rss

  • Peluscsere és az etetés utáni mérés

  • Share on Tumblr

    Peluscsere és az etetés utáni mérésA kismamákat mindenféle tanácsokkal bombázzák a szülés előtt, hogy mit és hogyan kell majd tenni na és persze ezeket milyen rendszerességgel. Persze ezek a tanácsok nem mindig hasznosak, vagy éppen nem mindegyiket kell megfogadni. Az igaz, hogy ha a kicsi eltöltött ébren vagy alva három órát, majd jelezni kezdte, hogy éhes, akkor logikus dolog átpelenkázni etetés előtt. Ennyi idő alatt ugyanis biztos telt (vagy megtelt) a pelus, és ha szopi közben elalszik, akkor lehet, hogy újabb három órát már nem bírna ki, és átázna, bármilyen márkás is a pelenka.

    De ha ennél sűrűbben eszik, akkor fölösleges minden alkalommal tisztába tenni. Éjszaka pedig, hacsak nincs átázva vagy bekakilva, eszedbe ne jusson ezzel zargatni - csak teljesen felébreszted vele, amire semmi szükség.

    A legtöbb kórházból - elvileg - akkor adják haza az újszülöttet, ha megkezdődött a súlygyarapodása. Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni tudják, megkérnek, hogy szoptatás előtt és után is mérd meg, hogy kiderüljön, pontosan mennyit evett. Aztán könnyen lehet, hogy a védőnőd vagy a gyerekorvos is felteszi a kérdést: mennyit szokott enni egyszerre? Te pedig könnyen beleeshetsz az első gyerekesek csapdájába: pontos naplót kezdesz vezetni arról, hogy mikor hány grammot evett a pici, melyik melledből, illetve ha szükség volt pótlásra, hány milliliter tápszert fogyasztott. Ne tedd!


    Ha úgy látod, hogy minden tisztába tevésnél pisis a pelusa, rendszeresen van széklete (ami anyatejes babáknál napi hetet és heti egyet is jelenthet), elégedett, szemmel láthatóan gyarapszik, és nincs beesve a kutacsa, akkor fölösleges ennyiszer lemérni. Az első időkben bőven elég hetente egyszer, sőt akár azt is bevállalhatod, hogy csak a védőnőnél méred meg, havonta egyszer.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Távolabbi rokonok sejtjeit is tartalmazza a köldökzsínórvér

    Testvéreink és távolabbi rokonaink sejtjeit is hordozhatjuk testünkben. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, melyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bõrben, a májban, az agyban vagy a lépben. A jelenség magzati mikrokimérizmusként ismert.

  • Amikor a csecsemõ beszélgetni szeretne velünk!

    Amikor véletlenszerûen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felet uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erõsek vagy gyengék. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlõdésnek köszönhetõ.

    6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni. Ha rámosolygunk, vagy megöleljük, repes a boldogságtól, és ennek hangot is ad. Irányított, ellenõrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában.

  • A terhes nõk gyakran letagadják, ha dohányoznak

    Az Egyesült Államokban átlagosan minden negyedik cigarettázó terhes nõ letagadja, hogy dohányzik - állapították meg friss felmérésükben amerikai kutatók.

  • Hogyan szoptassuk a koraszülött csecsemõt?

    A koraszülés rendszerint úgy jön, mint derült égbõl a villámcsapás. A szülés és az újszülöttgondozás még olyan távolinak tûnik, hogy a szülõ nõ még nem is tudott lelkileg felkészülni az eseményre.

    Aztán egyszer csak szembe kell néznie a tényekkel: kicsi és törékeny gyermeke kábelekkel és csövekkel teletûzdelve fekszik az inkubátorban, és még hozzáérni is csak kivételesen lehet. Akkor és ott örökkévalóságnak tûnik az az idõ, amíg az apróságból egészséges és megfelelõ súlyú csecsemõ válik, mégsem szabad csüggedni.

  • Cumi vagy ujjszopás?

    A gyerekeknek körülbelül a fele sajátmagától rátalál az ujjára, és a továbbiakban azt fogja szopni, hacsak meg nem próbáljuk cumira szoktatni. Nem könnyû döntés, ugyanis a cumizás mellett és ellene is szólnak érvek. Kezdjük az elõnyeivel.

    Ezek közül a legfontosabb, hogy többnyire valóban megnyugtatja az izgalomba jött babát. Segít az éjszakai elalvásban is, és ami ennél is fontosabb: az a gyerek, akinek idõben cumit adnak, biztosan nem fog rászokni ujja szopására.

  • Két arcú kislánnyal várandós egy ausztrál nő

    Két arcú kislánnyal várandós egy ausztrál nőSzörnyű dilemma elé állított az élet egy ausztrál házaspárt. A hét gyereket nevelő szülők újabb csecsemőt várnak, azonban a magzatról kiderült, hogy rettenetes rendellenességgel fog világra jönni. A pár mégis elhatározta, megtartja a gyereket. Renee Young és Simon Howie legrosszabb rémálma vált valóra, mikor a nőgyógyásznál tett látogatás során sokkoló híreket kaptak még meg nem született gyerekükről. Az ultrahangvizsgálat ugyanis kimutatta, hogy születendő kislányuknak két arca és agya lesz, de ők így is a gyermek megtartása mellett döntöttek.

  • Tanácsok a hozzátápláláshoz

    Tanácsok a hozzátápláláshozA fél éves korig tartó kizárólagos szoptatás a legoptimálisabb, szól az aranyszabály. Ha az anyákat rákényszeríti a helyzet, hogy mégis ki kelljen pótolni a csecsemő táplálását, tegyük ezt okosan. A pótlás irányelvei: elsősorban az édesanya saját tejének adásával, ha van lefagyasztva (fél évig is eláll, ha jó a fagyasztónk), azzal, vagy ha napközben „plusz” termelődik, akkor azzal. Másodsorban pasztörizált női tej adásával, ha van mód és lehetőség más szoptató anya tejét beszerezni. Harmadsorban anyatej-helyettesítő orvos által felírt tápszerrel.

  • Mi az E-vitamin szerepe?

    Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények, a hús, a máj és a tojás.

    Az emberben a tokoferol hatása kevéssé ismert, hiánya nem okoz jellemzõ tüneteket. A tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást fejtenek ki, így megakadályozzák a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját. Biológiailag a D-alfa-tokoferol a leghatásosabb. Gyulladásgátló hatása is ismert.

  • A várandós nõk influenza elleni oltása a babát is védi

    Kisebb eséllyel kerültek kórházba légzõszervi betegség miatt életük elsõ hat hónapjában azok a csecsemõk, akik anyját várandósan beoltották influenzavírus ellen.

  • Teljesen váratlan gyermekáldás

    Moszkva - Éles alhasi fájdalmakkal fordult orvoshoz egy 48 éves orosz asszony Zelenogradban, majd számára is teljesen váratlanul egészséges gyermeknek adott életet.

    Az asszonyt megvizsgáló sebész megállapította, hogy hatalmas daganat nõtt a hasában, és már vitték is a mûtõbe. Útközben azonban véletlenül meglátta egy szülész, aki úgy vélte, az asszonynak egyszerûen szülési fájdalmai vannak, s a közelebbi vizsgálatnál meg is látta a baba feje búbját.

  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

  • Táncos lábbal jönnek a világra a csecsemõk

    Brit kutatók szerint a csecsemõk lábukkal szinte rögtön képesek elkapni a nekik játszott zene tempóját és ritmusát.

  • Hármas ikreket szült egy 66 éves indiai nõ

    Hármas ikreket hozott a világra egy 66 éves nõ Indiában - derült ki a terhességet felügyelõ termékenységi klinika tájékoztatásából.

  • Anyasági támogatásra való jogosultság

    A családtámogatási ellátások - köztük az anyasági támogatás - célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elõsegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlõdéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához.

    Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehetõ ellátási formák igénylése során nem minõsül jövedelemnek.

  • Nyári hõség babákkal

    A nyári hõség és a tûzõ nap mindannyiunkat megvisel. Felnõttként tudjuk, mi a jó nekünk, hol a tûrõképességünknek a határa, meddig feszíthetjük a húrt. Ami azonban nekünk még nem árt meg, az nem biztos, hogy a kisgyereknek is megfelel. A babákat óvnunk kell, épségükre még jobban figyelnünk kell.