A vashiány és a koraszülés összefüggése

Ma Magyarországon minden harmadik terhes nõ vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat. Ha az anyánál vérszegénység alakul ki, ez magzati oxigén hiányhoz vezethet, mely súlyos magzati károsodás okozója lehet. A vérszegénység elsõsorban az idegrendszeri fejlõdésre gyakorol káros hatást. Különösen a harmadik trimeszterben érdemes erre odafigyelni, hisz a baba fejlõdése ebben az idõszakban a legintenzívebb.

Az emberi szervezet vasraktára elég nagy. Példaként, ha egy egészséges férfi egyáltalán nem juttatna a normál táplálkozás során vasat a szervezetébe, akkor is csak nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység nála. Vagyis normális táplálkozás és életmód mellett, különösen a férfiak esetében, nincs szükség vaspótlásra. Bizonyos élethelyzetekben azonban – elsõsorban nõknél – szükség lehet rá, hisz a terhesség alatt, szülés után, szoptatás alatt vagy erõs menstruáció idején jelentõsen csökkenhetnek a vastartalékok.

Kutatások bizonyították, hogy azoknál a kismamáknál, akiknél vaspótlás segítségével sikerült a vérszegénységet kezelni, kisebb arányban fordultak elõ fertõzések (légúti, húgyúti), véralvadási zavarok, de a súlyosabb terhességi rosszullétet, hányást is ritkábban tapasztalták. A vaspótlás ugyanakkor csökkenti a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázatát is.