rss

  • A méhen kívüli terhesség

  • Share on Tumblr

    Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkezõ életveszélyes állapotot is okozhat.

    Nagyon ritkán elõfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasûri terhesség jön létre. A méhen kívüli terhesség az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget indokol.

    A méhen kívüli terhesség okai:

    Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külsõ harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerû réteg, amely ez idõ alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ez idõ alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlõdésnek az embrió.

    A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezõk hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

    Ilyenek például:

    - Fejletlen belsõ nemi szervek, a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása.

    - Elõzetesen lezajlott gyulladások, amelyek következtében a méhkürt hegesedik, belsõ felszíne egyenetlenné válik, összenövések figyelhetõk meg.

    - Petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való beszájazásánál elhelyezkedõ miómák (a méh jóindulatú izomdaganatai).

    - Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. Tehát a köztudatban "spirál" néven szereplõ fogamzásgátló eszközök mellett kismértékben emelkedhet a méhen kívüli terhességek száma.

    Tünetei:

    A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlõfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Ám, ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdõdik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az elsõ jele a méhen kívüli terhességnek vagy a kezdõdõ vetélésnek. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegû deréktáji fájdalom, végbélfájdalom. Ha a petevezetõben megtelepedett magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a vezetéket, de tovább növekedve megrepesztheti annak falát, ami vérzést okoz.

    A leggyakrabban elõforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történõ vetélés jöhet létre, attól függõen, hogy a petevezeték szûk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás. Ha bekövetkezett a petevezeték-szakadás vagy az ampulláris vetélés, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenõ vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés) vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.

    Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerû állapot alakulhat ki. A legjellemzõbb, hogy a nõ hirtelen erõs fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nõt sürgõsen kórházba kell szállíttatni. Szülészeti vagy sebészeti osztályon gyakran csak gyors orvosi mûtéti beavatkozás mentheti meg az életét.

    Jóval ritkábban, de elõfordulhat, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínen tapad meg. Irodalmi ritkaság, de már elõfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel idõben, így az anya kiviselte a terhességet. A gyermeket, természetesen csak hasi mûtéttel lehet a világra segíteni. Jellemzõ a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentõsen beszûkül, és így kényszertartásból eredõ fejlõdési rendellenességgel (csípõficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzõbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különbözõ bélmûködési zavarok. Ultrahang segítségével a magzatot a méhtesttõl külön látjuk.

    Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak. Méhkaparással gyógyítható, de elõfordulhat, hogy az erõs vérzés csak a méh eltávolításával uralható.

    Kezelése:

    Elõfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelzõ laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthetõ. Rendszeres utóvizsgálatok szükségesek.

    Kellõen korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül felszívódhat és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható marad.

    Ma még a hasi mûtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi mûtéthez képest kevésbé megterhelõ a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetõk esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövõben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali mûtéti beavatkozást kell végezni. Ilyenkor a petevezetõ fala rendszerint már roncsolódott, ezért a szövõdmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt.

    Megelõzés:

    A kórtörténetben szereplõ meddõség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi mûtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínûségét. A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan elõrejelezni és megelõzni nem lehet. A fogamzás elõtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszûrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertõzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Az elsõ terhesség elõtt célszerû hormonális fogamzásgátlóval védekezni, az ugyanis - többek között - hatékonyan elõzi meg a kismedence gyulladását.

    Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelõzhetõ a váratlanul jelentkezõ és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Korai beavatkozás esetén az orvos ritkábban kényszerül szerveltávolító mûtétek (petefészek, petevezeték eltávolítás, stb.) elvégzésére.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az elsõ hat hónap fõ tápláléka az anyatej - milyen érvek szólnak mellette?

    Milyen érvek szólnak az anyatejes táplálás mellett?

    - Minden gyermek elsõdleges tápláléka az anyatej kéne legyen, beleértve a koraszülötteket és a beteg újszülötteket is. Ajánlott legalább az elsõ 12 hónapon át folytatni a szoptatást, azután pedig ahogy a mama és a baba szeretnék.

    - A szoptatás alatt kötelék alakul ki mama és baba közt. A szoptatás az anya testében növeli az oxitocin hormon szintjét, ami a méh összehúzódását és a tejtermelõdést is elõsegíti.

  • Jennifer Lopez szerint a nõk még orrukra is híznak a terhesség alatt

    Jennifer Lopez szerint nemcsak a derékbõség, hanem az orr is nõ a terhesség alatt.

  • Halász Judit: Csiribiri

    Tizennyolc megjelent lemez után elõször egész estés filmkoncertet forgattak a színmûvésznõvel, amelynek zenéje a mozipremierrel egyidõben jelenik meg CD-n is. A Csiribiri albumon a filmkoncert zenei anyaga hallható, amely csokorba fogja Halász Judit egyedülálló pályafutásának legnépszerûbb alkotásait. A dalok kiválasztása nem volt könnyû, hiszen több évtized zenei termésébõl kellett összeállítani a repertoárt. Egy példátlan életmûvet tekinthetünk meg a filmvásznon, és hallgathatunk meg a Csiribiri albumon.

  • Nyílt és titkos örökbefogadás

    Örökbefogadás esetén a kapcsolat végleges, jogi szempontból az örökbefogadott gyermek nem különbözik a vérszerinti gyermektõl.

    Igaz itt nem kell a vérszerinti családdal a kapcsolatot tartani, ez a kapcsolat elvileg - titkos örökbefogadás esetén mindenképpen - megszakad, de fontos a gyermek múltjára tekintettel lenni, figyelembe venni azt. Az örökbefogadni szándékozók felkészítése eddig nem volt kötelezõ. 2003. Január 1.-tõl a családjogi törvény változása értelmében kötelezõvé vált.

  • A gyermek és az internet kapcsolata - káros vagy nem?

    Az internet nagyon hasznos, könnyen találhatnak a gyerekek is plusz információkat tanulmányaikhoz, szórakozási lehetõséget is nyújt, játékokkal fejleszthetõ a logikai képességük, de nézzük meg,

    Kiskorúak ki vannak téve felnõtteknek szóló tartalmaknak, hirdetéseknek, sajnos kapcsolatba kerülhetnek drogos dolgokkal, sõt szexuális zaklatás, pornográfia áldozataivá válhatnak. Felmérések szerint már a hat éven aluli gyermekek is interneteznek, a családok 90 %-ában van otthon számítógép és internet.

  • Perel a 72 éves kismama

    A hetvenkét esztendõs Rajo Devi Lohan két éve esett át mesterséges megtermékenyítésen, mivel õ és férje, Balla nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton nem sikerült.

  • Hosszabb távon felfrissül az anyák agya a szülés után

    Hosszabb távon felfrissül az anyák agya a szülés utánA rossznyelvek szerint a terhesség alatt a nők agyi kapacitása csökken. Az amerikai kutatók azonban egy nem rég elvégzett vizsgálat eredményeire hivatkozva ellentmondanak ennek a feltételezésnek. A kutatás kimutatta, hogy a gyermekvállalás nemhogy árt az agynak, hanem javítja a mentális frissességet és véd az időskori neurodegeneratív kórképektől. A kutatók szerint a nők valóban érezhetik úgy, hogy az agyi képességeik romlanak a terhesség alatt, de ennek oka csupán egy olyan átrendeződés az agyban, ami felkészíti az anyát a baba fogadására.

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Néhány héttel korábbi születés is késleltetheti a gyerekek fejlõdését

    Chicago - A 40. hétnél néhány héttel korábban született babáknak nagyobb a kockázatuk arra, hogy az óvodában elmaradjanak a fejlõdésben, vagy viselkedési problémáik adódjanak - állapította meg egy 160 ezer gyerekre kiterjedõ, hétfõn közzétett amerikai vizsgálat.

  • Köldökápolás - hogyan is kezdjük hozzá?

    Amíg édesanyja pocakjában lakik, a magzatot a köldökzsinór köti össze a méhlepénnyel, így a fejlõdéséhez szükséges minden tápanyag és oxigén ezen keresztül jut el hozzá.

    Amikor világra jön, a baba szervezete alkalmazkodik a "kinti" körülményekhez - a köldökzsinórt pedig elvágják.

    Normál hosszúságú terhesség alatt a köldökzsinór kb. 50 centiméteresre nõ. Belsejében két verõér és egy visszér fut, s a bennük áramló vér feszes állapotban tarja a köldökzsinórt.

  • Mit tegyünk, hogy csillapítsuk a hányingert, hányást?

    Terhessége elsõ három hónapjában a legtöbb nõnek hányingere van, esetleg hány. A 12. hét után ezek a tünetek általában megszûnnek, de néha tartósan fennmaradnak. A jelenséget valószínûleg a hormonháztartás mélyreható változásai idézik elõ.

    Többnyire reggel jelentkezik, de bármely napszakban elõfordulhat, különösen akkor, ha a terhes anya fáradt vagy éhes. A hányinger általában könnyen csillapítható, de súlyos esetekben orvosi beavatkozásra is szükség lehet.

  • Mi okozhatja a gyomorégést és hogyan csillapítható?

    A gyomorszáj (a gyomor és a nyelõcsõ határán lévõ izomgyûrû) ellazulása, más szalagok és izmok lazulásához hasonlóan, a terhesség velejárója.

    A gyûrûszerû záróizom (sphincter) átmenetileg elégtelenné váló mûködése következtében a gyomortartalom visszacsurog a nyelõcsõbe, és ott a nyálkahártya fájdalmas gyulladását okozza.

  • Eszközös módszerek a fogamzásgátlásban

    A spirál méhen belül alkalmazható eszköz. Már a régi egyiptomi nõk észrevették, hogyha bármilyen idegen tárgy van a méhüregben, akkor sokkal ritkábban jön létre megtermékenyítés. A spirál tulajdonképpen egy kisméretõ idegen tárgy, ami gyulladáshoz hasonló állapotot hoz létre a méhben, ezért ott nem tud beágyazódni a petesejt.

    Manapság már olyan spirálok is léteznek, amelyeknek a felülete fogamzásgátló anyaggal (valamilyen hormonnal) van bevonva, növelve ezzel a hatékonyságot. A spirált csak nõgyógyász teheti fel, illetve veheti le.

  • Nincs összefüggés az autizmus és a várandósság alatti higanybevitel között

    Nincs összefüggés az autizmus és a várandósság alatti higanybevitel közöttRégi aggodalom, hogy a terhesség alatt fogyasztott tengeri halak higanytartalma károsan hat a magzati agyfejlődésre, és felelős lehet az autizmus kialakulásáért. Egy új, 30 évet felölelő kutatás cáfolta, hogy bármiféle összefüggés lenne köztük. “A tanulmány megmutatta, hogy nincs bizonyíték a kismértékű higanybevitel és az autizmusszerű viselkedési zavarok között. Olyan anyák gyermekeiről van szól, akik a várandósság alatt hetente akár 12 alkalommal is fogyasztottak halat” – közölte Edwin van Wijngaarden, a kutatás vezetője.

  • Várandósság alatt jobb elkerülni a tonhalat

    Várandósság alatt jobb elkerülni a tonhalatMíg bizonyos halak fogyasztása egészséges, hiszen tele vannak sovány fehérjével és omega3 zsírsavval, addig más halak veszélyes összetevőket tartalmazhatnak. A terhes nőknek éppen ezért kerülniük kellene mindenféle tonhalat annak magas higanytartalma miatt. A tonhal nagymértékű fogyasztása terhesség alatt veszélyeztetheti a magzat növekedését és fejlődését. Összehasonlításképpen míg egy konzerv tonhal 60 mikrogramnyi higanyt tartalmaz, addig egy adag lazac csupán 2-t, míg egy adag kardhal már 150 mikrogramnyi káros anyaggal van tele.