rss

  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

  • Share on Tumblr

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

    A kutatók részletesen leírják, hogyan vizsgáltak egy 316 fõs, 3 hónapos kisbabákból álló csoportot. A szoptatott csecsemõk édesanyjai arról számoltak be, hogy gyermekeik jóval többet sírnak és nehezebb is õket megnyugtatni, mint a cumisüvegbõl táplált babákat.

    A vezetõ kutató, Dr. Ken Ong gyermekorvos, a Cambridge-ben lévõ Orvosi Kutatási Tanács (MRC) Epidemiológiai Egységének a tagja azt állítja, hogy eredményeik nem cáfolják „azt az elemi bizonyítékot, amely alátámasztja, hogy a szoptatás a csecsemõk táplálásának a normális és a legegészségesebb módja.”

    „A cumisüvegbõl táplált babák ugyan elégedettebbeknek tûnhetnek, de kutatásunk azt igazolja, hogy ezek a csecsemõk sokszor túltápláltak és súlyuk túl gyorsan gyarapodhat. Eredményeink alapvetõen az élet más idõszakaihoz hasonlítanak: az emberek gyakran találják úgy, hogy az étkezés megnyugtató.” – magyarázza Dr. Ong.

    A gyermekorvos szerint ahelyett, hogy az anyák leszoknának a szoptatásról, a szülõknek jóval realisztikusabb elvárásaiknak kellene, hogy legyen azzal kapcsolatosan, hogy milyen a normális csecsemõ viselkedése, továbbá ezen a téren jóval több ismeretet és támogatást kellene nekik nyújtani azért, hogy segítsék õket, ha a baba viselkedése jóval problémásabb, mint amivel meg tudnak birkózni.

    „Az ilyen hozzáállás potenciálisan elõsegíti a sikeres szoptatást, mivel jelenleg nagyon sok édesanya ugyan megkísérli szoptatni a csecsemõjét, de az elsõ néhány hét után fel is adják.” – jegyzi meg Dr. Ong.

    Az Egyesült Királyság kormányzatának az ajánlása szerint az anyáknak a szülést követõen egészen 6 hónapos korig kizárólag csak szoptatni szabadna a gyermeküket.

    Nick Wareham professzor, az MRC Epidemiológiai Egységének az igazgatója elmondta, a vizsgálat nem számolt be okokról és hatásokról (például nem bizonyítja azt, vajon a babák ingerlékenysége-e az az ok, amiért az anyák abbahagyják az emlõbõl való táplálást), ugyanakkor néhány „lebilincselõ betekintéssel” szolgált az anyák és a csecsemõik közötti dinamikus és komplex kommunikáció világába.

    „A csecsemõtáplálás meghatározó faktorainak a megértése kulcsfontosságú lépés a megfelelõ beavatkozási módszerek megtervezésében, melyek az egészséges viselkedés támogatását célozzák.” – tette hozzá a professzor.

    A jelen vizsgálat adatai szintén az Egyesült Királyságban lefolytatott, „Cambridgei Baba Növekedési Vizsgálat” elnevezésû kutatásból származnak, amelyben a csecsemõk temperamentumát 3 hónapos korban úgy mérték fel, hogy az anyák kitöltötték az „Átdolgozott Csecsemõ Viselkedési Kérdõív”-et. Ezt követõen a kutatók a temperamentumra (vérmérséklet, alkat) adott pontokat összekapcsolták a 3 hónapos kort jellemzõ táplálási móddal (csak szoptatás, csak tápszer vagy vegyes módszer).

    Az eredmények azt mutatták, hogy – a tápszerrel etetett babákkal összehasonlítva – a kizárólag szoptatással és a vegyes módszerrel táplált babákra a kisebb impulzivitás (felizgathatóság) és a stimulációkra adott pozitív válaszok jellemzõek, továbbá kisebb mértékben képesek saját érzelmeiket szabályozni és magasabb fokú az érzelmi instabilitásuk.

    A kutatók az alábbi következtetéseket vonták le: „A szoptatással és a vegyes módszerrel táplált csecsemõket az anyák úgy jellemezték (a kérdõíveken), mint akiknek a temperamentuma mindhárom dimenziót tekintve jóval nagyobb kihívást jelentett a számukra; nagyobb distresszt, kevesebb mosolyt, nevetést és artikulálást, továbbá gyengébb lecsendesíthetõséget jelöltek meg.”

    A kutatók azt is hozzátették még: „A szoptatás viselkedési dinamikájának a fokozott tudatossága, a normális csecsemõ temperamentum jobb elvárása és annak a támogatása, hogy meg tudjanak küzdeni a problémás csecsemõ temperamentummal, potenciálisan elõsegítheti a sikeres szoptatást.”


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ezekkel az összetevõkkel kell vigyázni a babaápolásnál

    Az újszülöttek és csecsemõk bõre sok tekintetben eltér a felnõttek bõrétõl. Sérülékeny és érzékeny, így a náluk használt tisztító- és ápolószerek kiválasztásánál különös gonddal kell eljárni.

  • A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érintheti

    A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érinthetiNem csak a felnőtteket sújtja: négyezer kisbabából egy stroke-ot kap. Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. Mi okozza az agyi katasztrófát ilyen kicsi korban? A stroke gyermekkorban általában egy ér megpattanásával és vérzéssel jár, ritkább az érelzáródásos (isémiás)-oxigénhiányos eredetű, mint felnőttek esetében, akiknél leggyakrabban az elmeszesedett artériák, a magas vérnyomásés a szívritmuszavarok következtében alakulhat ki az életveszélyes állapot. Gyerekeknél az ok sokszor szívbetegség, illetve sarlósejtes vérszegénység.

  • Milliós kártérítés a cseh szülõotthonban elcserélt babák családjának

    Prága - Egy brünni (Brno) bíróság 3,3 millió korona (35 millió forint) együttes kártérítést ítélt meg pénteken a csehországi Trebic szülõotthonában a szülés másnapján elcserélt és csak egy év után a valódi szülõkhöz visszakerült két kisbaba családjának.

    A súlyos tévedés csak egy év múlva derült ki, amikor az egyik család ismerõsei házastársi hûtlenségre gyanakodtak, mivel a gyermek egyáltalán nem hasonlított az apára.

  • A terhesség alatti vizesedés kialakulásának okai

    Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ödéma kizárólag a várandósság utolsó harmadában jelenhet meg, kialakulásának okait pedig az évszakok, a változó éghajlat, vagy a túlzott folyadék-fogyasztásban látják. Éppen ezért bízva a javulásban, csökkentik a folyadék beviteli mennyiségét, amivel súlyos károkat is okozhatnak.

  • Hatvanévesen szült ikreket egy kanadai nõ

    Calgary - Hatvanévesen lett elõször anya egy kanadai nõ. Ikreket szült, a kisfiúk egészségesek és az édesanya is jól van, az idõskori terhesség azonban komoly orvosetikai kérdéseket vet fel - tudósított a CBC tévécsatorna helyi idõ szerint csütörtökön.

  • Csökkent a gyermekágyi halandóság a világban

    Globálisan 35 százalékkal csökkent, az Egyesült Államokban, Kanadába és Norvégiában viszont meglepõen magas a szülésben vagy azt követõen elhunyt anyák száma - derült ki egy frissen ismertetett tanulmányból.

  • Befolyásolható, hogy kisfiú vagy kislány legyen?

    Bár nincs nõi here vagy férfihere, egy baba nemét az apja határozza meg. Ha az apa egy X-kromoszómát ad, kislány, és ha egy Y kromoszómát,akkor a baba kisfiú lesz.

    Az ondósejtek X-kromoszómát illetve Y kromoszómát tartalmaznak és számuk majdnem egyenlõ, és esélyük is a megtermékenyítésre nagyjából ugyanaz, így annak valószínûsége is, hogy a baba fiú lesz vagy lány, nagyjából egyforma. Az anya mindig X kromoszómát ad, úgyhogy nem befolyásolja a gyermek nemét.

  • Tilos lesz cumisüvegeknél alkalmazni biszfenol-A vegyületet az EU-ban

    Tilos lesz 2011 tavaszától a tömegesen használt, és az egészségre károsnak vélt biszfenol-A (BPA) vegyületet alkalmazni mûanyag cumisüvegek gyártásánál az Európai Unióban.

  • A folsav csökkenti az autizmus kockázatát

    Azok a nõk, akik terhesség elõtt, vagy az állapotosságuk elején elkezdenek folsav-kiegészítõket szedni, jelentõsen csökkentik gyermeküknél az autizmus kialakulásának kockázatát. Az eredmények reményt adnak arra, hogy a folsav esetleg más agyi rendellenességek megelõzésére is alkalmas lehet.

  • Tanulmány: újszülöttkori sárgaság után nagyobb az autizmus kockázata

    A születésükkor besárgult babáknál sokkal nagyobb kockázattal alakul ki autizmus. Kiderült, hogy az újszülöttkori sárgasággal diagnosztizált babáknál 67 százalékkal nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki a késõbbiekben autizmus.

  • Nagy-Britannia: Ötéves kortól kezdõdjön a gyerekek szexuális oktatása

    A gyerekek szexuális oktatását ötéves kortól kellene elkezdeni, hogy megfelelõ készségekkel és önbizalommal rendelkezzenek a szexuális intimitás elhalasztásához addig, amíg teljesen készen állnak rá - közölte a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) egy felügyeleti szerve.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Genetikai háttere is lehet a kis születési súlynak

    Kutatók két olyan régiót találtak az emberi génállományban, amelyek befolyásolják a csecsemõ születési méretét, az egyik ráadásul a diabétesz kialakulására is hatással van a késõbbi élet során.

  • Jobban teljesítenek az iskolát idõben kezdõ gyermekek belga felmérés szerint

    Gyengébben teljesítenek a tanulásban azok a gyermekek, akiket "hadd érjen még" jelszóval a szülõk visszatartanak az iskolakezdéstõl - derül ki egy belga oktatási felmérésbõl.

  • A babamasszázs számos jótékony hatással bír

    A babamasszázs segít megõrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülõnek pedig erõsíti az önbizalmát, az anyai érzéseit. Az apák pedig lehetõséget kapnak arra, hogy babájukat masszírozva közelebb kerüljenek gyermekük szívéhez, ezzel elmélyíthessék a köztük kialakuló kötõdést.

    A babamasszázs a fizikálisan kifejtett elõnyein keresztül stimulálja a bõrt, a légzõ keringési rendszert, a nyirokkeringési rendszert, javítja a vérkeringést, az emésztést, segíti az immunrendszer mûködését, az érzék-szervek és az izomrendszer fejlõdését.