rss

  • A vashiány és a koraszülés összefüggése

  • Share on Tumblr

    Ma Magyarországon minden harmadik terhes nõ vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat.

    Ha az anyánál vérszegénység alakul ki, ez magzati oxigén hiányhoz vezethet, mely súlyos magzati károsodás okozója lehet. A vérszegénység elsõsorban az idegrendszeri fejlõdésre gyakorol káros hatást. Különösen a harmadik trimeszterben érdemes erre odafigyelni, hisz a baba fejlõdése ebben az idõszakban a legintenzívebb.

    Az emberi szervezet vasraktára elég nagy. Példaként, ha egy egészséges férfi egyáltalán nem juttatna a normál táplálkozás során vasat a szervezetébe, akkor is csak nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység nála. Vagyis normális táplálkozás és életmód mellett, különösen a férfiak esetében, nincs szükség vaspótlásra. Bizonyos élethelyzetekben azonban – elsõsorban nõknél – szükség lehet rá, hisz a terhesség alatt, szülés után, szoptatás alatt vagy erõs menstruáció idején jelentõsen csökkenhetnek a vastartalékok.

    Kutatások bizonyították, hogy azoknál a kismamáknál, akiknél vaspótlás segítségével sikerült a vérszegénységet kezelni, kisebb arányban fordultak elõ fertõzések (légúti, húgyúti), véralvadási zavarok, de a súlyosabb terhességi rosszullétet, hányást is ritkábban tapasztalták. A vaspótlás ugyanakkor csökkenti a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázatát is.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Születésnapi tortatilalom óvodákban

    Betiltották a születésnapi tortázást egy sor brit óvodában az egészséges étkezés jegyében.

  • Amikor a csecsemõ beszélgetni szeretne velünk!

    Amikor véletlenszerûen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felet uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erõsek vagy gyengék. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlõdésnek köszönhetõ.

    6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni. Ha rámosolygunk, vagy megöleljük, repes a boldogságtól, és ennek hangot is ad. Irányított, ellenõrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában.

  • Mi az a terhességi toxémia?

    Tünetei a terhességben elõforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak.

    Az oka még nem ismert, de a kialakulásában szerepet játszanak az immunológiai okok, pl. ugyanannak a nõnek nem minden terhességében alakul ki toxémia, vagy a nõ második férjétõl viselt várandóssága alatt nem alakul ki. Elképzelhetõ, hogy a bizonyos gének is örökítik a hajlandóságot, van, hogy a kismama anyjánál is felismerték a toxémiát.

  • Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás során

    Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás soránA kismamák jelentős része úgy érzi, hogy nőiessége kiteljesedett a babavárás időszaka alatt, emiatt a szépségápolás ugyanolyan fontos a terhesség és a szoptatás idején, mint az azt megelőző időszakban. A kismamák haja általában fényesebbé, csillogóbbá, erősebbé és dúsabbá válik, de előfordulhat zsírosodás a fokozott faggyútermelés következtében. Ilyenkor gyakoribb hajmosásra van szükség, erre a célra pedig speciális, kímélő sampont érdemes használni. A hajfestés és a dauerolás nem javasolt a terhesség legkritikusabb, első tizenkét hetében.

  • Elõre kimutatható a szülés utáni depresszió

    Már a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjébõl, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem - állítják amerikai kutatók. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínûsíthetõ, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevû hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követõen négy és hat hét között kezdõdik, és az anyák 10-15 százalékát érinti.

  • Milyen legyen az ideális gyerekszoba?

    Az apróságoknak még nincs szükségük sok bútorra, ám lényeges, hogy vidám színeket lássanak maguk körül. Kiságy, ruhácskák és fehérnemûk tárolására szolgáló szekrény, pelenkázásra alkalmas hely - ennyi, amire a picinek szüksége lehet.

    Nagy hangsúlyt fektessünk a megfelelõ ágy kiválasztására. Az ágybetétnek nem szabad túl keménynek lennie, mert a baba nem tud ellazulni, nyugtalanul fog aludni. A szakemberek közepesen kemény ágybetétet ajánlanak, mert az alkalmazkodik a gyermek testéhez.

  • Milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok a gyermekeknél?

    A kullancs számos kórokozót képes átjuttatni az emberbe. A mindennapi gyakorlatban kétféle betegséggel kell számolni, az egyik a Lyme-kór, a másik pedig egy vírus okozta agyvelõgyulladás.

    A Lyme-kórt baktérium okozza, ez antibiotikummal jól gyógyítható, védõoltás azonban nincs ellene. Ezzel ellentétben a vírusos agyvelõgyulladás ellen szerencsére rendelkezünk védõoltással, amely egyéves kor után adható. Azért fontos a védelem, mert a kialakult betegség ellen nincsen hatékony orvosság.

  • Milyen jelei lehetnek a terhességnek?

    A terhesség a szervezetben számos élettani változást idéz elõ: érinti a központi idegrendszert, a szív és érrendszert, a vért, a légzést, az anyagcserét, továbbá a májat, a vesét, az emésztõrendszer mûködését, a savbázis egyensúlyt, a víz és elektrolit-háztartást, a csontrendszert, a kültakarót, az endokrin szerveket stb.

    Összességében a terhes nõ egész szervezete részt vesz a folyamatban annak érdekében, hogy a terhesség fennmaradjon, a magzat zavartalanul fejlõdjön, és egészségesen megszülessen.

  • Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba is

    Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba isA terhességük alatt túl sokat hízó kismamák gyerekei nagyobb valószínűséggel lesznek később túlsúlyosak vagy elhízottak, derült ki egy kutatásból. A várandósság különösen fontos időszak a következő nemzedék elhízásának megelőzésében. A Bostoni Gyermekkórház kutatói két- vagy többgyerekes anyák adatait elemezték, hogy feltárják, a gyerekkori elhízást mennyire befolyásolják a várandósság körülményei és tényezői, mint az étrend vagy a gének. Összevetették az anya szüléskori adatait gyerekeinek az iskolában átlagosan 11,9 éves korukban felvett testtömeg-indexével.

  • Mi történik a magzattal az utolsó trimeszterben?

    Kicsinyünk mind gyorsabban nõ, hízik és fokozatosan éretté válik a szülés utáni életre. Amikor a szülés megindul, az átlagos magzat mintegy 50 cm hosszúra nõtt és körülbelül 3-4 kilogrammot nyom.

    A nyolcadik hónapban magzatának rúgásai már lényegesen erõteljesebbek, de túl nagyra nõtt ahhoz, hogy olyan szabadon mozogjon a méh üregében, mint azt korábban tette. A kilencedik hónapban súlya általában 250 grammot nõ hetente. A négy utolsó hét során a magzat fejre fordul, és koponyája a kismedence bemenetébe rögzül, készen áll a szülésre.

  • A méhen kívüli terhesség

    Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkezõ életveszélyes állapotot is okozhat.

  • Jobban teljesítenek az iskolát idõben kezdõ gyermekek belga felmérés szerint

    Gyengébben teljesítenek a tanulásban azok a gyermekek, akiket "hadd érjen még" jelszóval a szülõk visszatartanak az iskolakezdéstõl - derül ki egy belga oktatási felmérésbõl.

  • Csecsemõk koraérettségi tüneteire keresik a választ Kínában

    Kínában elterjedt a hír, hogy tejpor okozott mellnagyobbodást legkevesebb három csecsemõnél; a feltételezést felkapta a média, a közvélemény vizsgálatot követelt, a hatóságok ígéretet tettek arra, hogy utána járnak a jelenségnek.

  • Terhességi toxoplazmózis veszélyei és megelõzése

    A toxoplazmózis kórokozója, egy egysejtû parazita, mely a macskában szaporodik, de a „köztigazda” lehet bármilyen melegvérû állat, illetve az ember is. Magyarországon nagyon elterjedt, a lakosság ~50%-a átesett a fertõzésen.

    A fertõzés terjedése: A kórokozó a tápcsatornán át, a fertõzött macska ürülékével, szennyezett földdel, mosatlan zöldséggel-gyümölccsel, vagy a köztigazda állat húsának fogyasztásával kerülhet az emberbe. Ha egészséges az immunrendszer, a fertõzés tünetmentesen zajlik, mindössze a betegek 10-20%-ban okoz hõemelkedést, lázat, éjjeli izzadást, torokfájást, izomfájdalmat vagy bõrkiütést.

  • Várandósság alatti pajzsmirigy problémák

    Várandósság alatti pajzsmirigy problémákA magzat normális fejlődéséhez elengedhetetlen a normális anyai pajzsmirigy működés. A szükséges pajzsmirigy hormont a terhesség első harmadában csak az anyától kapja a magzat, majd folyamatosan beindul a saját hormontermelése is. Az anyai pajzsmirigy alul- vagy túlműködése egyaránt veszélyt jelent a gyermekre. A szervezet immunrendszerének hibás működése váltja ki a Graves-Basedow kórt. Ilyenkor a pajzsmirigy ellen, a pajzsmirigy működését serkentő ellenanyagok (antitestek) termelődnek.