A nyáron született gyerekeknél gyakrabban állapítanak meg figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) óvodás vagy iskolás korban, mert relatív éretlenségük megzavarhatja az orvosokat. Erre a potenciális félrediagnosztizálásra hívta fel a figyelmet egy amerikai tanulmány.
Az óvodai és iskolai évfolyamok legfiatalabb gyerekeit - tehát azokat, akik éppen elérik a megszabott óvodai-iskolai korhatárt - aránytalanul nagyobb számban kezelik ADHD miatt.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az amerikai tanulmány szerzõi a vizsgálatuk során azt észlelték, hogy mivel a legtöbb óvoda szeptember 1-je körül határozza meg a fordulópontot, a júliusban vagy augusztusban született gyerekeknél sokkal valószínûbb az ADHD megállapítása.
Ily módon az Egyesült Államokban akár csaknem egymillió gyereket diagnosztizálhattak félre, mivel õk voltak a legfiatalabbak és a legéretlenebbek az osztálytársaik között. A szerzõk megjegyezték, hogy a téves diagnózis évi 320-500 millió dolláros kiadást jelent, amibõl 80-90 millió dollár a szegények számára felállított Medicaid egészségbiztosítót terheli.
Melinda Morrill, a kutatás vezetõje elmondta: szerintük a fiatalabb gyerekek sokszor tévesen kerülnek az ADHD-tól szenvedõk közé, õk egyszerûen csak kevésbé érettek. Az Észak-karolinai Egyetem tudósa hangsúlyozta, hogy miközben kutatásuk nem a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (vagy hiperkinetikus zavar) létezését kérdõjelezte meg, szerintük vannak olyan kisgyerekek, akik feleslegesen szedik az ADHD kezelésére használatos olyan gyógyszereket, mint a Ritalin.
Nagy-Britanniában négy év alatt kétharmadával nõtt az ADHD gyógyszerezésére fordított összeg. Ezzel kapcsolatban olyan aggályok is felmerültek, hogy egyes szülõk kikövetelik a háziorvostól gyermekük számára a Ritalint, mert az gyors megoldásnak tûnik a gyönge koncentrációs képesség megerõsítésére.