rss

  • A mesterséges megtermékenyítés kezdevõtlen kimenetélenek okai

  • Share on Tumblr

    A Massachusettsi Általános Kórház kutatói kimutatták, mi az egyik fõ tényezõ a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség két kedvezõtlen kimenetelének hátterében.

    Két tanulmány is alátámasztja azt a feltételezést, hogy a beültetés idõpontjában az extrém magas ösztrogénszint növeli annak kockázatát, hogy a csecsemõk túl kis súllyal születnek, és fokozza az édesanya és a csecsemõ életét is veszélyeztetõ preeklampszia valószínûségét. A szakértõk egy olyan protokollt is bemutattak, ami egy kis pácienscsoportban csökkentette ezeket a kockázatokat.

    A kórház orvosai tanulmányukban arról írtak, hogy a petesejt kinyerésekor extrém magas ösztrogénszinttel rendelkezõ nõk embriójának lefagyasztásával, majd az embrió beültetésének egy késõbbi reprodukciós ciklusra halasztásával (amikor a hormonszint közelebb áll a normális értékhez) csökkenthetõ a kis születési súlyú újszülöttek aránya, és megszüntethetõ a preeklampszia elõfordulása páciensek egy kis csoportjában.

    A petesejtek a petefészekben az úgynevezett tüszõkben fejlõdnek, amelyek ösztrogént szabadítanak fel, így több tüszõ együttes érése az ösztrogénszint jelentõs megemelkedéséhez vezethet. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy a rendkívül magas ösztrogénszint akadályozhatja a méhlepény fejlõdését, más kutatások pedig a méhlepény rendellenességeit a preeklampszia és az alacsony születési testsúly megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozták.

    A kutatásból kiderült, hogy míg azokban az anyákban, akik az embrió lefagyasztását, és a beültetés késõbbi ciklusban történõ beültetését választották, csupán a csecsemõk 10 százaléka született alacsonyabb születési súllyal, míg ez az arány 35 százalék volt az azonnali beültetést választó anyák esetében. Míg a preeklampszia elõfordulása az azonnali embrióbeültetést követõen közel 22 százalék volt, az embrió lefagyasztását választó édesanyák közül senkiben nem alakult ki preeklampszia.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mibõl is áll a babakelengye?

    A terhesség utolsó hónapjaiban elkezdenek gyûlni a ruhahalmok a kicsi fogadására szánt szobában, vagy az erre kialakított szekrényben.

    Örökölünk, ajándékba kapunk sok-sok apróságot, némelyikbõl többet is a kelleténél, a hiányzó alapfelszereléseket viszont mindenképpen be kell szerezni még idõben.

    A babakelengye összeállításakor érdemes kikérni a tapasztaltabb rokonok és ismerõsök tanácsait.

  • A folsav szerepe a magzat fejlõdésében

    A folsav a természetben elõforduló fontos pteridinszármazék. A B-vitaminok közé tartozik. Hiánya olyan vérszegénységet okoz, ami B12-vitaminnal nem gyógyítható.

    A vérszegénység egyes típusainak kezelésére használható. Egyes baktériumok növekedési faktora, a Lactobaillus casei például folsav nélkül nem szaporodik.

    A folsavat pteroil-glutaminsavank is szokás nevezni szerkezete alapján. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál.

  • A szülés utáni helyes táplálkozás

    Ahogy a várandósság idõszaka, úgy a szülés utáni, a szoptatás alatti idõszak sem a fogyókúrák ideje. Sõt próbálkozni sem igazán érdemes, hiszen hormonháztartásunk továbbra sincs normál állapotban, szervezetünk a különbözõ diétákra nem biztos, hogy jól vagy egyáltalán reagál-e.

  • A gumimacik - 1. évad, 1. lemez

  • Milliós kártérítés a cseh szülõotthonban elcserélt babák családjának

    Prága - Egy brünni (Brno) bíróság 3,3 millió korona (35 millió forint) együttes kártérítést ítélt meg pénteken a csehországi Trebic szülõotthonában a szülés másnapján elcserélt és csak egy év után a valódi szülõkhöz visszakerült két kisbaba családjának.

    A súlyos tévedés csak egy év múlva derült ki, amikor az egyik család ismerõsei házastársi hûtlenségre gyanakodtak, mivel a gyermek egyáltalán nem hasonlított az apára.

  • Miben segíthet az apuka az elsõ napokban?

    Miben segíthet az újdonsült apuka, hogy a kezdeti idõk nehézségeit könnyebben áthidalja a család? Hogyan segíthet az anyának, mik azok a tettek, amelyekkel megkönnyíti a mindennapi életet?

    Az elsõ években erõs biológiai kötõdés van az anya és gyermeke között. Ez a kapcsolatból nem zárja ki az apát, csak fel kell ismernünk, hogy az õ kötõdése más jellegû, inkább tanuláson alapszik, nem ösztönös. Prolaktin „az anyai hormon”, amely a tejtermelésért felel, csak a nõkben van, ez a hormon alakítja ki az anyai ösztönöket is.

  • Mikor beszélünk a magzat túlhordásáról?

    A magzat túlhordása legalább olyan ijedtséget jelent a kismamák számára, mint a koraszülés lehetõsége. De vajon milyen okok húzódnak meg a háttérben? Mikor is beszélhetünk valódi túlhordásról?

    A szülés pontos idõpontjának kiszámításától függõen beszélhetünk túlhordásról, vagy éppen téves számításról. A nõk csekély hányadánál indul meg a szülés az elõre jelzett napon. Általában néhány nap eltérés lehet az elõre kiszámított dátum, és a szülés valódi idõpontja között. A számítás elvégzéséhez szükség van a mestruációs ciklus ismeretére.

  • Öt gyerek után jöttek a négyes ikrek, ráadásul természetes módon

    Öt gyerek után jöttek a négyes ikrek, ráadásul természetes módonNem terveztek további utódokat, mégis öt gyerek után négyesikrei születtek egy amerikai házaspárnak. Melissa és Matt Reid semmilyen mesterséges megtermékenyítési módszert nem vettek igénybe. Melissa Reid és férje, Matt, immár kilenc gyermek szüleinek vallhatják magukat, miután négyesikreket hozott világra a feleség. Harmincéves korukra már öt gyermekük volt, ekkor derült ki, hogy újabb négy magzatot hord ki a nő. Mindez mesterséges megtermékenyítési módszer nélkül történt. A négyesikrek császármetszéssel születtek a 33. hétre.

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Kétméhû nõ ikreket szült az Egyesült Államokban

    Marquette (Michigan) - Ikrei születtek az amerikai Michigan államban egy nõ, akinek ritka rendellenességként két méhe (Uterus didephalys) van.

    A marquette-i illetõségû, 21 éves Sarah Reinfelder hét héttel idõ elõtt, császármetszéssel hozta világra csütörtökön a két kislányt, akik külön-külön fejlõdtek a két méhben.

  • A terhes nõk gyakran letagadják, ha dohányoznak

    Az Egyesült Államokban átlagosan minden negyedik cigarettázó terhes nõ letagadja, hogy dohányzik - állapították meg friss felmérésükben amerikai kutatók.

  • A babamasszázs számos jótékony hatással bír

    A babamasszázs segít megõrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülõnek pedig erõsíti az önbizalmát, az anyai érzéseit. Az apák pedig lehetõséget kapnak arra, hogy babájukat masszírozva közelebb kerüljenek gyermekük szívéhez, ezzel elmélyíthessék a köztük kialakuló kötõdést.

    A babamasszázs a fizikálisan kifejtett elõnyein keresztül stimulálja a bõrt, a légzõ keringési rendszert, a nyirokkeringési rendszert, javítja a vérkeringést, az emésztést, segíti az immunrendszer mûködését, az érzék-szervek és az izomrendszer fejlõdését.

  • Tizenévesen nagyobb a koraszülés kockázata

    A tizenéves kismamáknál nagyobb a valószínûsége a koraszülésnek. Több mint 5 ezer nõ részvételével végezték el Angliában azt a felmérést, amely szerint a 14 és 17 éves kor közötti terhes nõknek nagyobb a kockázatuk a koraszülésre.

  • A folsav csökkenti az autizmus kockázatát

    Azok a nõk, akik terhesség elõtt, vagy az állapotosságuk elején elkezdenek folsav-kiegészítõket szedni, jelentõsen csökkentik gyermeküknél az autizmus kialakulásának kockázatát. Az eredmények reményt adnak arra, hogy a folsav esetleg más agyi rendellenességek megelõzésére is alkalmas lehet.

  • Befolyásolható, hogy kisfiú vagy kislány legyen?

    Bár nincs nõi here vagy férfihere, egy baba nemét az apja határozza meg. Ha az apa egy X-kromoszómát ad, kislány, és ha egy Y kromoszómát,akkor a baba kisfiú lesz.

    Az ondósejtek X-kromoszómát illetve Y kromoszómát tartalmaznak és számuk majdnem egyenlõ, és esélyük is a megtermékenyítésre nagyjából ugyanaz, így annak valószínûsége is, hogy a baba fiú lesz vagy lány, nagyjából egyforma. Az anya mindig X kromoszómát ad, úgyhogy nem befolyásolja a gyermek nemét.