rss

  • Terhesség alatti magas vérnyomás

  • Share on Tumblr

    Terhesség alatti magas vérnyomásA magas vérnyomás nem csak a kismama egészségét, de a magzat fejlődését is veszélyezteti. Megfelelően beállított gyógyszeres kezelés és helyes életmód mellett azonban a kismama és a baba egészsége is megőrizhető, a szövődmények kialakulása megelőzhető. A várandósság időszakában, korábban panaszmentes hölgyeknél is jelentkezhet magas vérnyomás. Ennek meghatározása azonban némiképp eltér a fogantatást megelőző időszakhoz képest. Terhesség alatt a vérnyomás normál határa alacsonyabb, mint gyermekvárás előtt.

    Ez esetben magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás 120/80 Hgmm vagy ennél magasabb, illetve ha a szisztolés vérnyomás érték a terhesség alatt 30 Hgmm-t emelkedik, a diasztolés érték pedig 15 Hgmm-t.

    A terhesség alatti magas vérnyomás mindig gondos kezelést igényel. A hipertónia ez esetben már a magzat egészségét is veszélyezteti azáltal, hogy rontja a méhlepény vérellátását. Terhesség alatt megjelenő magasvérnyomás, ún. terhességi toxémia tünete is lehet. Ilyenkor fokozódik az ödemakészség, a vizeletben pedig fehérjeürítés jelenik meg.

    A tünetkomplexum idejében felismerendő, így trimeszterenként (3 havonta) panaszmentesség esetén is célszerű belgyógyászati szűrővizsgálatot: vizelet és vérnyomás ellenőrzést végeztetni. A megfelelő életmódbeli, vagy szükség esetén gyógyszeres kezeléssel nemcsak a magzati károsodás védhető ki, hanem az olykor súlyos, életveszélyes anyai szövődmények is.

    Szerencsés módon napjainkban már egyre elterjedtebb a kismamák táplálkozásával kapcsolatban – a korábbi „kettő helyett étkezünk” elvet felváltva - az a nézet, mely szerint a várandósság alatt, ne a táplálék mennyiségére, sokkal inkább minőségére ügyeljünk. A magas vérnyomás egyik kockázati tényezője a túlsúly, így ennek észlelésekor kezelőorvosunk diétát írhat elő. A követendő étrend minden szükséges tápanyagot biztosít a magzat számára, azonban a kalóriamennyiség csökkentésével megakadályozza a szükségtelenül felszedett súlytöbblet fokozódását. Ugyanakkor terhesség esetén különösen fontos, hogy a diéta orvosi segítséggel történjen, hiszen a szakszerűtlen táplálékmegvonás, koplalás, a szénhidrátok túlzott megszorítása szintén magzatkárosító lehet. Az optimális táplálkozás és életmódterápia mellett, az anyai és magzati egészség megőrizhető, sőt, a terhesség alatt elsajátított helyes életmód segíthet abban, hogy a szülést követően a kismama akár fittebbé, egészségesebbé váljon, mint a családtervezés előtt.

    A terhességi magas vérnyomás, amennyiben az terhességi toxémia tünete volt, szülés után többnyire magától rendeződik, további kezelést nem igényel. Az ún. essentialis hypertonia, vagyis ismeretlen eredetű magas vérnyomás, ellenben az életmódterápia és szükség esetén a gyógyszeres kezelés tartós, vagy átmeneti folytatását teszi szükségessé.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Felkészülés a fogamzásra

    Érdemes három hónapot szánni az elõkészületekre: a szokásosnál jobban ügyeljünk az egészséges táplálkozásra, a dohányzás és alkoholfogyasztás mellõzésére. Kezeltessük ki az esetleges nemi fertõzéseket, hozassuk rendbe a lyukas fogakat.

    Mivel bebizonyosodott, hogy a nyitott gerinc, illetve az agykoponyahiány megelõzésében döntõ szerepet játszik a folsav és más vitaminok megfelelõ szintje szervezetünkben, érdemes a tervezett fogamzás elõtt egy hónappal elkezdeni a magzatvédõ vitamin szedését.

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Élettani vérszegénység a terhesség alatt

    Szervezetünk vasháztartása egészséges körülmények közt kielégítõen szabályozza a vas felszívódását a gyomor- és bélrendszerbõl.

    Vashiányt jelez a fáradékonyság, a törékeny körmök, a száraz bõr, a hajhullás, de elõfordul, hogy a vaskészlet fokozatos csökkenése miatt semmilyen feltûnõ tünet sem árulkodik a hiányállapotról. Mivel viszonylag alacsony a napi szükségletünk, a szervezet sok bevitt vasat nem tud hasznosítani, vagyis a "vasfeldolgozás" nem gazdaságos.

  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

  • A vetélésrõl és annak kockázatairól

    Fõként az elsõ három hónapban szükséges a fokozottabb odafigyelés és óvatosság, ebben az idõszakban a legveszélyeztetettebb a magzat, s leggyakrabban ekkor következik be a vetélés.

    Az édesanyák sokszor saját hibájukként élik meg a tragédiát, igen ritkán okozza a szülõi gondatlanság. A vetélés sokszor alkati adottságokból következik, vagy a véletlen mûve.

    Amikor egy gyermek megfogan, megkezdõdik az új élet megépítése az apa és az anya örökítõ anyagából.

  • Az anyaméhben kezdõdhet az asztma

    Washington - Megnövekszik az asztma kialakulásának kockázata a nagy forgalmú utak környékén született gyerekeknél, mert már az anyaméhben olyan szennyezõdés éri õket, amely genetikai elváltozásokat okoz - közölték amerikai kutatók hétfõn.

    New Yorkban élõ gyerekek köldökzsinórvérének vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy ACSL3 jelû génjük megváltozott, ami összefügghet bizonyos vegyületek, az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) születés elõtti magasabb koncentrációjával.

  • Kötődés és leválás

    Kötődés és leválásAnnyit beszélünk a kötődésről, arról, hogy a baba kötődik-e hozzánk és megfelelően kötődik-e. De ritkán esik szó arról, hogy anya is kötődik. Anya is lelki szimbiózisban él a babával, és fokozatosan válik csak le a piciről. Neki is hiányzik, ha a baba nem lehet vele. Neki is fáj, amikor a nagymama először vigyáz a kicsire. Mellette is hideg az ágy, amikor az első éjszaka nem alszik otthon a kicsi. És nem csak a kicsinek kell beszoknia az óvodába: anyának is le kell szoknia az állandó együttlétről. Nehéz korszak ez, de a fokozatosság betartásával megoldható, elviselhető ez is.

  • Ne szégyelljük bevallani, hogy kimerültünk!

    Öt héttel a szülés után a legtöbben fáradtak voltak, emlõpanaszaik voltak és szexuális érdeklõdésük is csökkent, egy új tanulmány szerint. A tanulmány hangsúlyozza, hogy szülés után 4-6 hétnél hosszabb pihenés és erõgyûjtés szükséges, és a nõknek több támogatást kellene kapniuk.

    Szemben az USA-val, más országokban az anyák támogatása és a szülési szabadság sokkal nagyvonalúbb. Az USA ugyanis a törvény azt írja elõ, hogy a több mint 50 fõt foglalkoztató vállalatok alkalmazottai 12 hét fizetetlen szabadságot vehetnek ki szülés után.

  • Csecsemõk koraérettségi tüneteire keresik a választ Kínában

    Kínában elterjedt a hír, hogy tejpor okozott mellnagyobbodást legkevesebb három csecsemõnél; a feltételezést felkapta a média, a közvélemény vizsgálatot követelt, a hatóságok ígéretet tettek arra, hogy utána járnak a jelenségnek.

  • Milyen lesz a szexuális élet szülés után?

    Természetes, hogy szülés után nem a legfontosabb a szexuális élet, hisz a kellemetlen altáji fájdalom, és jobb esetben a tejtõl túlcsorduló mellek nem éppen ideális ajzószerek. Néhány jó tanáccsal segítünk, hogy visszazökkenj a rendes kerékvágásba.

    Már a várandóság alatti szexuális életrõl is megoszlanak a vélemények. Még egyesek szerint nyugodtan élvezhetjük a büntetlen örömöket a terhesség egész ideje alatt, mások óvatosságra intenek és az utolsó idõszakban inkább, visszakozásra fognának.

  • Már a terhesség alatt meg lehet állapítani a későbbi depressziót

    Már a terhesség alatt meg lehet állapítani a későbbi depressziótMár a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjéből, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínűsíthető, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevű hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követően négy és hat hét között kezdődik, és az anyák 10-15 százalékát érinti. A kutatók két kaliforniai orvosi központban vettek vérmintákat összesen száz állapotos nőtől, terhességük 15., 25., 31. és 37. hetében.

  • A koraszülött babák tüdejével egész életükben probléma lehet

    Az igen korán, a 25. terhességi hét elõtt született gyerekeknél élethosszig tartó tüdõproblémák léphetnek fel, beleértve az asztmát is.

  • A kismamák helyes táplálkozása

    A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlõdése szempontjából is döntõ jelentõségû.

  • A csecsemőkori csípőficam

    A csecsemőkori csípőficamA csípőízületek ép fejlődését nagyban elősegíti a minél több szabad rugdalózás. Az úgynevezett csípőízületi diszplázia hajlamosít ficamra, amikor a járásnál ez az ízület már a test terhét kénytelen viselni. A csípőízületi diszpláziát időben fel lehet fedezni, a korán megkezdett szakszerű kezeléssel pedig, a hibás csípőízület korrekciója olyan mértékben fokozható, hogy ezzel gyakorlatilag a legtöbb esetben maga a ficam megelőzhető. A csípőízületek rendszeres ellenőrzése, vizsgálata a csecsemő általános vizsgálati részét képezi.

  • Kora miatt nem adoptálhatott, ezért szült 62 évesen egy bolgár nõ

    Bulgária legidõsebb korban szülõ nõje a 62 éves Krassimira Dimitrova embriótranszfert követõen adott életet ikreinek.