rss

  • A méhen kívüli terhesség

  • Share on Tumblr

    Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkezõ életveszélyes állapotot is okozhat.

    Nagyon ritkán elõfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasûri terhesség jön létre. A méhen kívüli terhesség az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget indokol.

    A méhen kívüli terhesség okai:

    Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külsõ harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerû réteg, amely ez idõ alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ez idõ alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlõdésnek az embrió.

    A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezõk hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

    Ilyenek például:

    - Fejletlen belsõ nemi szervek, a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása.

    - Elõzetesen lezajlott gyulladások, amelyek következtében a méhkürt hegesedik, belsõ felszíne egyenetlenné válik, összenövések figyelhetõk meg.

    - Petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való beszájazásánál elhelyezkedõ miómák (a méh jóindulatú izomdaganatai).

    - Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. Tehát a köztudatban "spirál" néven szereplõ fogamzásgátló eszközök mellett kismértékben emelkedhet a méhen kívüli terhességek száma.

    Tünetei:

    A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlõfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Ám, ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdõdik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az elsõ jele a méhen kívüli terhességnek vagy a kezdõdõ vetélésnek. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegû deréktáji fájdalom, végbélfájdalom. Ha a petevezetõben megtelepedett magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a vezetéket, de tovább növekedve megrepesztheti annak falát, ami vérzést okoz.

    A leggyakrabban elõforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történõ vetélés jöhet létre, attól függõen, hogy a petevezeték szûk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás. Ha bekövetkezett a petevezeték-szakadás vagy az ampulláris vetélés, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenõ vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés) vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.

    Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerû állapot alakulhat ki. A legjellemzõbb, hogy a nõ hirtelen erõs fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nõt sürgõsen kórházba kell szállíttatni. Szülészeti vagy sebészeti osztályon gyakran csak gyors orvosi mûtéti beavatkozás mentheti meg az életét.

    Jóval ritkábban, de elõfordulhat, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínen tapad meg. Irodalmi ritkaság, de már elõfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel idõben, így az anya kiviselte a terhességet. A gyermeket, természetesen csak hasi mûtéttel lehet a világra segíteni. Jellemzõ a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentõsen beszûkül, és így kényszertartásból eredõ fejlõdési rendellenességgel (csípõficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzõbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különbözõ bélmûködési zavarok. Ultrahang segítségével a magzatot a méhtesttõl külön látjuk.

    Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak. Méhkaparással gyógyítható, de elõfordulhat, hogy az erõs vérzés csak a méh eltávolításával uralható.

    Kezelése:

    Elõfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelzõ laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthetõ. Rendszeres utóvizsgálatok szükségesek.

    Kellõen korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül felszívódhat és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható marad.

    Ma még a hasi mûtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi mûtéthez képest kevésbé megterhelõ a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetõk esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövõben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali mûtéti beavatkozást kell végezni. Ilyenkor a petevezetõ fala rendszerint már roncsolódott, ezért a szövõdmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt.

    Megelõzés:

    A kórtörténetben szereplõ meddõség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi mûtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínûségét. A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan elõrejelezni és megelõzni nem lehet. A fogamzás elõtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszûrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertõzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Az elsõ terhesség elõtt célszerû hormonális fogamzásgátlóval védekezni, az ugyanis - többek között - hatékonyan elõzi meg a kismedence gyulladását.

    Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelõzhetõ a váratlanul jelentkezõ és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Korai beavatkozás esetén az orvos ritkábban kényszerül szerveltávolító mûtétek (petefészek, petevezeték eltávolítás, stb.) elvégzésére.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hogyan befolyásolja a testsúly a termékenységet?

    Sem a soványság, sem a túlsúly nem kedvez a termékenységnek. Túl alacsony testsúly esetén (nagyjából 45 kiló alatt, testmagasságtól függetlenül) elmarad az ovuláció, és a havi vérzés sem jelentkezik.

    Az ésszerûtlen diéta, még ha nem is tekinthetõ kórosnak (vagyis anorexiának), károsítja a termékenységet. A testsúly csökkenése mellett hiánybetegségek is fenyegethetnek: a jód hiánya pajzsmirigy mûködési zavart okoz, ezáltal az egész hormonális rendszert károsíthatja, az E-vitamin és a cinkhiány is meddõséghez vezethet.

  • Természetes - gyöngéd születés

    A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülõ nõ, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben.

    Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idõ elõtt vágják el, mikor a csecsemõ még azon keresztül lélegzik.

  • A várandósság alatti torna fejleszti a baba agyát

    A várandósság alatti torna fejleszti a baba agyátEgy vizsgálat szerint azoknak a nőknek, akik hetente legalább háromszor, legalább húsz percet mozgással töltenek, a gyermekük agya sokkal aktívabb működést produkál, mint azoknál, akiknek édesanyja nem végez hasonló gyakorlatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a rendszeres mozgás elősegíti a magzat agyának fejlődését és azt reméli, hogy a vizsgálattal sikerül rávenni az anyákat a testmozgásra, amivel nem csak saját egészségüket óvhatják meg, hanem gyermekük fejlődéséhez is sokkal jobban hozzájárulhatnak annál, mint ahogy eddig gondolták.

  • Amikor a csecsemõ beszélgetni szeretne velünk!

    Amikor véletlenszerûen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felet uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erõsek vagy gyengék. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlõdésnek köszönhetõ.

    6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni. Ha rámosolygunk, vagy megöleljük, repes a boldogságtól, és ennek hangot is ad. Irányított, ellenõrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában.

  • Hogyan szoptassuk a koraszülött csecsemõt?

    A koraszülés rendszerint úgy jön, mint derült égbõl a villámcsapás. A szülés és az újszülöttgondozás még olyan távolinak tûnik, hogy a szülõ nõ még nem is tudott lelkileg felkészülni az eseményre.

    Aztán egyszer csak szembe kell néznie a tényekkel: kicsi és törékeny gyermeke kábelekkel és csövekkel teletûzdelve fekszik az inkubátorban, és még hozzáérni is csak kivételesen lehet. Akkor és ott örökkévalóságnak tûnik az az idõ, amíg az apróságból egészséges és megfelelõ súlyú csecsemõ válik, mégsem szabad csüggedni.

  • Tanácsok a hozzátápláláshoz

    Tanácsok a hozzátápláláshozA fél éves korig tartó kizárólagos szoptatás a legoptimálisabb, szól az aranyszabály. Ha az anyákat rákényszeríti a helyzet, hogy mégis ki kelljen pótolni a csecsemő táplálását, tegyük ezt okosan. A pótlás irányelvei: elsősorban az édesanya saját tejének adásával, ha van lefagyasztva (fél évig is eláll, ha jó a fagyasztónk), azzal, vagy ha napközben „plusz” termelődik, akkor azzal. Másodsorban pasztörizált női tej adásával, ha van mód és lehetőség más szoptató anya tejét beszerezni. Harmadsorban anyatej-helyettesítő orvos által felírt tápszerrel.

  • Mi az a rejtettheréjûség?

    A belsõ nemi szervek már a várandósság tizenegyedik hetében kialakulnak, két héttel késõbb pedig már a külsõ nemi szervek is kifejlõdnek, bár ultrahanggal még nem ismerhetõ fel egyértelmûen a magzat neme.

    A herék ekkor még a hasüregben vannak, a lányok petefészkének megfelelõ helyen. Körülbelül négy héttel szülés elõtt szállnak le a herezacskóba.

    Megszületés után az elsõ vizsgálat alkalmával az orvos megtapogatja a herezacskókat, hogy benne vannak-e a herék.

  • Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetű

    Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetűHa a terhesség kilenc hónapja stresszes környezetben telik, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz rakoncátlan, nehéz természetű. A stresszhormonok magas szintje befolyásolja az agy finom szerkezetének méhen belüli fejlődését. A kutatás során több ezer gyereket követtek az anyaméhben töltött időszaktól iskoláskorukig, ennek alapján a stresszhormon szintjének emelkedése megemeli a figyelemhiányos, hiperaktív és egyéb viselkedési zavarok előfordulási valószínűségét. Ezen hormonok befolyásolják a kezességet is, vagyis hogy jobb vagy balkezessé válik a gyerek.

  • Gyermekvállalás 35 év felett

    Az utóbbi évtizedekben egyre több pár vállal gyermeket 35-40 éves korban, vagy e felett is. Ennek oka részben a hagyományos családkép változása, az oktatási idõ kitolódása és az az önálló egzisztencia kialakítására való igény a gyermekvállalás elõtt.

    Sajnos ez a tendencia együtt jár az „egykék" számának növekedésével, valamint a fogamzási nehézségek gyakori elõfordulásával. A kor elõrehaladtával csökken a petesejtek megtermékenyíthetõsége, gyakrabban fordulnak elõ olyan ciklusok, melyekben nem történik peteérés.

  • Mórocz Adrié lett az Év Gyereklemeze

    Mórocz Adri Marék Veonika csodálatos meséje alapján készült lemeze, a "Boribon muzsikál" lett az Év Gyereklemeze a MAHASZ tegnap megtartott Fonogram gáláján.

  • Császármetszés - Mi szól mellette és ellene?

    Eredetileg életmentõ mûtét volt, ma már arra is találnak módot, hogy a páciens kérésére végezzék el. Világszerte heves viták kerekednek arról, jól van-e így. A szakembereket és a kismamákat egyaránt élénken foglalkoztatja, hogy miért és mikor kerüljön sor császármetszésre.

    Egyes jelenségek egyértelmûen arra utalnak, hogy tovább fog növekedni a mûtéti szülések aránya, holott már jelenleg is ott tartunk, hogy minden harmadik-negyedik kismama császárral szül.

  • Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!

    Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!A pelenkakiütés az egyik leggyakoribb probléma a babák körében. Majdnem minden baba kap kiütést a pelenkától. Bár ez nem komoly probléma, mégis zavaró lehet a baba számára. Az enyhe pelenkakiütést a kipirosodott bőrről lehet felismerni, míg a komolyabb már gyulladt bőrt, hólyagokat, sebesedést és hámlást okozhat. A pelenkakiütés kellemetlen, de szerencsére ártalmatlan. Néhány egyszerű lépéssel napok alatt orvosolható. Ha a pelenkakiütés három napi kezelés után sem csökken láthatóan, lehet, hogy gombás fertőzés lépett fel.

  • A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülés

    A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülésA túlsúlyos vagy elhízott kismamák gyakrabban adnak életet koraszülött babának – derült ki egy svéd kutatás eredményeiből. A 22. és 27. terhességi hét között született csecsemők esetében a legnyilvánvalóbb az összefüggés, és éppen őket veszélyezteti a legtöbb szövődmény. 1992 és 2010 között várandós svéd nő adatait elemezték. A babák öt százaléka született idő előtt, többségük \"mérsékelten korán\", a 32-36. terhességi héten. Az egészséges várandósság 37-42 hétig tart. A normál súlyú várandósoknál csak 0,17 százalékuknak, összesen 588 nőnek született szélsőségesen korán a gyermeke.

  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

  • Milyen lesz a szexuális élet szülés után?

    Természetes, hogy szülés után nem a legfontosabb a szexuális élet, hisz a kellemetlen altáji fájdalom, és jobb esetben a tejtõl túlcsorduló mellek nem éppen ideális ajzószerek. Néhány jó tanáccsal segítünk, hogy visszazökkenj a rendes kerékvágásba.

    Már a várandóság alatti szexuális életrõl is megoszlanak a vélemények. Még egyesek szerint nyugodtan élvezhetjük a büntetlen örömöket a terhesség egész ideje alatt, mások óvatosságra intenek és az utolsó idõszakban inkább, visszakozásra fognának.