rss

  • A méhen kívüli terhesség

  • Share on Tumblr

    Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkezõ életveszélyes állapotot is okozhat.

    Nagyon ritkán elõfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasûri terhesség jön létre. A méhen kívüli terhesség az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget indokol.

    A méhen kívüli terhesség okai:

    Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külsõ harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerû réteg, amely ez idõ alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ez idõ alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlõdésnek az embrió.

    A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezõk hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

    Ilyenek például:

    - Fejletlen belsõ nemi szervek, a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása.

    - Elõzetesen lezajlott gyulladások, amelyek következtében a méhkürt hegesedik, belsõ felszíne egyenetlenné válik, összenövések figyelhetõk meg.

    - Petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való beszájazásánál elhelyezkedõ miómák (a méh jóindulatú izomdaganatai).

    - Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. Tehát a köztudatban "spirál" néven szereplõ fogamzásgátló eszközök mellett kismértékben emelkedhet a méhen kívüli terhességek száma.

    Tünetei:

    A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlõfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Ám, ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdõdik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az elsõ jele a méhen kívüli terhességnek vagy a kezdõdõ vetélésnek. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegû deréktáji fájdalom, végbélfájdalom. Ha a petevezetõben megtelepedett magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a vezetéket, de tovább növekedve megrepesztheti annak falát, ami vérzést okoz.

    A leggyakrabban elõforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történõ vetélés jöhet létre, attól függõen, hogy a petevezeték szûk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás. Ha bekövetkezett a petevezeték-szakadás vagy az ampulláris vetélés, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenõ vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés) vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.

    Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerû állapot alakulhat ki. A legjellemzõbb, hogy a nõ hirtelen erõs fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nõt sürgõsen kórházba kell szállíttatni. Szülészeti vagy sebészeti osztályon gyakran csak gyors orvosi mûtéti beavatkozás mentheti meg az életét.

    Jóval ritkábban, de elõfordulhat, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínen tapad meg. Irodalmi ritkaság, de már elõfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel idõben, így az anya kiviselte a terhességet. A gyermeket, természetesen csak hasi mûtéttel lehet a világra segíteni. Jellemzõ a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentõsen beszûkül, és így kényszertartásból eredõ fejlõdési rendellenességgel (csípõficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzõbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különbözõ bélmûködési zavarok. Ultrahang segítségével a magzatot a méhtesttõl külön látjuk.

    Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak. Méhkaparással gyógyítható, de elõfordulhat, hogy az erõs vérzés csak a méh eltávolításával uralható.

    Kezelése:

    Elõfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelzõ laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthetõ. Rendszeres utóvizsgálatok szükségesek.

    Kellõen korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül felszívódhat és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható marad.

    Ma még a hasi mûtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi mûtéthez képest kevésbé megterhelõ a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetõk esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövõben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali mûtéti beavatkozást kell végezni. Ilyenkor a petevezetõ fala rendszerint már roncsolódott, ezért a szövõdmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt.

    Megelõzés:

    A kórtörténetben szereplõ meddõség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi mûtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínûségét. A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan elõrejelezni és megelõzni nem lehet. A fogamzás elõtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszûrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertõzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Az elsõ terhesség elõtt célszerû hormonális fogamzásgátlóval védekezni, az ugyanis - többek között - hatékonyan elõzi meg a kismedence gyulladását.

    Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelõzhetõ a váratlanul jelentkezõ és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Korai beavatkozás esetén az orvos ritkábban kényszerül szerveltávolító mûtétek (petefészek, petevezeték eltávolítás, stb.) elvégzésére.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok a gyermekeknél?

    A kullancs számos kórokozót képes átjuttatni az emberbe. A mindennapi gyakorlatban kétféle betegséggel kell számolni, az egyik a Lyme-kór, a másik pedig egy vírus okozta agyvelõgyulladás.

    A Lyme-kórt baktérium okozza, ez antibiotikummal jól gyógyítható, védõoltás azonban nincs ellene. Ezzel ellentétben a vírusos agyvelõgyulladás ellen szerencsére rendelkezünk védõoltással, amely egyéves kor után adható. Azért fontos a védelem, mert a kialakult betegség ellen nincsen hatékony orvosság.

  • Természetes - gyöngéd születés

    A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülõ nõ, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben.

    Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idõ elõtt vágják el, mikor a csecsemõ még azon keresztül lélegzik.

  • Zene Ovi: Népdalok kicsiknek

    Megjelent a már jól ismert Zene Ovi sorozat legújabb darabja! A Zene Ovi sorozat sok éve segíti az óvodások zenei fejlõdését és énektanulását a valódi zene segítségével. A Zene Ovi: Népdalok kicsiknek címû kiadványra az oviban tanult legnépszerûbb népdalokat gyûjtötték. A dalokat ovis gyerekek éneklik fel zeneileg képzett óvónõk vezetésével, hogy a kis lurkók együtt énekelhessék a népdalokat a lemezzel és a szüleikkel.

  • A passzív dohányzást is kerülni kell a kismamáknak

    A passzív dohányzás kapcsolatba hozható a születési hibák nagyobb kockázatával.

  • Nyílt és titkos örökbefogadás

    Örökbefogadás esetén a kapcsolat végleges, jogi szempontból az örökbefogadott gyermek nem különbözik a vérszerinti gyermektõl.

    Igaz itt nem kell a vérszerinti családdal a kapcsolatot tartani, ez a kapcsolat elvileg - titkos örökbefogadás esetén mindenképpen - megszakad, de fontos a gyermek múltjára tekintettel lenni, figyelembe venni azt. Az örökbefogadni szándékozók felkészítése eddig nem volt kötelezõ. 2003. Január 1.-tõl a családjogi törvény változása értelmében kötelezõvé vált.

  • Mit csináljunk, ha csuklik a baba?

    A rekeszizom görcsös összerándulását okozhatja a hideg, a mozgatás, a tele pocak, a sírás.

    Naponta többször is csuklik a baba minden komolyabb ok nélkül: ha kivesszük ágyikójából, pelenkacserekor, fürdetéskor, öltöztetéskor.

    A csuklás elállítására vonatkozó ötletek (megijesztés, hideg, savanyú, édes fogyasztása) a vegetatív idegrendszer ingerlésén alapulnak: az erõs inger vélhetõleg elfojtja a rekeszizom görcsét.

  • Hogyan készüljünk a várva várt napra?

    Nagyon sokat segítenek a szülésre felkészítõ tanfolyamok, foglalkozások, ahol megismerkedhetnek a szülés folyamatával, a terhességgel és a szülõi teendõkkel.

    Fontos a terhesség alatt az óvatos, kíméletes testedzés. A test hajlékonyabb lesz, és karban tartja a lelket is. Az edzés során megtanulható a helyes légzés, és a légzés szabályozása, ami a vajúdás perceiben igen jól jön majd. Lehet, hogy ha eljön az idõ, felborulnak a tervek, de nem árt már az elején elgondolkodni azon, milyen testhelyzetben szeretne szülni.

  • A kispapák is kapnak szoptatási eltávozást

    Szoptatási munkaidõ-kedvezményt kap az összes spanyol kispapa, még az is, akinek a felesége nincs állásban.

  • A hirtelen csecsemõhalál összefüggésben áll az anyák alkoholfogyasztásával

    Majdnem minden hatodik hirtelen csecsemõhalál az anya terhesség alatti, vagy nem sokkal az utáni nagymértékû alkoholfogyasztásával lehet összefüggésben - derült ki egy ausztrál tanulmányból.

  • Növeli a bölcsõhalál esélyét, ha dohányzik a kismama

    Négyszer nagyobb az esélye annak, hogy egy csecsemõ a bölcsõhalál áldozata lesz, ha az édesanyja dohányzik a terhesség ideje alatt, mint akkor, ha az anya nem szív cigarettát - derül ki egy friss kutatásból.

  • Megváltoztatja a magzat agyát, ha az anya alkoholt fogyaszt

    Különbözõ orvosi képalkotó módszerekkel is kimutatható változás történik azoknak a gyerekeknek az agyi szerkezetében és anyagcseréjében, akik magzatkorukban alkohol hatásának voltak kitéve.

  • Élettani vérszegénység a terhesség alatt

    Szervezetünk vasháztartása egészséges körülmények közt kielégítõen szabályozza a vas felszívódását a gyomor- és bélrendszerbõl.

    Vashiányt jelez a fáradékonyság, a törékeny körmök, a száraz bõr, a hajhullás, de elõfordul, hogy a vaskészlet fokozatos csökkenése miatt semmilyen feltûnõ tünet sem árulkodik a hiányállapotról. Mivel viszonylag alacsony a napi szükségletünk, a szervezet sok bevitt vasat nem tud hasznosítani, vagyis a "vasfeldolgozás" nem gazdaságos.

  • Császármetszés - Mi szól mellette és ellene?

    Eredetileg életmentõ mûtét volt, ma már arra is találnak módot, hogy a páciens kérésére végezzék el. Világszerte heves viták kerekednek arról, jól van-e így. A szakembereket és a kismamákat egyaránt élénken foglalkoztatja, hogy miért és mikor kerüljön sor császármetszésre.

    Egyes jelenségek egyértelmûen arra utalnak, hogy tovább fog növekedni a mûtéti szülések aránya, holott már jelenleg is ott tartunk, hogy minden harmadik-negyedik kismama császárral szül.

  • Új technika a babák génjeinek feltérképezésére

    Nemsoká már a gyermekünk megfoganása után néhány héttel megismerhetjük a pici teljes genetikai térképét.

  • Cumi vagy ujjszopás?

    A gyerekeknek körülbelül a fele sajátmagától rátalál az ujjára, és a továbbiakban azt fogja szopni, hacsak meg nem próbáljuk cumira szoktatni. Nem könnyû döntés, ugyanis a cumizás mellett és ellene is szólnak érvek. Kezdjük az elõnyeivel.

    Ezek közül a legfontosabb, hogy többnyire valóban megnyugtatja az izgalomba jött babát. Segít az éjszakai elalvásban is, és ami ennél is fontosabb: az a gyerek, akinek idõben cumit adnak, biztosan nem fog rászokni ujja szopására.