rss

  • A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érintheti

  • Share on Tumblr

    A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érinthetiNem csak a felnőtteket sújtja: négyezer kisbabából egy stroke-ot kap. Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. Mi okozza az agyi katasztrófát ilyen kicsi korban? A stroke gyermekkorban általában egy ér megpattanásával és vérzéssel jár, ritkább az érelzáródásos (isémiás)-oxigénhiányos eredetű, mint felnőttek esetében, akiknél leggyakrabban az elmeszesedett artériák, a magas vérnyomásés a szívritmuszavarok következtében alakulhat ki az életveszélyes állapot. Gyerekeknél az ok sokszor szívbetegség, illetve sarlósejtes vérszegénység.

    Hajlamosít még a betegségre a kiszáradás, a feji vagy nyaki fertőzés, a fejet ért sérülés, az autoimmun rendszer megbetegedése és a gyulladásos bélbetegség. A babakori stroke kockázata nő koraszülés esetén, vagy, ha a magzatvíz fertőződik, korai magzatburok-repedés következik be, és, ha terhességi magas vérnyomás alakul ki. Szülés közbeni sérülés, trauma, fertőzés és oxigénhiány is kiválthat stroke-ot.

    Vannak gyerekek, akiknek genetikusan hajlamuk van a vérrögképződésre. Kisbabák születhetnek artériákat érintő szűkülettel is, kialakulásának oka lehet az erek gyulladásával járó fertőzés, leggyakrabban a bárányhimlő. A vírusok az agyi erek gyulladását is okozhatják.

    A stroke-nak általában nem egyetlen oka van, mindig több tényezőt kell vizsgálni a kezelés megkezdése előtt.

    A gyógyulás esélyei:

    A lényeg esetükben is az, mint a felnőtteknél: minél előbb felismerni a bajt, és megkezdeni a kórházi kezelést, megállítani a vérzést. A gyermekek agya gyorsabban regenerálódik, mint a felnőtteké. Sokkal rugalmasabb, jobbak a gyógyulási esélyek. Ha az egyik agyterület károsodott, egy másik át tudja venni a szerepét. Ha például az újszülött beszédközpontja sérült meg, a gyermek akkor is megtanulhat beszélni. Ez a lehetőség az életkor előrehaladtával korlátozottabb. Egy 14 éves gyermek beszédközpontjának károsodása után az agy sokkal nehezebben szervezi újra a folyamatot.

    Megelőzhető a stroke?

    Ritkán. Kicsi gyermekek, babák esetében a stroke általában valamilyen betegség első jele. Fontos azonban, hogy a fejsérülést mindig alapos kivizsgálás kövesse, illetve a szülés előtti, alatti és utáni kockázati tényezőket ne hagyják figyelmen kívül.



    Forrás: www.hazipatika.com


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hármas ikreket szült egy 66 éves indiai nõ

    Hármas ikreket hozott a világra egy 66 éves nõ Indiában - derült ki a terhességet felügyelõ termékenységi klinika tájékoztatásából.

  • Mikortól adhatunk halat a csecsemõnek?

    A halolaj, s a benne található jótékony omega-3 zsírsavak az egészséges immunrendszer fejlõdésében játszanak fontos szerepet. Az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentõ hatása képes az immunrendszer alakulását kedvezõ irányba befolyásolni, s így csökkenteni az allergiák valószínûségét.

    Az általános orvosi ajánlás szerint azonban a hal, étrendbe történõ bevezetését tanácsos a gyermek egy éves kora utáni idõszakra halasztani, éppen az allergiás reakció elkerülése végett.

  • Az apáknál sem ritka az újszülött érkezésekor a depresszió

    Nemcsak az anyáknál, hanem az apák jelentõs részénél is elõfordul depresszió az újszülött érkezésekor - állapította meg egy kedden közzétett tanulmány.

  • Tanácsok a hozzátápláláshoz

    Tanácsok a hozzátápláláshozA fél éves korig tartó kizárólagos szoptatás a legoptimálisabb, szól az aranyszabály. Ha az anyákat rákényszeríti a helyzet, hogy mégis ki kelljen pótolni a csecsemő táplálását, tegyük ezt okosan. A pótlás irányelvei: elsősorban az édesanya saját tejének adásával, ha van lefagyasztva (fél évig is eláll, ha jó a fagyasztónk), azzal, vagy ha napközben „plusz” termelődik, akkor azzal. Másodsorban pasztörizált női tej adásával, ha van mód és lehetőség más szoptató anya tejét beszerezni. Harmadsorban anyatej-helyettesítő orvos által felírt tápszerrel.

  • Növeli a bölcsõhalál esélyét, ha dohányzik a kismama

    Négyszer nagyobb az esélye annak, hogy egy csecsemõ a bölcsõhalál áldozata lesz, ha az édesanyja dohányzik a terhesség ideje alatt, mint akkor, ha az anya nem szív cigarettát - derül ki egy friss kutatásból.

  • Magzatvíz-vizsgálat - Kiknek javasolt a vizsgálat?

    A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tûvel mintát vesznek a magzatvízbõl, amibõl biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc.

    Elõtte ultrahang-vizsgálatot végeznek a magzat és a méhlepény helyzetének meghatározására.

    A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nõnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.

  • Gondatlanul tárolt gyógyszerek okozta mérgezések

    A különbözõ színû, formájú és mintázatú tabletták, kapszulák felkeltik a gyermekek érdeklõdését, ráadásul nemegyszer hasonlítanak bizonyos cukorfajtákhoz is. A gyógyszermérgezések elkerülhetõk lennének, ha mi magunk gondosabbak lennénk, vagy volna fogalmunk a mérgezések súlyosságáról és kimenetelérõl.

    Amennyiben a családban együtt élõ kiskorú gyermek van vagy gyakran vendégeskedik náluk, a gyógyszereket mindig olyan biztonságosan kell tárolni, hogy még a kikészített napi adagokhoz se férhessen hozzá.

  • Peluscsere és az etetés utáni mérés

    Peluscsere és az etetés utáni mérésA kismamákat mindenféle tanácsokkal bombázzák a szülés előtt, hogy mit és hogyan kell majd tenni na és persze ezeket milyen rendszerességgel. Persze ezek a tanácsok nem mindig hasznosak, vagy éppen nem mindegyiket kell megfogadni. Az igaz, hogy ha a kicsi eltöltött ébren vagy alva három órát, majd jelezni kezdte, hogy éhes, akkor logikus dolog átpelenkázni etetés előtt. Ennyi idő alatt ugyanis biztos telt (vagy megtelt) a pelus, és ha szopi közben elalszik, akkor lehet, hogy újabb három órát már nem bírna ki, és átázna, bármilyen márkás is a pelenka.

  • Köldökápolás - hogyan is kezdjük hozzá?

    Amíg édesanyja pocakjában lakik, a magzatot a köldökzsinór köti össze a méhlepénnyel, így a fejlõdéséhez szükséges minden tápanyag és oxigén ezen keresztül jut el hozzá.

    Amikor világra jön, a baba szervezete alkalmazkodik a "kinti" körülményekhez - a köldökzsinórt pedig elvágják.

    Normál hosszúságú terhesség alatt a köldökzsinór kb. 50 centiméteresre nõ. Belsejében két verõér és egy visszér fut, s a bennük áramló vér feszes állapotban tarja a köldökzsinórt.

  • Távolabbi rokonok sejtjeit is tartalmazza a köldökzsínórvér

    Testvéreink és távolabbi rokonaink sejtjeit is hordozhatjuk testünkben. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, melyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bõrben, a májban, az agyban vagy a lépben. A jelenség magzati mikrokimérizmusként ismert.

  • A héthónapos babák úgy reagálnak az emberi hangra, mint a felnõttek

    Már a héthónapos babák is úgy reagálnak az emberi hangra, mint a felnõttek - derült ki egy új tanulmányból. A kutatás segíthet az autizmus és más idegrendszeri fejlõdési rendellenességek megismerésében is.

  • Megrázott gyermek szindróma

    Egy liverpooli kórházban oktatófilmmel próbálnak küzdeni a „rázott csecsemõ”-szindróma ellen. A jelenség miatt itthon is sok baba szenved károsodást.

  • Kisebb lesz a baba, ha a kismama túl sokat ácsorog

    Holland kutatók szerint, ha egy várandós nõ túl sok idõt tölt állva, illetve ha heti negyven óránál többet dolgozik, könnyen elõfordulhat, hogy leendõ gyermeke kis mérettel fog születni.

  • A járdán szülte meg babáját egy svájci nõ

    A járdán szülte meg babáját egy svájci nõ Lausanne városában. A CHUV egyetemi klinika szóvivõje megerõsítette, hogy a valóban volt egy ilyen esetük, de mind az anya, mind pedig az újszülött jó egészségnek örvend.

  • Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásra

    Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásraAnnak ellenére, hogy korábbi kutatások úgy vélték, a császármetszés útján született csecsemők nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak, mint normál módon világra jött társaik. Az Egyesült Államokban a csecsemők mintegy harmada születik császármetszéssel. Magyarországon ez az arány szintén hasonló, 34 százalék körül van. A tanulmányt annak felülvizsgálatára végezték el, hogy korábbi kutatások összefüggést találtak a császármetszés és a későbbi súlyproblémák között.