rss

  • Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásra

  • Share on Tumblr

    Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásraAnnak ellenére, hogy korábbi kutatások úgy vélték, a császármetszés útján született csecsemők nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak, mint normál módon világra jött társaik. Az Egyesült Államokban a csecsemők mintegy harmada születik császármetszéssel. Magyarországon ez az arány szintén hasonló, 34 százalék körül van. A tanulmányt annak felülvizsgálatára végezték el, hogy korábbi kutatások összefüggést találtak a császármetszés és a későbbi súlyproblémák között.

    A császármetszés útján világra jött babák nincsenek kitéve a szülőcsatornában különböző baktériumoknak, s az egyik hipotézis szerint a mikrobák megvédik a gyerekeket az elhízástól.

    A kutatók szerint azok, akik a két tényező között összefüggést találtak, nem vettek figyelembe olyan egyéb tényezőket, amelyek megmagyarázhatják az összefüggést. Az új tanulmány keretében 2625, 1981-1983 között született résztvevő adatát vették szemügyre. Ennek keretében információkat gyűjtöttek az anyák korára és súlyára, valamint vérnyomására vonatkozóan. Ezt összevetették a gyerekek születési, majd 21 éves kori súlyukkal. Mintegy 12 százalékuk született annak idején császármetszéssel, s felnőtt korukra 22 százalékuk volt túlsúlyos és 12 százalékuk elhízott.

    Az átlagot nézve megállapították, hogy a császármetszéssel világra jötteknek nem volt nagyobb esélyük az elhízásra, mint normál úton született társaiknak.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Befolyásolható, hogy kisfiú vagy kislány legyen?

    Bár nincs nõi here vagy férfihere, egy baba nemét az apja határozza meg. Ha az apa egy X-kromoszómát ad, kislány, és ha egy Y kromoszómát,akkor a baba kisfiú lesz.

    Az ondósejtek X-kromoszómát illetve Y kromoszómát tartalmaznak és számuk majdnem egyenlõ, és esélyük is a megtermékenyítésre nagyjából ugyanaz, így annak valószínûsége is, hogy a baba fiú lesz vagy lány, nagyjából egyforma. Az anya mindig X kromoszómát ad, úgyhogy nem befolyásolja a gyermek nemét.

  • Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás során

    Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás soránA kismamák jelentős része úgy érzi, hogy nőiessége kiteljesedett a babavárás időszaka alatt, emiatt a szépségápolás ugyanolyan fontos a terhesség és a szoptatás idején, mint az azt megelőző időszakban. A kismamák haja általában fényesebbé, csillogóbbá, erősebbé és dúsabbá válik, de előfordulhat zsírosodás a fokozott faggyútermelés következtében. Ilyenkor gyakoribb hajmosásra van szükség, erre a célra pedig speciális, kímélő sampont érdemes használni. A hajfestés és a dauerolás nem javasolt a terhesség legkritikusabb, első tizenkét hetében.

  • Mi történik a magzattal az utolsó trimeszterben?

    Kicsinyünk mind gyorsabban nõ, hízik és fokozatosan éretté válik a szülés utáni életre. Amikor a szülés megindul, az átlagos magzat mintegy 50 cm hosszúra nõtt és körülbelül 3-4 kilogrammot nyom.

    A nyolcadik hónapban magzatának rúgásai már lényegesen erõteljesebbek, de túl nagyra nõtt ahhoz, hogy olyan szabadon mozogjon a méh üregében, mint azt korábban tette. A kilencedik hónapban súlya általában 250 grammot nõ hetente. A négy utolsó hét során a magzat fejre fordul, és koponyája a kismedence bemenetébe rögzül, készen áll a szülésre.

  • Alvás közben is tanulnak az újszülöttek

    Alvás közben is hatékonyan tanulnak az újszülöttek - állapították meg a Floridai Egyetem kutatói

  • A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érintheti

    A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érinthetiNem csak a felnőtteket sújtja: négyezer kisbabából egy stroke-ot kap. Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. Mi okozza az agyi katasztrófát ilyen kicsi korban? A stroke gyermekkorban általában egy ér megpattanásával és vérzéssel jár, ritkább az érelzáródásos (isémiás)-oxigénhiányos eredetű, mint felnőttek esetében, akiknél leggyakrabban az elmeszesedett artériák, a magas vérnyomásés a szívritmuszavarok következtében alakulhat ki az életveszélyes állapot. Gyerekeknél az ok sokszor szívbetegség, illetve sarlósejtes vérszegénység.

  • A mesterséges megtermékenyítés kezdevõtlen kimenetélenek okai

    A Massachusettsi Általános Kórház kutatói kimutatták, mi az egyik fõ tényezõ a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség két kedvezõtlen kimenetelének hátterében.

  • A fityma szûkülete újszülöttkorban

    A fitymaszûkület az a probléma amivel szinte minden fiús szülõ szembesül. Az élettani szûkület normális jelenség kisgyermekekben.

    A fityma és a makk közötti finom letapadás gyakori és a kezdõdõ merevedések illetve a fityma és a makk között termelõdõ faggyúszerû anyag hatására kb. 5 éves korra magától megoldódik általában.

    Csecsemõ- és kisgyermekkorban a fityma alapos tisztítása szükségtelen.

  • A csecsemőkori csípőficam

    A csecsemőkori csípőficamA csípőízületek ép fejlődését nagyban elősegíti a minél több szabad rugdalózás. Az úgynevezett csípőízületi diszplázia hajlamosít ficamra, amikor a járásnál ez az ízület már a test terhét kénytelen viselni. A csípőízületi diszpláziát időben fel lehet fedezni, a korán megkezdett szakszerű kezeléssel pedig, a hibás csípőízület korrekciója olyan mértékben fokozható, hogy ezzel gyakorlatilag a legtöbb esetben maga a ficam megelőzhető. A csípőízületek rendszeres ellenőrzése, vizsgálata a csecsemő általános vizsgálati részét képezi.

  • A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülés

    A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülésA túlsúlyos vagy elhízott kismamák gyakrabban adnak életet koraszülött babának – derült ki egy svéd kutatás eredményeiből. A 22. és 27. terhességi hét között született csecsemők esetében a legnyilvánvalóbb az összefüggés, és éppen őket veszélyezteti a legtöbb szövődmény. 1992 és 2010 között várandós svéd nő adatait elemezték. A babák öt százaléka született idő előtt, többségük \"mérsékelten korán\", a 32-36. terhességi héten. Az egészséges várandósság 37-42 hétig tart. A normál súlyú várandósoknál csak 0,17 százalékuknak, összesen 588 nőnek született szélsőségesen korán a gyermeke.

  • Almalé, almapép, almapüré a babának - hogyan is csináljam?

    Ha a csecsemõ hat hónapos koráig elegendõ az anyatej, addig nem szükséges a hozzátáplálás.

    Hat hónapos kor után célszerû elkezdeni a gyümölcsök kóstolgatását, elsõkét páldául az almát. Készíthetünk belõle almalevet, egyszerû almapépet, vagy almapürét is.

  • A stressz hatása az újszülöttre

    Magyar kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az anyák szülés elõtti depressziója, szorongása és önértékelése milyen hatással van az újszülöttekre.

  • Testmozgás a várandósság alatt

    A mérsékelt testmozgás a legjobb szüléselõkészítés – feltéve, ha a baba és a mama jól vannak. A szív- és érrendszer, a légzés, az izmok és a csontozat a terhesség és a szülés közben nagyon igénybe vannak véve.

  • A passzív dohányzást is kerülni kell a kismamáknak

    A passzív dohányzás kapcsolatba hozható a születési hibák nagyobb kockázatával.

  • Várandósság alatt különösen figyelni kell a szájhigéniára

    Várandósság alatt különösen figyelni kell a szájhigéniáraA várandós kismamák fogínye gyakran begyullad, terhességi duzzanatokat, illetve a fogíny megduzzadását tapasztalhatják.Meglepő, de amerikai kutatók szerint a terhesek 30-100 százalékánál valamilyen fokban kialakul a fogínygyulladás. Megjelenésében a terhességi gingivitis nem különbözik a betegség hétköznapi változatától. A betegek fogínye gyulladt és vörössé válik, vérzik, a fogak mozgástartománya megnő. „Bár az íny vérzése illetve megduzzadása a terhesség teljes időtartamában tapasztalható, tünetei 3-6 hónappal a szülés után elmúlnak, mert javul a szájhigiéniás fegyelem.

  • Az anyaméhben kezdõdhet az asztma

    Washington - Megnövekszik az asztma kialakulásának kockázata a nagy forgalmú utak környékén született gyerekeknél, mert már az anyaméhben olyan szennyezõdés éri õket, amely genetikai elváltozásokat okoz - közölték amerikai kutatók hétfõn.

    New Yorkban élõ gyerekek köldökzsinórvérének vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy ACSL3 jelû génjük megváltozott, ami összefügghet bizonyos vegyületek, az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) születés elõtti magasabb koncentrációjával.