rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • A magzatvíz segíthet a koraszülött babákon

  • Share on Tumblr

    A kutatók szerint a magzatvíz lehet a kulcsa a koraszülötteket sújtó végzetes betegség gyógyításának.

    A nekrotizáló enterokolitisz nevû, a bélrendszer szöveteinek elhalásával járó rendellenesség súlyos szervelégtelenséghez vezethet. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a magzatvízben lévõ õssejtek gyógyíthatják a károsodás egy részét, és növelhetik a túlélés esélyét. A koraszülötteken végzett kísérletek megkezdése elõtt azonban még további kutatásokra lesz szükség.

    A túl korán világra jött csecsemõk bélrendszere még nincs felkészülve arra, hogy megfelelõen feldolgozza a táplálékot. Az újszülöttintenzív-osztályon fekvõ babák körülbelül 10 százalékában alakul ki nekrotizáló enterokolitisz. A gyulladás okozta szövetelhalás következtében a csecsemõ bélrendszere átlyukad, ami súlyos fertõzéshez vezet. Az anyatej csökkentheti a kockázatot, de a tényleges kezelést csak a mûtét jelenti, amelynek során eltávolítják a beteg szövetet. A mûtéten átesett csecsemõk 40 százaléka azonban nem éli túl a beavatkozást.

    A University College London Gyermek-egészségügyi Intézetének kutatói olyan génmanipulált patkányokon végeztek kísérletet, amelyekben mesterségesen nekrotizáló enterokolitiszt hoztak létre. A magzatvízbõl kinyert õssejteket tartalmazó injekciók azonban a túlélési idõ növekedését eredményezte az állatokban.

    A kutatásban részt vevõ dr. Simon Eaton elmondta, hogy a kezeléssel jelentõs mértékben meg lehet hosszabbítani a túlélés idõtartamát. „A hatást valószínûleg az váltja ki, hogy az õssejt injekciók közvetlenül csillapítják a gyulladást, és ezzel párhuzamosan arra ösztönzik a rezidens õssejteket a bélrendszerben, hogy hatékonyabban regenerálják a beleket” – magyarázta a kutató. A kísérletbõl az is kiderült, hogy a bélrendszer a kezelést követõen jobban mûködik.

    A szakértõk azonban hangsúlyozták, hogy számos további kutatást kell még végezni ahhoz, hogy csecsemõkön is tesztelhessék a módszer biztonságosságát.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Honnan tudjuk, hogy eljött az idõ?

    A nagyon gyakori kérdésre -"Honnan tudom majd, hogy megindult a szülés?"- nincs olyan egyértelmû válasz, ami mindenkire ráillene. Mégis, az itt felsorolt korai tünetek a segítségedre lehetnek abban, hogy felismerd, ha eljött az idõ.

    Senki nem tudja megmondani elõre, hogy mikor fog szülni, sem azt, hogy meddig fog vajúdni. A számok alapján az elsõ gyermekes nõk 12-16 órát, a többedik gyermekesek 6-8 órát vajúdnak. Ezek csak körülbelüli adatok, a vajúdás és szülés mindenkinél másképp zajlik le.

  • Elõre kimutatható a szülés utáni depresszió

    Már a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjébõl, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem - állítják amerikai kutatók. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínûsíthetõ, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevû hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követõen négy és hat hét között kezdõdik, és az anyák 10-15 százalékát érinti.

  • A fityma szûkülete újszülöttkorban

    A fitymaszûkület az a probléma amivel szinte minden fiús szülõ szembesül. Az élettani szûkület normális jelenség kisgyermekekben.

    A fityma és a makk közötti finom letapadás gyakori és a kezdõdõ merevedések illetve a fityma és a makk között termelõdõ faggyúszerû anyag hatására kb. 5 éves korra magától megoldódik általában.

    Csecsemõ- és kisgyermekkorban a fityma alapos tisztítása szükségtelen.

  • Babasírás-fordító programot fejlesztettek ki

    Számos oka lehet annak, ha egy baba sír - éhség, szomjúság, fájdalom, magány, álmosság, teli pelenka - japán kutatók most olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely megkülönbözteti a fájdalmas babasírást a többitõl.

  • Milyen okok állhatnak a spontás vetélések hátterében?

    A megfogant és beágyazódott terhességeknek mintegy 20 százaléka végzõdik spontán vetéléssel. Ez alatt a terhesség megszakadását értjük a magzat életképességének elérése elõtt. Ezek többsége az elsõ három hónapban következik be.

    Vérezgetés a terhesség elején nem ritka. Ezek többsége csak kevés friss, vagy barnás vérzés. Gyakran a várt menzesz idejében észlelhetõ. Általában nem vezet a terhesség megszakadásához. Veszélyesebb, ha a vérzés erõs, darabos és kifejezett alhasi görcsös fájdalom kíséri.

  • Öt gyerek után jöttek a négyes ikrek, ráadásul természetes módon

    Öt gyerek után jöttek a négyes ikrek, ráadásul természetes módonNem terveztek további utódokat, mégis öt gyerek után négyesikrei születtek egy amerikai házaspárnak. Melissa és Matt Reid semmilyen mesterséges megtermékenyítési módszert nem vettek igénybe. Melissa Reid és férje, Matt, immár kilenc gyermek szüleinek vallhatják magukat, miután négyesikreket hozott világra a feleség. Harmincéves korukra már öt gyermekük volt, ekkor derült ki, hogy újabb négy magzatot hord ki a nő. Mindez mesterséges megtermékenyítési módszer nélkül történt. A négyesikrek császármetszéssel születtek a 33. hétre.

  • Összefügg az anyatej és az ételallergia

    Sokan vitatkoznak azzal az állítással, hogy az anyatej a legjobb a csecsemõk számára. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet is azt ajánlja, hogy a baba hat hónapos koráig szoptassák a csecsemõt, miközben mások szerint ez ételallergiát okozhat.

  • Minden nyolcadik német gyerek rosszul hall

    Minden nyolcadik gyereknek gond van a hallásával Németországban. A 8 és 14 évesek között elsõsorban a közép- és magas hangok esetében jelentkeznek problémák.

  • Az elsõ hat hónap fõ tápláléka az anyatej - milyen érvek szólnak mellette?

    Milyen érvek szólnak az anyatejes táplálás mellett?

    - Minden gyermek elsõdleges tápláléka az anyatej kéne legyen, beleértve a koraszülötteket és a beteg újszülötteket is. Ajánlott legalább az elsõ 12 hónapon át folytatni a szoptatást, azután pedig ahogy a mama és a baba szeretnék.

    - A szoptatás alatt kötelék alakul ki mama és baba közt. A szoptatás az anya testében növeli az oxitocin hormon szintjét, ami a méh összehúzódását és a tejtermelõdést is elõsegíti.

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Az anyaméhben kezdõdhet az asztma

    Washington - Megnövekszik az asztma kialakulásának kockázata a nagy forgalmú utak környékén született gyerekeknél, mert már az anyaméhben olyan szennyezõdés éri õket, amely genetikai elváltozásokat okoz - közölték amerikai kutatók hétfõn.

    New Yorkban élõ gyerekek köldökzsinórvérének vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy ACSL3 jelû génjük megváltozott, ami összefügghet bizonyos vegyületek, az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) születés elõtti magasabb koncentrációjával.

  • Csecsemõkori hasmenés - mit tegyünk?

    Ijesztõ jelenség, ha egy csecsemõnél hasmenés jelentkezik, különösen, ha ahhoz hányás és láz is társul. Ilyenkor elsõsorban vírusfertõzésre kell gondolnunk, és számolnunk kell vele, hogy a baba a felnõtteknél sokkal hamarabb szárad ki, ezért gondoskodnunk kell a megfelelõ folyadékpótlásról is.

    Ha a baba még csak szopizik és hasmenéses, hányásos, lázas állapot jelentkezik, akkor mindenképpen vírusfertõzésre kell gondolnunk. Ilyenkor a babát nyugodtan lehet tovább szoptatni és kell is, hogy a folyadékhiányát pótoljuk, sõt ajánlott gyakrabban szoptatni a megszokottnál.

  • Milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok a gyermekeknél?

    A kullancs számos kórokozót képes átjuttatni az emberbe. A mindennapi gyakorlatban kétféle betegséggel kell számolni, az egyik a Lyme-kór, a másik pedig egy vírus okozta agyvelõgyulladás.

    A Lyme-kórt baktérium okozza, ez antibiotikummal jól gyógyítható, védõoltás azonban nincs ellene. Ezzel ellentétben a vírusos agyvelõgyulladás ellen szerencsére rendelkezünk védõoltással, amely egyéves kor után adható. Azért fontos a védelem, mert a kialakult betegség ellen nincsen hatékony orvosság.

  • A gyermek és az internet kapcsolata - káros vagy nem?

    Az internet nagyon hasznos, könnyen találhatnak a gyerekek is plusz információkat tanulmányaikhoz, szórakozási lehetõséget is nyújt, játékokkal fejleszthetõ a logikai képességük, de nézzük meg,

    Kiskorúak ki vannak téve felnõtteknek szóló tartalmaknak, hirdetéseknek, sajnos kapcsolatba kerülhetnek drogos dolgokkal, sõt szexuális zaklatás, pornográfia áldozataivá válhatnak. Felmérések szerint már a hat éven aluli gyermekek is interneteznek, a családok 90 %-ában van otthon számítógép és internet.

  • Hogyan befolyásolja a testsúly a termékenységet?

    Sem a soványság, sem a túlsúly nem kedvez a termékenységnek. Túl alacsony testsúly esetén (nagyjából 45 kiló alatt, testmagasságtól függetlenül) elmarad az ovuláció, és a havi vérzés sem jelentkezik.

    Az ésszerûtlen diéta, még ha nem is tekinthetõ kórosnak (vagyis anorexiának), károsítja a termékenységet. A testsúly csökkenése mellett hiánybetegségek is fenyegethetnek: a jód hiánya pajzsmirigy mûködési zavart okoz, ezáltal az egész hormonális rendszert károsíthatja, az E-vitamin és a cinkhiány is meddõséghez vezethet.