rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • A megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb kockázatot jelent

  • Share on Tumblr

    Az IVF, vagyis mesterséges megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb szövõdményi kockázatokat rejt magában mind az anya, mind pedig a babák számára, mint két külön egy embriós terhesség - állapította meg egy svéd tanulmány.

    Arról már régóta vita van a szakemberek között, hogy a mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetõen bekövetkezett ikerterhesség valóban rossz dolog-e azoknak a pároknak, akik kétségbeesetten szeretnének gyereket.

    Mind az újszülött, mind az anya számára sokkal jobb, hogyha az anya két IVF és két külön terhesség révén hoz létre két gyermeket, összehasonlítva azt az ikerterhességgel járó kockázatokkal.

    Ezek az eredmények alátámasztják azt, hogy egyetlen embrió beültetése IVF révén minimalizálja az ikerterhességgel járó kockázatokat.

    A tanulmány keretében a 2002 és 2006 közötti mesterséges megtermékenyítéseket vették szemügyre. Ezek között a nyilvántartásban 991 olyan ikerterhesség volt, amely dupla-embrió beültetését követõen alakult ki, míg 921 olyan anyát, akik két gyermeknek adtak életet két külön terhességet követõen.

    Az ikrek mintegy 47 százaléka koraszülött volt, 39 százalékuk pedig nagyon alacsony súllyal született. Összehasonlítva az egy gyermekes születéseknél ugyanez az arány 7 az elõbbi és kevesebb mint 5 százalék az utóbbi esetében.

    Emellett az ikrek nagyobb valószínûséggel küzdenek légzési problémákkal, vérmérgezéssel vagy sárgasággal. Édesanyjuk pedig két-háromszor nagyobb eséllyel küzd toxémiával a terhesség alatt és négyszer nagyobb eséllyel szülnek császármetszéssel.

    Súlyos fejlõdési rendellenességek és életveszélyes egészségügyi problémák tekintetében azonban nem találtak különbséget a kutatók.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy csecsemõkori vírusfertõzés növelheti az asztma kialakulását

    Egy vírusfertõzés "lerombolhatja" az újszülöttek immunrendszerének egy részét, ami növeli az asztma kifejlõdésének kockázatát késõbbi életükben - állapították meg egérkísérletek alapján amerikai kutatók.

  • Bárányhimlõ- ajánlott a védõoltás vagy nem?

    A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést a varicella zoster nevû vírus okozza. A bárányhimlõ korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik fertõzöttet súlyos szövõdményekkel is kezelni kell.

    Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertõzésen. A betegség rendkívül ragályos: cseppfertõzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idõ - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az elsõ kiütések.

  • A zöldségfogyasztás csökkentheti a gyermekeknél az I-es típusú cukorbetegség kialakulását

    A zöldségfogyasztás csökkentheti a gyermekeknél az I-es típusú cukorbetegség kialakulásátA terhesség alatt sok zöldséget fogyasztó anyák gyermekei kisebb valószínűséggel betegszenek meg I-es típusú cukorbetegségben - állítják svéd kutatók. Ez az első vizsgálat, amely igazolja az összefüggést, azonban még további kutatásokra van szükség. 6 ezer 5 éves gyermeket vizsgált, akik között 3 százalékban fordult elő az I-es típusú cukorbetegség illetve találtak a betegséget megelőző állapotra utaló antitesteket. Ezen gyermekek édesanyja a terhessége során kétszer nagyobb valószínűséggel fogyasztott kevés zöldséget.

  • Terhesség alatti magas vérnyomás

    Terhesség alatti magas vérnyomásA magas vérnyomás nem csak a kismama egészségét, de a magzat fejlődését is veszélyezteti. Megfelelően beállított gyógyszeres kezelés és helyes életmód mellett azonban a kismama és a baba egészsége is megőrizhető, a szövődmények kialakulása megelőzhető. A várandósság időszakában, korábban panaszmentes hölgyeknél is jelentkezhet magas vérnyomás. Ennek meghatározása azonban némiképp eltér a fogantatást megelőző időszakhoz képest. Terhesség alatt a vérnyomás normál határa alacsonyabb, mint gyermekvárás előtt.

  • Távolabbi rokonok sejtjeit is tartalmazza a köldökzsínórvér

    Testvéreink és távolabbi rokonaink sejtjeit is hordozhatjuk testünkben. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, melyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bõrben, a májban, az agyban vagy a lépben. A jelenség magzati mikrokimérizmusként ismert.

  • Az indított szülés megduplázhatja a császármetszés esélyét

    Az elõször szülõ nõk közül azoknál, akiknél elindítják a szülést, kétszer nagyobb lehet a kockázata annak, hogy a szülést császármetszéssel kell befejezni, mint azoknál, akik természetes módon vajúdnak.

  • Milyen jelei lehetnek a terhességnek?

    A terhesség a szervezetben számos élettani változást idéz elõ: érinti a központi idegrendszert, a szív és érrendszert, a vért, a légzést, az anyagcserét, továbbá a májat, a vesét, az emésztõrendszer mûködését, a savbázis egyensúlyt, a víz és elektrolit-háztartást, a csontrendszert, a kültakarót, az endokrin szerveket stb.

    Összességében a terhes nõ egész szervezete részt vesz a folyamatban annak érdekében, hogy a terhesség fennmaradjon, a magzat zavartalanul fejlõdjön, és egészségesen megszülessen.

  • Néhány héttel korábbi születés is késleltetheti a gyerekek fejlõdését

    Chicago - A 40. hétnél néhány héttel korábban született babáknak nagyobb a kockázatuk arra, hogy az óvodában elmaradjanak a fejlõdésben, vagy viselkedési problémáik adódjanak - állapította meg egy 160 ezer gyerekre kiterjedõ, hétfõn közzétett amerikai vizsgálat.

  • Két arcú kislánnyal várandós egy ausztrál nő

    Két arcú kislánnyal várandós egy ausztrál nőSzörnyű dilemma elé állított az élet egy ausztrál házaspárt. A hét gyereket nevelő szülők újabb csecsemőt várnak, azonban a magzatról kiderült, hogy rettenetes rendellenességgel fog világra jönni. A pár mégis elhatározta, megtartja a gyereket. Renee Young és Simon Howie legrosszabb rémálma vált valóra, mikor a nőgyógyásznál tett látogatás során sokkoló híreket kaptak még meg nem született gyerekükről. Az ultrahangvizsgálat ugyanis kimutatta, hogy születendő kislányuknak két arca és agya lesz, de ők így is a gyermek megtartása mellett döntöttek.

  • Magzatvíz-vizsgálat - Kiknek javasolt a vizsgálat?

    A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tûvel mintát vesznek a magzatvízbõl, amibõl biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc.

    Elõtte ultrahang-vizsgálatot végeznek a magzat és a méhlepény helyzetének meghatározására.

    A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nõnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.

  • A sajtkukacok jobban figyelnek

    Berlin) - A sajtkukacdiákok figyelnek jobban és az "elülõsök" kevésbé: minél tovább ül egyhelyben egy diák, annál figyelmetlenebb lesz. A nyugtalan fészkelõdés azonban segíti az oxigénellátást, és ez az összpontosításra is kihat. Erre a német Tartás- és Mozgásfejlesztési Szövetségi Munkaközösség és a saarbrückeni egyetem közös kutatása derített fényt - tudósít a Die Welt címû német lap online kiadása.

  • A gyermekvállaláshoz érett személyiség kell!

    Saját családot teremteni úgy, hogy közben a környezetünk nem tekint minket felnõttnek? Ez teljesen független az életkortól, hiszen egy anyának a gyereke mindig a gyereke marad, akivel törõdni szeretne, gondoskodni róla, akirõl egyúttal úgy érzi, hogy irányítania és ellenõriznie kell.

    Ezen az érzésen minden kiegyensúlyozott lelkiállapotú asszony felül tud kerekedni, és képes engedni, hogy az ifjú a maga útját járja. Nem ritka azonban, hogy anya és gyermeke között megcsontosodik a korai függõségi viszony.

  • Mikor kezdjen el sportolni a gyermek?

    Persze tudjuk, sok teniszezõ már hároméves korában ütõt fogott, némely labdazsonglõr már az óvodában Pelét idézte játékával.

    Az átlag gyerek azonban kilencéves kora elõtt nem éreklõdik a versenysport iránt. Ekkorra érik meg annyira, hogy képes a játékszabályokat megérteni, és képes tudatosan koordinálni mozgását.

    És ami a legfontosabb: szervezete, csontozata ekkor képes elbírni a versenysport támasztotta követelményeket.

  • Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba is

    Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba isA terhességük alatt túl sokat hízó kismamák gyerekei nagyobb valószínűséggel lesznek később túlsúlyosak vagy elhízottak, derült ki egy kutatásból. A várandósság különösen fontos időszak a következő nemzedék elhízásának megelőzésében. A Bostoni Gyermekkórház kutatói két- vagy többgyerekes anyák adatait elemezték, hogy feltárják, a gyerekkori elhízást mennyire befolyásolják a várandósság körülményei és tényezői, mint az étrend vagy a gének. Összevetették az anya szüléskori adatait gyerekeinek az iskolában átlagosan 11,9 éves korukban felvett testtömeg-indexével.

  • Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcéma

    Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcémaAz ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.