetszésre lehet szükség, ha a baba farfekvésû, koraszülött, kimerült vagy ha túl nagy a feje, illetve amikor szülészfogó alkalmazására kerül sor.