rss

  • A magzatvíz segíthet a koraszülött babákon

  • Share on Tumblr

    A kutatók szerint a magzatvíz lehet a kulcsa a koraszülötteket sújtó végzetes betegség gyógyításának.

    A nekrotizáló enterokolitisz nevû, a bélrendszer szöveteinek elhalásával járó rendellenesség súlyos szervelégtelenséghez vezethet. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a magzatvízben lévõ õssejtek gyógyíthatják a károsodás egy részét, és növelhetik a túlélés esélyét. A koraszülötteken végzett kísérletek megkezdése elõtt azonban még további kutatásokra lesz szükség.

    A túl korán világra jött csecsemõk bélrendszere még nincs felkészülve arra, hogy megfelelõen feldolgozza a táplálékot. Az újszülöttintenzív-osztályon fekvõ babák körülbelül 10 százalékában alakul ki nekrotizáló enterokolitisz. A gyulladás okozta szövetelhalás következtében a csecsemõ bélrendszere átlyukad, ami súlyos fertõzéshez vezet. Az anyatej csökkentheti a kockázatot, de a tényleges kezelést csak a mûtét jelenti, amelynek során eltávolítják a beteg szövetet. A mûtéten átesett csecsemõk 40 százaléka azonban nem éli túl a beavatkozást.

    A University College London Gyermek-egészségügyi Intézetének kutatói olyan génmanipulált patkányokon végeztek kísérletet, amelyekben mesterségesen nekrotizáló enterokolitiszt hoztak létre. A magzatvízbõl kinyert õssejteket tartalmazó injekciók azonban a túlélési idõ növekedését eredményezte az állatokban.

    A kutatásban részt vevõ dr. Simon Eaton elmondta, hogy a kezeléssel jelentõs mértékben meg lehet hosszabbítani a túlélés idõtartamát. „A hatást valószínûleg az váltja ki, hogy az õssejt injekciók közvetlenül csillapítják a gyulladást, és ezzel párhuzamosan arra ösztönzik a rezidens õssejteket a bélrendszerben, hogy hatékonyabban regenerálják a beleket” – magyarázta a kutató. A kísérletbõl az is kiderült, hogy a bélrendszer a kezelést követõen jobban mûködik.

    A szakértõk azonban hangsúlyozták, hogy számos további kutatást kell még végezni ahhoz, hogy csecsemõkön is tesztelhessék a módszer biztonságosságát.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A folsav csökkenti az autizmus kockázatát

    Azok a nõk, akik terhesség elõtt, vagy az állapotosságuk elején elkezdenek folsav-kiegészítõket szedni, jelentõsen csökkentik gyermeküknél az autizmus kialakulásának kockázatát. Az eredmények reményt adnak arra, hogy a folsav esetleg más agyi rendellenességek megelõzésére is alkalmas lehet.

  • Császármetszés - mit érez a baba?

    Gyakori, hogy a mamák kérik a császármetszést, akkor is, ha az nem indokolt, mert úgy gondolják, hogy az a babának is, nekik is fájdalom-mentesebb és egyszerûbb.

    A mamák sokszor úgy érzik, a babának kellemesebb megszületnie, ha csak egyszerûen kiemelik az anyaméhbõl és nem kell aktívan közremûködnie saját világra jöttében. Ezek az elgondolások általában helytelenek. A vajúdás és szülés közben a méh összehúzódásai és a szülõcsatornán való áthaladás hatására a magzatban olyan hormon szabadul fel, ami az életfontosságú szervek vérellátását megnöveli.

  • Mi okozhatja a gyomorégést és hogyan csillapítható?

    A gyomorszáj (a gyomor és a nyelõcsõ határán lévõ izomgyûrû) ellazulása, más szalagok és izmok lazulásához hasonlóan, a terhesség velejárója.

    A gyûrûszerû záróizom (sphincter) átmenetileg elégtelenné váló mûködése következtében a gyomortartalom visszacsurog a nyelõcsõbe, és ott a nyálkahártya fájdalmas gyulladását okozza.

  • Az éjszakai szüléseknél gyakoribbak a komplikációk

    Több újszülött hal meg vagy kerül intenzív részlegre az éjszakai, mint a nappali szülések után - állapították meg holland kutatók.

  • A szoptatás csökkenti a felnõttkori depresszió kialakulásának esélyét

    Azoknál az embereknél, akiket csecsemõkorukban szoptattak, kisebb lehet a depresszió kockázata - vélik kisméretû tanulmányuk alapján német kutatók.

  • A várandós nõk influenza elleni oltása a babát is védi

    Kisebb eséllyel kerültek kórházba légzõszervi betegség miatt életük elsõ hat hónapjában azok a csecsemõk, akik anyját várandósan beoltották influenzavírus ellen.

  • Mikor kezdjen el sportolni a gyermek?

    Persze tudjuk, sok teniszezõ már hároméves korában ütõt fogott, némely labdazsonglõr már az óvodában Pelét idézte játékával.

    Az átlag gyerek azonban kilencéves kora elõtt nem éreklõdik a versenysport iránt. Ekkorra érik meg annyira, hogy képes a játékszabályokat megérteni, és képes tudatosan koordinálni mozgását.

    És ami a legfontosabb: szervezete, csontozata ekkor képes elbírni a versenysport támasztotta követelményeket.

  • Feloldották a gyerekzsivaj zajkorlátozását Berlinben

    Immár akkora ricsajt csaphatnak, amekkorát csak bírnak a berlini gyerekek, mivel feloldották lármájuk zajszintkorlátozását.

  • Néhány héttel korábbi születés is késleltetheti a gyerekek fejlõdését

    Chicago - A 40. hétnél néhány héttel korábban született babáknak nagyobb a kockázatuk arra, hogy az óvodában elmaradjanak a fejlõdésben, vagy viselkedési problémáik adódjanak - állapította meg egy 160 ezer gyerekre kiterjedõ, hétfõn közzétett amerikai vizsgálat.

  • Csecsemõkorban érdemes kezdeni az elhízás megelõzését

    Sok esetben már két éves kor elõtt jelentkeznek az egész életre szóló elhízás jelei - állítják amerikai kutatók.

  • Természetes - gyöngéd születés

    A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülõ nõ, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben.

    Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idõ elõtt vágják el, mikor a csecsemõ még azon keresztül lélegzik.

  • Az egész világot lenyűgözte a debreceni csoda

    Az egész világot lenyűgözte a debreceni csodaMár otthonában cseperedik az a baba, akinek egy agyhalott anya adott életet a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrumban. Az egészséges gyermeknek életet adó agyhalott anya történetéről írtak az USA-ban, Nagy-Britanniában és Kínában is. Többek közt a Washington Post és a Telegraph. A 31 éves nő a terhesség 15. hetében agyvérzést kapott otthonában. Az agyhalálból már nem tudták visszahozni, de több mint 3 hónapig életben tartották, így kisbabáját egészségesen, császármetszéssel segíthették a világra a debreceni orvosok.

  • A szoptatás gyerekek százainak életét menthetné meg

    A szoptatás évente 900 gyerek életét menthetné meg, emellett több milliárd dolláros anyagi kiadástól óvna az Egyesült Államokban - állítják kutatók.

  • Terhesség alatti sportolás

    Terhesség alatti sportolásNéhány sportág nem javasolt terhesség alatt, mert gyakorlásuk veszélyezteti a babát és a kismamát is. Különösen a várandósság első tizenhét hetében kerüljük az ugrálással járó sportágakat. Ugyancsak mondjunk le azokról a sportágakról, amelyek összeütközésekkel, párharcokkal és fokozott esésveszéllyel járnak együtt. Ide tartoznak például a futball, a kosárlabda, a kézilabda, a röplabda, a görkorcsolya, a sífutás és a kemény állóképességi edzés. Legyünk óvatosak a nyújtó gyakorlatokkal, mert most minden ízület és szalag rugalmasabb, mint normál körülmények között.

  • A megterhelõ fizikai munka nem kedvez a fogamzóképességnek

    A „mindent a baba egészségéért” hadmûveletet néhány hónappal a tervezett fogantatás elõtt meg kell kezdeni.

    Régi tapasztalat, hogy a túlzásba vitt fizikai munka és kimerítõ testmozgás nem kedvez a fogamzásképességnek.

    A „menedzsertípusú”, túlhajtott életmód és az ezzel járó testi és lelki kimerültség is csökkenti a teherbeesés esélyét. Nemcsak a munka mennyisége, hanem körülményei is fontosak a várandósság szempontjából