2020.12.04. - Borbála, Barbara

A mesterséges megtermékenyítés kezdevõtlen kimenetélenek okai

A Massachusettsi Általános Kórház kutatói kimutatták, mi az egyik fõ tényezõ a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség két kedvezõtlen kimenetelének hátterében.
Két tanulmány is alátámasztja azt a feltételezést, hogy a beültetés idõpontjában az extrém magas ösztrogénszint növeli annak kockázatát, hogy a csecsemõk túl kis súllyal születnek, és fokozza az édesanya és a csecsemõ életét is veszélyeztetõ preeklampszia valószínûségét. A szakértõk egy olyan protokollt is bemutattak, ami egy kis pácienscsoportban csökkentette ezeket a kockázatokat.

A kórház orvosai tanulmányukban arról írtak, hogy a petesejt kinyerésekor extrém magas ösztrogénszinttel rendelkezõ nõk embriójának lefagyasztásával, majd az embrió beültetésének egy késõbbi reprodukciós ciklusra halasztásával (amikor a hormonszint közelebb áll a normális értékhez) csökkenthetõ a kis születési súlyú újszülöttek aránya, és megszüntethetõ a preeklampszia elõfordulása páciensek egy kis csoportjában.

A petesejtek a petefészekben az úgynevezett tüszõkben fejlõdnek, amelyek ösztrogént szabadítanak fel, így több tüszõ együttes érése az ösztrogénszint jelentõs megemelkedéséhez vezethet. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy a rendkívül magas ösztrogénszint akadályozhatja a méhlepény fejlõdését, más kutatások pedig a méhlepény rendellenességeit a preeklampszia és az alacsony születési testsúly megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozták.

A kutatásból kiderült, hogy míg azokban az anyákban, akik az embrió lefagyasztását, és a beültetés késõbbi ciklusban történõ beültetését választották, csupán a csecsemõk 10 százaléka született alacsonyabb születési súllyal, míg ez az arány 35 százalék volt az azonnali beültetést választó anyák esetében. Míg a preeklampszia elõfordulása az azonnali embrióbeültetést követõen közel 22 százalék volt, az embrió lefagyasztását választó édesanyák közül senkiben nem alakult ki preeklampszia.