Már a várandóság előtti stressz is hatással van a gyermek egészségére

A fogamzás előtti stressz megváltoztatja a petesejteket, ami genetikai változást idézhet elő a majdani gyermekben. Még a leendő kismama tinédzserkorában átélt feszültség is hatással lehet az utódjaira. A várandósság alatt folytatott életmód hatással van a csemete egészségére. A legújabb vizsgálatok szerint azonban már a teherbe esés előtt is olyan változások következhetnek be a leendő anya szervezetében, amelyek még a baba mentális beállítottságát is befolyásolják. Patkányokon végzett kísérletek alapján állítják, hogy az összefüggés emberekre is érvényes. "Az emberi szervezet hasonlósága miatt a generációk közötti, átörökített egészségügyi hatások felvetik annak a lehetőségét, hogy az eredményeket ránk is lehet vonatkoztatni" - mondta a kutatóként közreműködő Hiba Zaidan, aki hozzátette: eddig még csak a viselkedés szintjén sikerült rávilágítani az összefüggésre, most már azonban a genetikai háttérre is fény derült. Korábbi felmérés alapján a fogamzás előtti - akár "serdülőkori" - stressz hatással van az utódok magatartására. A szakértők most arra voltak kíváncsiak, mi zajlik le a szervezetben biológiai szinten.

A tanulmányban a CRF-1 génre fókuszáltak a szakemberek, ami a szervezet feszültségre adott válaszában játszik kulcsszerepet: akkor kerül kifejeződésre az agy több területén, amikor stressz éri a testet. A tudósok 45 napos korukban vizsgálták meg a patkányokat, ami nagyjából az emberi serdülőkornak felel meg. Némelyeket erős stressznek tettek ki, ami egy hétig intenzív hőmérsékletváltozást jelentett, míg a többieket ingerszegény környezetben tartották. Az állatok két héttel később párosodtak.