rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

  • Share on Tumblr

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

    A kutatók részletesen leírják, hogyan vizsgáltak egy 316 fõs, 3 hónapos kisbabákból álló csoportot. A szoptatott csecsemõk édesanyjai arról számoltak be, hogy gyermekeik jóval többet sírnak és nehezebb is õket megnyugtatni, mint a cumisüvegbõl táplált babákat.

    A vezetõ kutató, Dr. Ken Ong gyermekorvos, a Cambridge-ben lévõ Orvosi Kutatási Tanács (MRC) Epidemiológiai Egységének a tagja azt állítja, hogy eredményeik nem cáfolják „azt az elemi bizonyítékot, amely alátámasztja, hogy a szoptatás a csecsemõk táplálásának a normális és a legegészségesebb módja.”

    „A cumisüvegbõl táplált babák ugyan elégedettebbeknek tûnhetnek, de kutatásunk azt igazolja, hogy ezek a csecsemõk sokszor túltápláltak és súlyuk túl gyorsan gyarapodhat. Eredményeink alapvetõen az élet más idõszakaihoz hasonlítanak: az emberek gyakran találják úgy, hogy az étkezés megnyugtató.” – magyarázza Dr. Ong.

    A gyermekorvos szerint ahelyett, hogy az anyák leszoknának a szoptatásról, a szülõknek jóval realisztikusabb elvárásaiknak kellene, hogy legyen azzal kapcsolatosan, hogy milyen a normális csecsemõ viselkedése, továbbá ezen a téren jóval több ismeretet és támogatást kellene nekik nyújtani azért, hogy segítsék õket, ha a baba viselkedése jóval problémásabb, mint amivel meg tudnak birkózni.

    „Az ilyen hozzáállás potenciálisan elõsegíti a sikeres szoptatást, mivel jelenleg nagyon sok édesanya ugyan megkísérli szoptatni a csecsemõjét, de az elsõ néhány hét után fel is adják.” – jegyzi meg Dr. Ong.

    Az Egyesült Királyság kormányzatának az ajánlása szerint az anyáknak a szülést követõen egészen 6 hónapos korig kizárólag csak szoptatni szabadna a gyermeküket.

    Nick Wareham professzor, az MRC Epidemiológiai Egységének az igazgatója elmondta, a vizsgálat nem számolt be okokról és hatásokról (például nem bizonyítja azt, vajon a babák ingerlékenysége-e az az ok, amiért az anyák abbahagyják az emlõbõl való táplálást), ugyanakkor néhány „lebilincselõ betekintéssel” szolgált az anyák és a csecsemõik közötti dinamikus és komplex kommunikáció világába.

    „A csecsemõtáplálás meghatározó faktorainak a megértése kulcsfontosságú lépés a megfelelõ beavatkozási módszerek megtervezésében, melyek az egészséges viselkedés támogatását célozzák.” – tette hozzá a professzor.

    A jelen vizsgálat adatai szintén az Egyesült Királyságban lefolytatott, „Cambridgei Baba Növekedési Vizsgálat” elnevezésû kutatásból származnak, amelyben a csecsemõk temperamentumát 3 hónapos korban úgy mérték fel, hogy az anyák kitöltötték az „Átdolgozott Csecsemõ Viselkedési Kérdõív”-et. Ezt követõen a kutatók a temperamentumra (vérmérséklet, alkat) adott pontokat összekapcsolták a 3 hónapos kort jellemzõ táplálási móddal (csak szoptatás, csak tápszer vagy vegyes módszer).

    Az eredmények azt mutatták, hogy – a tápszerrel etetett babákkal összehasonlítva – a kizárólag szoptatással és a vegyes módszerrel táplált babákra a kisebb impulzivitás (felizgathatóság) és a stimulációkra adott pozitív válaszok jellemzõek, továbbá kisebb mértékben képesek saját érzelmeiket szabályozni és magasabb fokú az érzelmi instabilitásuk.

    A kutatók az alábbi következtetéseket vonták le: „A szoptatással és a vegyes módszerrel táplált csecsemõket az anyák úgy jellemezték (a kérdõíveken), mint akiknek a temperamentuma mindhárom dimenziót tekintve jóval nagyobb kihívást jelentett a számukra; nagyobb distresszt, kevesebb mosolyt, nevetést és artikulálást, továbbá gyengébb lecsendesíthetõséget jelöltek meg.”

    A kutatók azt is hozzátették még: „A szoptatás viselkedési dinamikájának a fokozott tudatossága, a normális csecsemõ temperamentum jobb elvárása és annak a támogatása, hogy meg tudjanak küzdeni a problémás csecsemõ temperamentummal, potenciálisan elõsegítheti a sikeres szoptatást.”


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

  • Több mint öt és fél kilóval született a kislány

    Több mint öt és fél kilóval született a kislányEgy németországi, átlagos testi adottságokkal rendelkező nő a frászt hozta a szülést levezető orvosokra július 26-án. Kislánya születéskor 5 kilót és 80 dekát nyomott, és 55 centis volt. Jasleen ráadásul természetes úton szülte meg gyerekét, bár általában a négykilósnál nagyobb újszülöttek császármetszéssel jönnek világra. Szerencsére az anyuka és a gyerek is jól érzik magukat és a lipcsei kórház személyzete biztosan örökké emlékezni fog arra a napra, amikor a \"kicsi\" megszületett, mert nem minden nap születik ekkora csecsemő, az biztos.

  • A szülés utáni depresszió leküzdése

    Az anyaság sok nõ számára nyomasztó, ami a hormonális változások következtében sokszor szülés utáni depresszióhoz vezet. Ez különösen az elsõ gyermeküket világra hozó nõkre jellemzõ. A nõknek új szerephez kell alkalmazkodniuk, ezért a depresszió tünetei a szülést követõ elsõ hat hét során fokozatosan emelkednek.

  • Élettani vérszegénység a terhesség alatt

    Szervezetünk vasháztartása egészséges körülmények közt kielégítõen szabályozza a vas felszívódását a gyomor- és bélrendszerbõl.

    Vashiányt jelez a fáradékonyság, a törékeny körmök, a száraz bõr, a hajhullás, de elõfordul, hogy a vaskészlet fokozatos csökkenése miatt semmilyen feltûnõ tünet sem árulkodik a hiányállapotról. Mivel viszonylag alacsony a napi szükségletünk, a szervezet sok bevitt vasat nem tud hasznosítani, vagyis a "vasfeldolgozás" nem gazdaságos.

  • Kisebb lesz a baba, ha a kismama túl sokat ácsorog

    Holland kutatók szerint, ha egy várandós nõ túl sok idõt tölt állva, illetve ha heti negyven óránál többet dolgozik, könnyen elõfordulhat, hogy leendõ gyermeke kis mérettel fog születni.

  • A gumimacik - 1. évad, 1. lemez

  • Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!

    Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!A pelenkakiütés az egyik leggyakoribb probléma a babák körében. Majdnem minden baba kap kiütést a pelenkától. Bár ez nem komoly probléma, mégis zavaró lehet a baba számára. Az enyhe pelenkakiütést a kipirosodott bőrről lehet felismerni, míg a komolyabb már gyulladt bőrt, hólyagokat, sebesedést és hámlást okozhat. A pelenkakiütés kellemetlen, de szerencsére ártalmatlan. Néhány egyszerű lépéssel napok alatt orvosolható. Ha a pelenkakiütés három napi kezelés után sem csökken láthatóan, lehet, hogy gombás fertőzés lépett fel.

  • Néhány tipp gyermekünk mozgásfejlesztéséhez

    A testi fejlõdés, fizikai erõnlét befolyásolja a gyermekek teljes személyiségfejlõdését. Számtalan olyan játékszer kapható, amely ezt a fejlõdést elõsegíti, lehet válogatni különféle játékokból, egy labda, ugrálókötél, karika, görkori, szobai kis trambulin, mászóka, body-roll sokat segíthet.

    Az egész izom-, és csontrendszert erõsítõ játékok közül kiemelném az ún. "füles labdát" (nagyméretû labda két füllel), mellyel játékos tartásjavító, gerincoszlop fejlesztõ gyakorlatokat végezhetünk. A kis gyermek-trambulin szinte minden izomcsoportot megmozgat.

  • Ikerszülésnél nagyobb a szülés utáni depresszió kockázata

    New York - Az ikreket világra hozó nõknél az egy babát szülõkhöz képest 43 százalékkal nagyobb valószínûséggel találtak depressziót kilenc hónap elteltével - jelentették be a Pediatrics címû szaklap szerdán megjelent számában közölt tanulmányukban amerikai kutatók.

  • Meghatározza a gyermek késõbbi táplálkozási szokásait, a várandósság alatt fogyasztott étel

    A terhesség alatt olcsó, egészségtelen ételeket fogyasztó nõk gyermekei nagyobb valószínûséggel válnak maguk is függõvé a silány ételektõl – figyelmeztetnek szakemberek.

  • Milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok a gyermekeknél?

    A kullancs számos kórokozót képes átjuttatni az emberbe. A mindennapi gyakorlatban kétféle betegséggel kell számolni, az egyik a Lyme-kór, a másik pedig egy vírus okozta agyvelõgyulladás.

    A Lyme-kórt baktérium okozza, ez antibiotikummal jól gyógyítható, védõoltás azonban nincs ellene. Ezzel ellentétben a vírusos agyvelõgyulladás ellen szerencsére rendelkezünk védõoltással, amely egyéves kor után adható. Azért fontos a védelem, mert a kialakult betegség ellen nincsen hatékony orvosság.

  • A kismamák helyes táplálkozása

    A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlõdése szempontjából is döntõ jelentõségû.

  • Mi az a rejtettheréjûség?

    A belsõ nemi szervek már a várandósság tizenegyedik hetében kialakulnak, két héttel késõbb pedig már a külsõ nemi szervek is kifejlõdnek, bár ultrahanggal még nem ismerhetõ fel egyértelmûen a magzat neme.

    A herék ekkor még a hasüregben vannak, a lányok petefészkének megfelelõ helyen. Körülbelül négy héttel szülés elõtt szállnak le a herezacskóba.

    Megszületés után az elsõ vizsgálat alkalmával az orvos megtapogatja a herezacskókat, hogy benne vannak-e a herék.

  • Milyen hosszú egy szülés?

    Nemcsak fájdalomtûrõ képességünk nagyon különbözõ, hanem abban is igencsak eltérünk egymástól, hogyan és mennyi idõ alatt látja meg kisbabánk a napvilágot.

    Az elsõ szülés idõtartama általában 8-12 óra, a többedszer szülõknél már csak 4-5 óra. Honnan kezdve számítjuk ezt a hat-nyolc órát? Nagyon eltérõen értelmezhetjük a különféle jeleket, ezért a szülések hosszára vonatkozó becslésekhez a szülés kezdetét a rendszeres és a méhszáj tágulásával járó fájások megindulásától számítjuk.

  • A méhen kívüli terhesség

    Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkezõ életveszélyes állapotot is okozhat.