Vizsgálódásuk során arra a következtetésre jutottak, hogy az anya táplálkozása kölcsönhatásban állhat születendõ gyermekének öröklött génjeivel, és befolyásolhatja egyes születési rendellenességek típusát vagy súlyosságát, mint a veleszületett szívbaj és a farkastorok.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az Oxford Egyetem humángenetikával foglalkozó központjának tudósa elmondta: azt már tudták, hogy a helytelen táplálkozás és a hibás gének egyaránt befolyásolhatják a méhen belüli fejlõdést, ám a most született eredmények arra is rávilágítottak, hogy a kettõ kombinációja jóval nagyobb kockázattal vezet egészségügyi problémák kialakulásához, mi több, sokkal súlyosabb problémák kialakulásához.
"Ez az eredmény felajz minket, mivel azt sugallja, hogy a veleszületett szívrendellenességek talán megelõzhetõek olyan lépésekkel, mint az anya étrendjének megváltoztatása" - fogalmazott Bentham.
A veleszületett szívrendellenesség a születési rendellenesség leggyakoribb formája. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a cukorbetegségben szenvedõ vagy túlsúlyos anyák fokozottabb kockázatnak teszik ki a gyermeküket.
Az is bizonyított, hogy egyes genetikai változások - mint a Cited2 gén hiánya - elõidézheti a veleszületett szívbetegség kialakulását, de azt eddig nem tudták, hogy olyan külsõ faktor, mint az anya étrendje genetikai változást idézhet elõ a születendõ gyermekben.
A brit kutatók egészséges egereket olyanokkal hasonlítottak össze, amelyek Cited2 génje hiányzott. A Cited2 hiánya az egereknél és az embereknél szívrendellenességet okoz, akár nagyon súlyos formában is.
A kísérletben zsírban gazdag ételekkel etették az egereket a vemhességük elõtt és alatt, és nyomon követték utódaik méhen belüli fejlõdését. Az eredményeket a kiegyensúlyozott étrendû egerekével vetették össze.
A Cited2-hiányos egerek utódainál egy súlyos szívrendellenesség, az kamrai izoméria (rendellenes elhelyezkedésû szívkamra) kialakulásának kockázata több mint a duplájára nõtt, a farkastorok elõfordulásának kockázata pedig több mint hétszer gyakoribb lett, ha az anyaállatokat a zsíros ételekkel etették. Viszont nem történt változás a genetikailag normális, de zsíros ételekkel táplált anyák utódainál, ami arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a zsíros étrend és a genetikai hiba kombinációja a felelõs.