2024.04.27. - Zita

Összefügghet a kisdedkori altatás a késõbbi tanulási zavarokkal

Összefügghet a kisdedkori altatás a késõbbi tanulási zavarokkal
Egy amerikai vizsgálat összefüggést vélt felfedezni a kisdedkorban végrehajtott mûtéti altatás és a késõbbi tanulási zavarok között. Ez az elsõ ilyen jellegû vizsgálat embereknél, és tovább nehezíti mind a szülõk, mind az orvosok számára a mûtét szükségességérõl való döntést. A cikk az Anesthesiology címû szaklapban jelent meg. A Mayo Klinika kutatói több mint ötezer, Olmstead megyében 1976 és 1982 között született gyerek esetében követték nyomon, hogy négy éves korukig hány mûtéten estek át, továbbá milyen eredményeket értek el olvasási, írási és matematikai teszteken általános iskolától középiskoláig.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Azoknál a kisdedeknél, akiket csak egyszer kellett altatni, nem volt nagyobb kockázata tanulási zavar kialakulásának 19 éves korukig, de a kétszer vagy többször altatottaknak már 60 százalékkal nõtt az esélye arra, hogy tanulási problémája legyen azokhoz képest, akiknek nem volt mûtétjük. A 3 éves kor elõtt bekövetkezett három vagy több altatás megkétszerezte annak a kockázatát, hogy a gyermek a középiskola végéig nehézségekkel szembesüljön a gondolkodás, a beszéd, az írás vagy a számolás terén.

Az eredmények felelevenítik a régi vitát az altatás fejlõdõ szervezetre gyakorolt hatásairól. Korábbi vizsgálatok kimutatták például, hogy azok a patkányok, amelyek életük elsõ hét napjában altatógyógyszereket kaptak, nehezen oldottak meg labirintusfeladatokat, amelyek emlékezõ- és gondolkodóképességeket feltételeznek.

Az 1960-as években, hasonló megfontolásból az orvosok csupán sekély altatást javasoltak a csecsemõk mûtéte során, vagy annak akár teljes mellõzését. Egyes szakértõk úgy vélekedtek, hogy a babáknak még nem is elég érett ahhoz az idegrendszerük, hogy egyáltalán érezzék a fájdalmat.

A mostani cikk szerzõi hangsúlyozzák, hogy még csupán elõzetes eredményekrõl van szó, és nem biztos, hogy a tanulási nehézségek az altatások egyenes következményei. A több mint ötezer gyermekbõl 593-nak volt mûtéti beavatkozása, és csupán százuknak volt szüksége kettõnél többre 3 éves koráig. Lehetséges, hogy valami más idézte elõ a tanulási nehézségek késõbbi kialakulását és egyben a mûtétek és az altatások szükségességét is.