rss

  • A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülés

  • Share on Tumblr

    A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülésA túlsúlyos vagy elhízott kismamák gyakrabban adnak életet koraszülött babának – derült ki egy svéd kutatás eredményeiből. A 22. és 27. terhességi hét között született csecsemők esetében a legnyilvánvalóbb az összefüggés, és éppen őket veszélyezteti a legtöbb szövődmény. 1992 és 2010 között várandós svéd nő adatait elemezték. A babák öt százaléka született idő előtt, többségük "mérsékelten korán", a 32-36. terhességi héten. Az egészséges várandósság 37-42 hétig tart. A normál súlyú várandósoknál csak 0,17 százalékuknak, összesen 588 nőnek született szélsőségesen korán a gyermeke.

    Túlsúlyos nőknél az arány 0,21, elhízott, azaz 40-es, vagy annál is magasabb testtömeg-indexű anyáknál 0,52 százalékra ugrott. A testtömeg-index (BMI) a testtömeg és a testmagasság arányát kifejező mérőszám. Egy 170 centiméter magas, 116 kilogrammos nő BMI-je 40,1, ez súlyos elhízásnak számít.

    Az orvosi javallatra megindított koraszülések a várandósság egész ideje alatt gyakoribbak voltak a nagy súlyú kismamáknál.

    "Azt tapasztaltuk, hogy ezek a beavatkozások az elhízással kapcsolatos anyai kockázatok, mindenekelőtt a preeklampszia miatt történtek" - mondta Cnattingius. A preeklampszia, más néven terhességi toxémia olyan várandósság alatti vészhelyzet, amelynek tünetei a magas vérnyomás és a fehérje a vizeletben, ilyenkor a gyermeket azonnal világra kell segíteni.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A babák társas képességeit fejleszti az érintkezés és a szemkontaktus

    A babák társas képességeit fejleszti az érintkezés és a szemkontaktusA csecsemőnek nagyon korlátozottak az elmeképességei, alig néhány percig tud figyelni, nem beszél, szavakban, nyelvi formákban tehát nem gondolkodik, igazából hiányzik az elméjéből a legtöbb olyan, ami az embert a gondolkodás szintjén emberré teszi. Ám a maga módján nagyon kifinomultan érti és dekódolja a környezetében lezajló kommunikációt és társas információkat. A másfél évtizede kezdődött kutatás során megállapították, hogyan zajlik ez a folyamat. Ha felveszik a szemkontaktust a babával, az azt jelzi számára, hogy tanuló üzemmódba kell kapcsolnia.

  • Fertõzés indíthatja el a gyerekkori leukémiát

    London - A brit Rákkutató Intézet kutatói tanulmányukban leírják a folyamatot, ahogyan szokványos fertõzések kiválthatják a gyerekkori leukémiát. Azonosítottak egy fehérjét, amelyet a szervezet a fertõzésekre adott válaszként termel, és amely elindítja a betegség kifejlõdését - írja a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban megjelent tanulmány alapján a BBC hírportálja. Ez a molekula egy átalakító növekedési faktor (TGF), amely befolyásolja egyes sejttípusok osztódását és átalakulását: a rákmegelõzõ õssejtek sokszorozódását is kiváltja a kutatók szerint.

  • A folsav szerepe a magzat fejlõdésében

    A folsav a természetben elõforduló fontos pteridinszármazék. A B-vitaminok közé tartozik. Hiánya olyan vérszegénységet okoz, ami B12-vitaminnal nem gyógyítható.

    A vérszegénység egyes típusainak kezelésére használható. Egyes baktériumok növekedési faktora, a Lactobaillus casei például folsav nélkül nem szaporodik.

    A folsavat pteroil-glutaminsavank is szokás nevezni szerkezete alapján. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál.

  • Nyári hõség babákkal

    A nyári hõség és a tûzõ nap mindannyiunkat megvisel. Felnõttként tudjuk, mi a jó nekünk, hol a tûrõképességünknek a határa, meddig feszíthetjük a húrt. Ami azonban nekünk még nem árt meg, az nem biztos, hogy a kisgyereknek is megfelel. A babákat óvnunk kell, épségükre még jobban figyelnünk kell.

  • Mikor kezdjen el sportolni a gyermek?

    Persze tudjuk, sok teniszezõ már hároméves korában ütõt fogott, némely labdazsonglõr már az óvodában Pelét idézte játékával.

    Az átlag gyerek azonban kilencéves kora elõtt nem éreklõdik a versenysport iránt. Ekkorra érik meg annyira, hogy képes a játékszabályokat megérteni, és képes tudatosan koordinálni mozgását.

    És ami a legfontosabb: szervezete, csontozata ekkor képes elbírni a versenysport támasztotta követelményeket.

  • Több mint öt és fél kilóval született a kislány

    Több mint öt és fél kilóval született a kislányEgy németországi, átlagos testi adottságokkal rendelkező nő a frászt hozta a szülést levezető orvosokra július 26-án. Kislánya születéskor 5 kilót és 80 dekát nyomott, és 55 centis volt. Jasleen ráadásul természetes úton szülte meg gyerekét, bár általában a négykilósnál nagyobb újszülöttek császármetszéssel jönnek világra. Szerencsére az anyuka és a gyerek is jól érzik magukat és a lipcsei kórház személyzete biztosan örökké emlékezni fog arra a napra, amikor a \"kicsi\" megszületett, mert nem minden nap születik ekkora csecsemő, az biztos.

  • 101 Kiskutya 2. - Paca és Agyar

  • Koraszülött babáknál bizonyos antibiotikumok süketséget okozhatnak

    London - Egyes antibiotikumok koraszülött gyermekeknek adva süketséget okozhatnak.

    Bizonyos bakteriális fertõzések terápiájaként gyakran aminoglikozid antibiotikumokat alkalmaznak. Ezek károsíthatják a vesemûködést és a hallást, ezért adagolásukkal mindig óvatosan kell bánni. Kiderült, hogy a gyerekek egy részénél még fontosabb az elõvigyázatosság.

  • A folsav csökkenti az autizmus kockázatát

    Azok a nõk, akik terhesség elõtt, vagy az állapotosságuk elején elkezdenek folsav-kiegészítõket szedni, jelentõsen csökkentik gyermeküknél az autizmus kialakulásának kockázatát. Az eredmények reményt adnak arra, hogy a folsav esetleg más agyi rendellenességek megelõzésére is alkalmas lehet.

  • Sikerült kigyógyítani egy kislányt a HIV-fertõzésbõl

    Sikerült kigyógyítani egy kislányt a veleszületett HIV-fertõzésbõl Mississippi államban - jelentették be egy atlantai tudományos konferencián.

  • Hogyan szûrhetõ a Down szindróma terhesség alatt?

    A Down kór az újszülöttek leggyakoribb kromoszóma-rendellenessége, melyet elõször John Langdon Down írt le 1866-ban, akirõl a kórképet késõbb elnevezték. A hazai statisztikai adatok alapján 700 terhességbõl egy Down szindrómás csecsemõ születik évente.

    Normálisan az emberi sejtek 23 pár, azaz 46 kromoszómát tartalmaznak, azonban a Down kóros esetek zömében a 21-es kromoszómából kettõ helyett három van (triszómia). Az esetek 5%-ában elõfordul, hogy a 21-es kromoszóma összetapad egy másik kromoszómával, ezt transzlokációnak hívják.

  • Mi az a rejtettheréjûség?

    A belsõ nemi szervek már a várandósság tizenegyedik hetében kialakulnak, két héttel késõbb pedig már a külsõ nemi szervek is kifejlõdnek, bár ultrahanggal még nem ismerhetõ fel egyértelmûen a magzat neme.

    A herék ekkor még a hasüregben vannak, a lányok petefészkének megfelelõ helyen. Körülbelül négy héttel szülés elõtt szállnak le a herezacskóba.

    Megszületés után az elsõ vizsgálat alkalmával az orvos megtapogatja a herezacskókat, hogy benne vannak-e a herék.

  • Óriás ovis

    Óriás ovisa van Kínának: a 3 éves fiú 60 kilós és már több óvodából eltanácsolták, mert veszélyezteti a többiek testi épségét.

  • A várandósság alatti munkavégzés

    A legfrissebb kutatási adatok szerint a terhesség alatt sem feltétlen kell abbahagyni a munkát, mivel a munkavégzés nem növeli a koraszülés vagy az alacsony születési súly kialakulásának esélyét.

  • Rájöttek, mitől indul meg a szülés

    Rájöttek, mitől indul meg a szülésShaun Brennecke, a Melbourne Egyetem munkatársa elmondta, hogy az esemény hátterében egy bizonyos fehérje áll, amit a szervezet akkor kezd el termelni, amikor elérkezettnek látja az időt arra, hogy a gyermek világra jöjjön. Ez a fehérje felszabadít egy „biztonsági kapcsolót”, amely összehúzódásra készteti a méhet. A közzétett tanulmányból az is kiderül, hogy a túlsúlyos nők szervezet nem termel eleget ebből a fehérjéből, ezért fordulhat elő, hogy esetükben gyakran kell császármetszéssel világra segíteni a gyermeket.