rss

  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

  • Share on Tumblr

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

    A kutatók részletesen leírják, hogyan vizsgáltak egy 316 fõs, 3 hónapos kisbabákból álló csoportot. A szoptatott csecsemõk édesanyjai arról számoltak be, hogy gyermekeik jóval többet sírnak és nehezebb is õket megnyugtatni, mint a cumisüvegbõl táplált babákat.

    A vezetõ kutató, Dr. Ken Ong gyermekorvos, a Cambridge-ben lévõ Orvosi Kutatási Tanács (MRC) Epidemiológiai Egységének a tagja azt állítja, hogy eredményeik nem cáfolják „azt az elemi bizonyítékot, amely alátámasztja, hogy a szoptatás a csecsemõk táplálásának a normális és a legegészségesebb módja.”

    „A cumisüvegbõl táplált babák ugyan elégedettebbeknek tûnhetnek, de kutatásunk azt igazolja, hogy ezek a csecsemõk sokszor túltápláltak és súlyuk túl gyorsan gyarapodhat. Eredményeink alapvetõen az élet más idõszakaihoz hasonlítanak: az emberek gyakran találják úgy, hogy az étkezés megnyugtató.” – magyarázza Dr. Ong.

    A gyermekorvos szerint ahelyett, hogy az anyák leszoknának a szoptatásról, a szülõknek jóval realisztikusabb elvárásaiknak kellene, hogy legyen azzal kapcsolatosan, hogy milyen a normális csecsemõ viselkedése, továbbá ezen a téren jóval több ismeretet és támogatást kellene nekik nyújtani azért, hogy segítsék õket, ha a baba viselkedése jóval problémásabb, mint amivel meg tudnak birkózni.

    „Az ilyen hozzáállás potenciálisan elõsegíti a sikeres szoptatást, mivel jelenleg nagyon sok édesanya ugyan megkísérli szoptatni a csecsemõjét, de az elsõ néhány hét után fel is adják.” – jegyzi meg Dr. Ong.

    Az Egyesült Királyság kormányzatának az ajánlása szerint az anyáknak a szülést követõen egészen 6 hónapos korig kizárólag csak szoptatni szabadna a gyermeküket.

    Nick Wareham professzor, az MRC Epidemiológiai Egységének az igazgatója elmondta, a vizsgálat nem számolt be okokról és hatásokról (például nem bizonyítja azt, vajon a babák ingerlékenysége-e az az ok, amiért az anyák abbahagyják az emlõbõl való táplálást), ugyanakkor néhány „lebilincselõ betekintéssel” szolgált az anyák és a csecsemõik közötti dinamikus és komplex kommunikáció világába.

    „A csecsemõtáplálás meghatározó faktorainak a megértése kulcsfontosságú lépés a megfelelõ beavatkozási módszerek megtervezésében, melyek az egészséges viselkedés támogatását célozzák.” – tette hozzá a professzor.

    A jelen vizsgálat adatai szintén az Egyesült Királyságban lefolytatott, „Cambridgei Baba Növekedési Vizsgálat” elnevezésû kutatásból származnak, amelyben a csecsemõk temperamentumát 3 hónapos korban úgy mérték fel, hogy az anyák kitöltötték az „Átdolgozott Csecsemõ Viselkedési Kérdõív”-et. Ezt követõen a kutatók a temperamentumra (vérmérséklet, alkat) adott pontokat összekapcsolták a 3 hónapos kort jellemzõ táplálási móddal (csak szoptatás, csak tápszer vagy vegyes módszer).

    Az eredmények azt mutatták, hogy – a tápszerrel etetett babákkal összehasonlítva – a kizárólag szoptatással és a vegyes módszerrel táplált babákra a kisebb impulzivitás (felizgathatóság) és a stimulációkra adott pozitív válaszok jellemzõek, továbbá kisebb mértékben képesek saját érzelmeiket szabályozni és magasabb fokú az érzelmi instabilitásuk.

    A kutatók az alábbi következtetéseket vonták le: „A szoptatással és a vegyes módszerrel táplált csecsemõket az anyák úgy jellemezték (a kérdõíveken), mint akiknek a temperamentuma mindhárom dimenziót tekintve jóval nagyobb kihívást jelentett a számukra; nagyobb distresszt, kevesebb mosolyt, nevetést és artikulálást, továbbá gyengébb lecsendesíthetõséget jelöltek meg.”

    A kutatók azt is hozzátették még: „A szoptatás viselkedési dinamikájának a fokozott tudatossága, a normális csecsemõ temperamentum jobb elvárása és annak a támogatása, hogy meg tudjanak küzdeni a problémás csecsemõ temperamentummal, potenciálisan elõsegítheti a sikeres szoptatást.”


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Milyen hosszú egy szülés?

    Nemcsak fájdalomtûrõ képességünk nagyon különbözõ, hanem abban is igencsak eltérünk egymástól, hogyan és mennyi idõ alatt látja meg kisbabánk a napvilágot.

    Az elsõ szülés idõtartama általában 8-12 óra, a többedszer szülõknél már csak 4-5 óra. Honnan kezdve számítjuk ezt a hat-nyolc órát? Nagyon eltérõen értelmezhetjük a különféle jeleket, ezért a szülések hosszára vonatkozó becslésekhez a szülés kezdetét a rendszeres és a méhszáj tágulásával járó fájások megindulásától számítjuk.

  • Az ikrek megszületése a 37. héten a legideálisabb

    Az Adelaide Egyetem kutatói arra a felismerésre jutottak, hogy az ikrekkel várandós nõk számára - a komoly komplikációk elkerülése érdekében - az az ideális, ha a terhesség 37. hetében kerül sor a szülésre.

  • Hogyan szûrhetõ a Down szindróma terhesség alatt?

    A Down kór az újszülöttek leggyakoribb kromoszóma-rendellenessége, melyet elõször John Langdon Down írt le 1866-ban, akirõl a kórképet késõbb elnevezték. A hazai statisztikai adatok alapján 700 terhességbõl egy Down szindrómás csecsemõ születik évente.

    Normálisan az emberi sejtek 23 pár, azaz 46 kromoszómát tartalmaznak, azonban a Down kóros esetek zömében a 21-es kromoszómából kettõ helyett három van (triszómia). Az esetek 5%-ában elõfordul, hogy a 21-es kromoszóma összetapad egy másik kromoszómával, ezt transzlokációnak hívják.

  • Nincs összefüggés az autizmus és a várandósság alatti higanybevitel között

    Nincs összefüggés az autizmus és a várandósság alatti higanybevitel közöttRégi aggodalom, hogy a terhesség alatt fogyasztott tengeri halak higanytartalma károsan hat a magzati agyfejlődésre, és felelős lehet az autizmus kialakulásáért. Egy új, 30 évet felölelő kutatás cáfolta, hogy bármiféle összefüggés lenne köztük. “A tanulmány megmutatta, hogy nincs bizonyíték a kismértékű higanybevitel és az autizmusszerű viselkedési zavarok között. Olyan anyák gyermekeiről van szól, akik a várandósság alatt hetente akár 12 alkalommal is fogyasztottak halat” – közölte Edwin van Wijngaarden, a kutatás vezetője.

  • Csecsemõk koraérettségi tüneteire keresik a választ Kínában

    Kínában elterjedt a hír, hogy tejpor okozott mellnagyobbodást legkevesebb három csecsemõnél; a feltételezést felkapta a média, a közvélemény vizsgálatot követelt, a hatóságok ígéretet tettek arra, hogy utána járnak a jelenségnek.

  • A folsav szerepe a magzat fejlõdésében

    A folsav a természetben elõforduló fontos pteridinszármazék. A B-vitaminok közé tartozik. Hiánya olyan vérszegénységet okoz, ami B12-vitaminnal nem gyógyítható.

    A vérszegénység egyes típusainak kezelésére használható. Egyes baktériumok növekedési faktora, a Lactobaillus casei például folsav nélkül nem szaporodik.

    A folsavat pteroil-glutaminsavank is szokás nevezni szerkezete alapján. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál.

  • 13 gyermekkel várandós egy iraki nő

    13 gyermekkel várandós egy iraki nőEgy negyvenéves iraki nő nemrég tudta meg, hogy eddig született hét gyermeke mellé újabb jövevény érkezik a családba. Az igazi meglepetés akkor jött, amikor kiderült, hogy rögtön tizenhárom babával bővül a család. Az asszony pocakjában tizenhárom magzat növekedett, az orvosa azonban nemrég jelezte, hogy közülük négy már életét vesztette. Arra azonban komoly esélyt lát az orvos, hogy az életben maradt kilenc babát a világra tudja hozni. Ezzel is bekerül azonban a Rekordok Könyvébe, hiszen az eddigi csúcstartó Nadya Suleman nyolc gyereknek, két lánynak és hat fiúnak adott életet.

  • Együtt táncol apraja-nagyja egy ukrán óvodában

    A nagyváros óvodájában a gyermekekkel együtt táncolnak a nevelõk, a szakácsok és az egészségügyi nõvérek, sõt ebédidõben az intézmény vezetõje is balettcipõt húz. A mozgáskultúra a kicsik táncköri foglalkozásai nyomán ejtette rabul elõször a nevelõket, majd a nõvéreket, míg végül a konyhai dolgozók is csatlakoztak a táncolókhoz - adta hírül online kiadásában a Komszomolszkaja Pravda címû napilap ukrajnai változata.

  • Bárányhimlõ- ajánlott a védõoltás vagy nem?

    A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést a varicella zoster nevû vírus okozza. A bárányhimlõ korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik fertõzöttet súlyos szövõdményekkel is kezelni kell.

    Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertõzésen. A betegség rendkívül ragályos: cseppfertõzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idõ - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az elsõ kiütések.

  • Csecsemõkorban érdemes kezdeni az elhízás megelõzését

    Sok esetben már két éves kor elõtt jelentkeznek az egész életre szóló elhízás jelei - állítják amerikai kutatók.

  • Babszem Jankó / Jack and the Beanstalk

  • Egy elhagyott újszülöttet a rendõrnõ anyateje mentett meg

    Buenos Aires - Egy fiatal argentin rendõrnõ, aki egy öt hónapos kislány édesanyja, úgy mentette meg egy elhagyott újszülött életét, hogy megszoptatta.

  • Kétméhû nõ ikreket szült az Egyesült Államokban

    Marquette (Michigan) - Ikrei születtek az amerikai Michigan államban egy nõ, akinek ritka rendellenességként két méhe (Uterus didephalys) van.

    A marquette-i illetõségû, 21 éves Sarah Reinfelder hét héttel idõ elõtt, császármetszéssel hozta világra csütörtökön a két kislányt, akik külön-külön fejlõdtek a két méhben.

  • Kevesebb kockázat a 2-es típusú cukorbetegség esetén

    A 2-es típusú cukorbajban szenvedõ terhes nõk kilátásai jobbak, mint az 1-es típussal élõké, különösen akkor, ha mind a gyermekvállalás elõtt, mind alatta a megfelelõ kezelésben részesültek.

  • Teljesen váratlan gyermekáldás

    Moszkva - Éles alhasi fájdalmakkal fordult orvoshoz egy 48 éves orosz asszony Zelenogradban, majd számára is teljesen váratlanul egészséges gyermeknek adott életet.

    Az asszonyt megvizsgáló sebész megállapította, hogy hatalmas daganat nõtt a hasában, és már vitték is a mûtõbe. Útközben azonban véletlenül meglátta egy szülész, aki úgy vélte, az asszonynak egyszerûen szülési fájdalmai vannak, s a közelebbi vizsgálatnál meg is látta a baba feje búbját.