Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Sok várandós nõ beleesik abba a hibába, hogy „kettõ helyett eszik”, vagy éppen ellenkezõleg; félve a nem kívánt zsírpárnák szaporodásától, kontrollálatlan diétába kezd, pedig mindkét véglet veszélyes az anyára és a magzatra nézve is! A legtöbb orvos és dietetikus szerint, egy változatlan életmódot folytató kismamának a korábbinál körülbelül napi 300 kalóriával több energiára van szüksége, ami egyetlen könnyû plusz étkezést jelent. Elsõsorban tehát nem a mennyiség növelésére, hanem a megfelelõ minõségû alapanyagokból összeállított táplálkozás megteremtésére kell törekedni.
Testünk fehérjékbõl, zsírokból, szénhidrátokból és vízbõl épül fel, tehát ahhoz, hogy a baba hónapról-hónapra egészségesen cseperedjen, változatos, az „építõkövek” mindegyikét biztosító étrendre van szükség. Egyes vitaminokból és ásványi anyagokból a kismamáknak a normális mennyiség többszörösét kell magukhoz venniük, ide tartozik például a baba csontjainak, fogainak kialakulásához szükséges kalcium, az oxigénszállításban esszenciális szerepet betöltõ vas, vagy a folsav, amely elengedhetetlen az idegrendszer és a gerinc megfelelõ fejlõdéséhez, továbbá a vörös vérsejtek elõállításához.
A tápanyagok akkor hasznosulnak a leghatékonyabban, ha napi 5-6-szori könnyû étkezéssel jutnak a szervezetbe, a kis adagok ugyanis kímélik az emésztõrendszert, a gyakori étkezés pedig egyenletesen tartja a vércukorszintet, ezzel megelõzhetõek a falásrohamok, kordában tartható az étvágy.Ha a tudatosan megtervezett étrend aktív életmóddal párosul, akkor a leendõ anyukák mindvégig csinosak, energikusak maradnak, és a kilencedik hónap végén a mérleg csupán- a szakemberek által optimálisnak tartott- körülbelül tíz kilóval mutat majd többet.
Nem mindegy azonban, hogy mikor, mit és mennyit sportolnak! Az elsõ két hónapban csak kíméletesen szabad mozogni, hogy az embrió biztonságosan megtapadhasson a méh nyálkahártyáján, utána viszont számos mozgásforma közül válogathatnak, egészen a szülést megelõzõ három-négy hétig, amikor megint csak kerülni kell az intenzív sportolást.
„Feketelistán” szerepelnek a rázkódással járó, valamint a komolyabb erõkifejtést igénylõ gyakorlatok, például a síelés, lovaglás, teniszezés, futás, szökdelés, hegymászás, és a nehéz súlyok emelgetése. A legnagyobb biztonságot a stabil- ülõ, vagy fekvõ- helyzetben végezhetõ gyakorlatok jelentik, de számításba jöhet minden szökdelés- és erõlködésmentes sport, egy kiadós, akár gyorsabb tempójú séta, egy kis úszás, vagy aquafitness, gerinctorna, egy alacsony intenzitású, ugrálásmentes aerobik óra, vagy a kismama torna. Ez utóbbi különösen hasznos lehet, mert általában magában foglalja a szüléskor jókora megterhelésnek kitett gátizmok megerõsítését is.
A természetes, hüvelyi szülést választó nõk jelentõs hányadánál fordul elõ gátsérülés, ezért fontos, hogy mindent megtegyenek a gát épségének megõrzéséért. Ennek érdekében a tornán kívül segítségül hívhatnak egy svájci fejlesztésû, természetes alapanyagú szülészeti gélt, amely növeli a hüvely síkosságát, ezzel megkönnyíti, biztonságosabbá teszi a baba útját.Ha a várandós nõk odafigyelnek szervezetük üzeneteire, úgy és annyit sportolnak, ahogy és amennyi jólesik, az mindkettõjüknek csak elõnyére válhat, hiszen a sport szinte az összes, a terhességgel együtt járó kellemetlenséget orvosolni képes.
Serkenti az anyagcsere-folyamatokat, jótékonyan hat a bélmûködésre, fokozza a vérkeringést, erõsíti az izmokat, ezzel „leveszi a terhet” a baba miatt nagyobb megterhelésnek kitett ízületekrõl. A rendszeres testmozgás csökkenti továbbá a vízraktározást, az ödémákat, a lábdagadást, enyhíti a visszereket, ráadásul testileg-lelkileg felkészít a kitartást, koncentrációt és jó állóképességet igénylõ szülésre.