rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülés

  • Share on Tumblr

    A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülésA túlsúlyos vagy elhízott kismamák gyakrabban adnak életet koraszülött babának – derült ki egy svéd kutatás eredményeiből. A 22. és 27. terhességi hét között született csecsemők esetében a legnyilvánvalóbb az összefüggés, és éppen őket veszélyezteti a legtöbb szövődmény. 1992 és 2010 között várandós svéd nő adatait elemezték. A babák öt százaléka született idő előtt, többségük "mérsékelten korán", a 32-36. terhességi héten. Az egészséges várandósság 37-42 hétig tart. A normál súlyú várandósoknál csak 0,17 százalékuknak, összesen 588 nőnek született szélsőségesen korán a gyermeke.

    Túlsúlyos nőknél az arány 0,21, elhízott, azaz 40-es, vagy annál is magasabb testtömeg-indexű anyáknál 0,52 százalékra ugrott. A testtömeg-index (BMI) a testtömeg és a testmagasság arányát kifejező mérőszám. Egy 170 centiméter magas, 116 kilogrammos nő BMI-je 40,1, ez súlyos elhízásnak számít.

    Az orvosi javallatra megindított koraszülések a várandósság egész ideje alatt gyakoribbak voltak a nagy súlyú kismamáknál.

    "Azt tapasztaltuk, hogy ezek a beavatkozások az elhízással kapcsolatos anyai kockázatok, mindenekelőtt a preeklampszia miatt történtek" - mondta Cnattingius. A preeklampszia, más néven terhességi toxémia olyan várandósság alatti vészhelyzet, amelynek tünetei a magas vérnyomás és a fehérje a vizeletben, ilyenkor a gyermeket azonnal világra kell segíteni.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Minden nyolcadik német gyerek rosszul hall

    Minden nyolcadik gyereknek gond van a hallásával Németországban. A 8 és 14 évesek között elsõsorban a közép- és magas hangok esetében jelentkeznek problémák.

  • Babszem Jankó / Jack and the Beanstalk

  • Kétméhû nõ ikreket szült az Egyesült Államokban

    Marquette (Michigan) - Ikrei születtek az amerikai Michigan államban egy nõ, akinek ritka rendellenességként két méhe (Uterus didephalys) van.

    A marquette-i illetõségû, 21 éves Sarah Reinfelder hét héttel idõ elõtt, császármetszéssel hozta világra csütörtökön a két kislányt, akik külön-külön fejlõdtek a két méhben.

  • Az anya klinikai halála után két nappal született egy gyermek

    London - Két nappal a klinikai halál beállta után "szülte meg" gyermekét Nagy-Britanniában egy volt korcsolyabajnok.

    A 41 éves Jayne Soliman 25 hetes terhes volt elsõ gyermekével, amikor egy nem diagnosztizált agydaganat következtében beállt nála a klinikai halál. Mesterségesen fenntartották a szívmûködését, amíg kislányát, Aye Jane-t az orvosok császármetszéssel világra nem segítették.

  • A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érintheti

    A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érinthetiNem csak a felnőtteket sújtja: négyezer kisbabából egy stroke-ot kap. Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. Mi okozza az agyi katasztrófát ilyen kicsi korban? A stroke gyermekkorban általában egy ér megpattanásával és vérzéssel jár, ritkább az érelzáródásos (isémiás)-oxigénhiányos eredetű, mint felnőttek esetében, akiknél leggyakrabban az elmeszesedett artériák, a magas vérnyomásés a szívritmuszavarok következtében alakulhat ki az életveszélyes állapot. Gyerekeknél az ok sokszor szívbetegség, illetve sarlósejtes vérszegénység.

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

  • A gumimacik - 1. évad, 1. lemez

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Mire figyeljen a kismama, ha utazni szeretne?

    Bár általában még egzotikus helyekre is nyugodtan elutazhatnak, azonban több dologról is tudniuk kell, fõleg, ami a biztosítást, védõoltásokat és gyógyszereket illeti. Ráadásul sok különleges szabály vonatkozik azoknak a terhes nõkre, akik repülõvel szeretnének utazni.

    Sok tevékenységnél körültekintõnek kell lenniük, mint a búvárkodás, túrázás és vízi sportok esetén, melyek különösen megterhelõk terhesség alatt. A biztosítótársaságok követelményei változatosak, ezért tanácsos az utazási irodával egyeztetni.

  • Magzatvíz-vizsgálat - Kiknek javasolt a vizsgálat?

    A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tûvel mintát vesznek a magzatvízbõl, amibõl biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc.

    Elõtte ultrahang-vizsgálatot végeznek a magzat és a méhlepény helyzetének meghatározására.

    A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nõnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.

  • Kisebb lesz a baba, ha a kismama túl sokat ácsorog

    Holland kutatók szerint, ha egy várandós nõ túl sok idõt tölt állva, illetve ha heti negyven óránál többet dolgozik, könnyen elõfordulhat, hogy leendõ gyermeke kis mérettel fog születni.

  • A vetélésrõl és annak kockázatairól

    Fõként az elsõ három hónapban szükséges a fokozottabb odafigyelés és óvatosság, ebben az idõszakban a legveszélyeztetettebb a magzat, s leggyakrabban ekkor következik be a vetélés.

    Az édesanyák sokszor saját hibájukként élik meg a tragédiát, igen ritkán okozza a szülõi gondatlanság. A vetélés sokszor alkati adottságokból következik, vagy a véletlen mûve.

    Amikor egy gyermek megfogan, megkezdõdik az új élet megépítése az apa és az anya örökítõ anyagából.

  • Perel a 72 éves kismama

    A hetvenkét esztendõs Rajo Devi Lohan két éve esett át mesterséges megtermékenyítésen, mivel õ és férje, Balla nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton nem sikerült.

  • Milliós kártérítés a cseh szülõotthonban elcserélt babák családjának

    Prága - Egy brünni (Brno) bíróság 3,3 millió korona (35 millió forint) együttes kártérítést ítélt meg pénteken a csehországi Trebic szülõotthonában a szülés másnapján elcserélt és csak egy év után a valódi szülõkhöz visszakerült két kisbaba családjának.

    A súlyos tévedés csak egy év múlva derült ki, amikor az egyik család ismerõsei házastársi hûtlenségre gyanakodtak, mivel a gyermek egyáltalán nem hasonlított az apára.

  • Milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok a gyermekeknél?

    A kullancs számos kórokozót képes átjuttatni az emberbe. A mindennapi gyakorlatban kétféle betegséggel kell számolni, az egyik a Lyme-kór, a másik pedig egy vírus okozta agyvelõgyulladás.

    A Lyme-kórt baktérium okozza, ez antibiotikummal jól gyógyítható, védõoltás azonban nincs ellene. Ezzel ellentétben a vírusos agyvelõgyulladás ellen szerencsére rendelkezünk védõoltással, amely egyéves kor után adható. Azért fontos a védelem, mert a kialakult betegség ellen nincsen hatékony orvosság.