rss

  • A magzatvíz segíthet a koraszülött babákon

  • Share on Tumblr

    A kutatók szerint a magzatvíz lehet a kulcsa a koraszülötteket sújtó végzetes betegség gyógyításának.

    A nekrotizáló enterokolitisz nevû, a bélrendszer szöveteinek elhalásával járó rendellenesség súlyos szervelégtelenséghez vezethet. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a magzatvízben lévõ õssejtek gyógyíthatják a károsodás egy részét, és növelhetik a túlélés esélyét. A koraszülötteken végzett kísérletek megkezdése elõtt azonban még további kutatásokra lesz szükség.

    A túl korán világra jött csecsemõk bélrendszere még nincs felkészülve arra, hogy megfelelõen feldolgozza a táplálékot. Az újszülöttintenzív-osztályon fekvõ babák körülbelül 10 százalékában alakul ki nekrotizáló enterokolitisz. A gyulladás okozta szövetelhalás következtében a csecsemõ bélrendszere átlyukad, ami súlyos fertõzéshez vezet. Az anyatej csökkentheti a kockázatot, de a tényleges kezelést csak a mûtét jelenti, amelynek során eltávolítják a beteg szövetet. A mûtéten átesett csecsemõk 40 százaléka azonban nem éli túl a beavatkozást.

    A University College London Gyermek-egészségügyi Intézetének kutatói olyan génmanipulált patkányokon végeztek kísérletet, amelyekben mesterségesen nekrotizáló enterokolitiszt hoztak létre. A magzatvízbõl kinyert õssejteket tartalmazó injekciók azonban a túlélési idõ növekedését eredményezte az állatokban.

    A kutatásban részt vevõ dr. Simon Eaton elmondta, hogy a kezeléssel jelentõs mértékben meg lehet hosszabbítani a túlélés idõtartamát. „A hatást valószínûleg az váltja ki, hogy az õssejt injekciók közvetlenül csillapítják a gyulladást, és ezzel párhuzamosan arra ösztönzik a rezidens õssejteket a bélrendszerben, hogy hatékonyabban regenerálják a beleket” – magyarázta a kutató. A kísérletbõl az is kiderült, hogy a bélrendszer a kezelést követõen jobban mûködik.

    A szakértõk azonban hangsúlyozták, hogy számos további kutatást kell még végezni ahhoz, hogy csecsemõkön is tesztelhessék a módszer biztonságosságát.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Két várandósság között ajánlott visszanyerni az eredeti súlyunkat

    Két várandósság között ajánlott visszanyerni az eredeti súlyunkatSarah Hopkins, a Saint Louis Egyetem munkatársa, valamint Aurin Jain, az Egyetem ösztöndíjasa arra hívják fel a nők figyelmét, hogy két terhesség között érdemes figyelni a súlyunk visszanyerésére, a terhességek során pedig kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy ne szedjünk fel túl sokat. A vizsgálat során a szakemberek több mint 10 000 missouri nőt kísértek figyelemmel, akik első két gyermeküket 1998 és 2005 között hozták világra, és megállapították, hogy azoknak a túlsúlyos nőknek, akik a két terhességük között lefogytak, nagyobb valószínűséggel született normál súlyú gyermekük.

  • Természetes - gyöngéd születés

    A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülõ nõ, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben.

    Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idõ elõtt vágják el, mikor a csecsemõ még azon keresztül lélegzik.

  • Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!

    Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!A pelenkakiütés az egyik leggyakoribb probléma a babák körében. Majdnem minden baba kap kiütést a pelenkától. Bár ez nem komoly probléma, mégis zavaró lehet a baba számára. Az enyhe pelenkakiütést a kipirosodott bőrről lehet felismerni, míg a komolyabb már gyulladt bőrt, hólyagokat, sebesedést és hámlást okozhat. A pelenkakiütés kellemetlen, de szerencsére ártalmatlan. Néhány egyszerű lépéssel napok alatt orvosolható. Ha a pelenkakiütés három napi kezelés után sem csökken láthatóan, lehet, hogy gombás fertőzés lépett fel.

  • Befolyásolható, hogy kisfiú vagy kislány legyen?

    Bár nincs nõi here vagy férfihere, egy baba nemét az apja határozza meg. Ha az apa egy X-kromoszómát ad, kislány, és ha egy Y kromoszómát,akkor a baba kisfiú lesz.

    Az ondósejtek X-kromoszómát illetve Y kromoszómát tartalmaznak és számuk majdnem egyenlõ, és esélyük is a megtermékenyítésre nagyjából ugyanaz, így annak valószínûsége is, hogy a baba fiú lesz vagy lány, nagyjából egyforma. Az anya mindig X kromoszómát ad, úgyhogy nem befolyásolja a gyermek nemét.

  • A terhes nõk gyakran letagadják, ha dohányoznak

    Az Egyesült Államokban átlagosan minden negyedik cigarettázó terhes nõ letagadja, hogy dohányzik - állapították meg friss felmérésükben amerikai kutatók.

  • Miben segíthet az apuka az elsõ napokban?

    Miben segíthet az újdonsült apuka, hogy a kezdeti idõk nehézségeit könnyebben áthidalja a család? Hogyan segíthet az anyának, mik azok a tettek, amelyekkel megkönnyíti a mindennapi életet?

    Az elsõ években erõs biológiai kötõdés van az anya és gyermeke között. Ez a kapcsolatból nem zárja ki az apát, csak fel kell ismernünk, hogy az õ kötõdése más jellegû, inkább tanuláson alapszik, nem ösztönös. Prolaktin „az anyai hormon”, amely a tejtermelésért felel, csak a nõkben van, ez a hormon alakítja ki az anyai ösztönöket is.

  • Cumi vagy ujjszopás?

    A gyerekeknek körülbelül a fele sajátmagától rátalál az ujjára, és a továbbiakban azt fogja szopni, hacsak meg nem próbáljuk cumira szoktatni. Nem könnyû döntés, ugyanis a cumizás mellett és ellene is szólnak érvek. Kezdjük az elõnyeivel.

    Ezek közül a legfontosabb, hogy többnyire valóban megnyugtatja az izgalomba jött babát. Segít az éjszakai elalvásban is, és ami ennél is fontosabb: az a gyerek, akinek idõben cumit adnak, biztosan nem fog rászokni ujja szopására.

  • Hármas ikreket szült egy 66 éves indiai nõ

    Hármas ikreket hozott a világra egy 66 éves nõ Indiában - derült ki a terhességet felügyelõ termékenységi klinika tájékoztatásából.

  • Ólomsúlyú kismama szült

    Országos súlycsúcsot döntött egy kismama Romániában: 240 kilósan szült császármetszéssel gyereket.

  • Családilag halmozódhat a koraszülés

    A koraszülések családi halmozódására talált bizonyítékot egy nagyméretû amerikai felmérés.

  • Méhátültetést követően esett teherbe a 23 éves török nő

    Egy 23 éves török nő lett az első, aki méhátültetést követően esett teherbe. Az Akdenizi Egyetem orvosi fakultásának Ömer Özkan vezette kutatói több embriót ültettek be a nőnek, aki 2011 augusztusában kapott méhet, mert ő maga e szerve nélkül született.

  • Terhességi-gyermekágyi segély igénylése

    A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nõnek jár, aki a gyermeke születését megelõzõ két esztendõben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minõsült.

    A biztosítás idõtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követõ huszonnyolc napon belül szül.

  • A várandós nõk influenza elleni oltása a babát is védi

    Kisebb eséllyel kerültek kórházba légzõszervi betegség miatt életük elsõ hat hónapjában azok a csecsemõk, akik anyját várandósan beoltották influenzavírus ellen.

  • Perel a 72 éves kismama

    A hetvenkét esztendõs Rajo Devi Lohan két éve esett át mesterséges megtermékenyítésen, mivel õ és férje, Balla nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton nem sikerült.

  • Egyre több amerikai nõ nem akar gyereket

    Egyre több amerikai nõ dönt úgy, hogy nem vállal gyereket - derült ki egy most közzétett jelentésbõl.