rss

  • Megrázott gyermek szindróma

  • Share on Tumblr

    Egy liverpooli kórházban oktatófilmmel próbálnak küzdeni a „rázott csecsemõ”-szindróma ellen. A jelenség miatt itthon is sok baba szenved károsodást.

    Az egyik legsúlyosabb és leggyakoribb csecsemõbántalmazási forma a „megrázott gyermek”-szindróma. Elszenvedõi újszülöttek és kétévesnél kisebb gyerekek. A rázás miatt kórházba kerülõ csecsemõk sérüléseiért 60 százalékban az apák, 13 százalékban az anyák, míg a maradék részben idegen felvigyázók vagy családi ismerõsök, rokonok a felelõsek.

    Mi történik pontosan?

    A csecsemõk az éhséget, a fájdalmat, a teli pelus miatti diszkomfortérzést vagy a magányt mind-mind sírás, rosszabb esetben ordítás formájában „öntik szavakba”. Nem is lehet erre más módszerük még ennyi idõsen. Sajnos rengeteg a meggondolatlan, tudatlan szülõ, aki a zajártalom miatti pluszfeszültséget egy acélos rázással vezeti le. Az arányaiban, vagyis a testükhöz mérten nehéz és nagyfejû kisbabák nyakizmai ebben a korban még nagyon gyengék, nem tartanak. Egy erõteljes rázás hatására az agy a koponyafalhoz csapódva sérülhet, bevérezhet. Az agyi sérülés súlyossága függ attól is, hogy meddig tart a rázás, pillanatnyi téboly-e vagy hosszabb sokk, de számít az agresszió gyakorisága és intenzitása is. Mivel legtöbbször nem jár külsõ nyomokkal, akár fel sem ismerik a tüneteket idõben, és amikor az apró áldozatok kórházba kerülnek, sokszor már késõ. Egyes források szerint a sérültek egyötöde a rázást követõ napokban életét veszti, a fele súlyos vagy maradandó sérülést szenved (vakság, süketség, görcsök, tanulási nehézségek, agykárosodás) és csak alig 30 százalékuk gyógyul meg teljesen.

    Õrjítõ szirénázás

    A gyermekekkel szembeni durva bánásmód megelõzésére létrejött angol szervezet, az NSPCC a szülõket és újszülötteiket is igyekszik védeni oktatófilmjével, amit minden, a liverpooli kórházban szült nõvel megnézetnek. Náluk háromezer csecsemõbõl legalább egy szenved agysérülést rázás következtében, közülük egy eset a 14 éves korában elhunyt Ellis Brigdené. A súlyos agysérülés három hónapos korában érte a kisfiút, amikor a család egyik barátja vigyázott rá. A gyermek édesanyja azt nyilatkozta, Ellis rövid élete során soha nem ismerte õt fel. Hiába gondozta nagy odaadással, anya létére még azon is sokszor elgondolkozott, hogy vajon jó-e egyáltalán, hogy gyermeke túlélte a rázást.

    A brit szervezet álláspontja szerint mindennél fontosabb, hogy a szülõk megismerjék a dolog valós veszélyeit, ugyanakkor elismerik, hogy egy kisbaba érkezésével sokszor hatalmas nyomás és stressz nehezedik arra, aki egyedül van otthon a bébivel. Elég csak arra gondolni, hogy egy erõteljesebb csecsemõüvöltés akár a 110 decibelt is elérheti, ami jócskán „lehagyja” Marija Sarapova teniszezõnõ híres sikításait, sõt vetekszik egy oroszlánüvöltéssel vagy egy komolyabb sziréna hangjával is. Nem nehéz elképzelni, hogy mindez órákon, napokon, vagy akár heteken keresztül hogyan hathat a kimerült, kialvatlan szülõkre, akik közül sokan agresszívan reagálnak. A motiváció persze nem mentség ilyen súlyos veszélyeztetésnél – sem a jóérzésû emberek, sem a bíróság elõtt.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Terhességi toxoplazmózis veszélyei és megelõzése

    A toxoplazmózis kórokozója, egy egysejtû parazita, mely a macskában szaporodik, de a „köztigazda” lehet bármilyen melegvérû állat, illetve az ember is. Magyarországon nagyon elterjedt, a lakosság ~50%-a átesett a fertõzésen.

    A fertõzés terjedése: A kórokozó a tápcsatornán át, a fertõzött macska ürülékével, szennyezett földdel, mosatlan zöldséggel-gyümölccsel, vagy a köztigazda állat húsának fogyasztásával kerülhet az emberbe. Ha egészséges az immunrendszer, a fertõzés tünetmentesen zajlik, mindössze a betegek 10-20%-ban okoz hõemelkedést, lázat, éjjeli izzadást, torokfájást, izomfájdalmat vagy bõrkiütést.

  • Elõre kimutatható a szülés utáni depresszió

    Már a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjébõl, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem - állítják amerikai kutatók. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínûsíthetõ, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevû hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követõen négy és hat hét között kezdõdik, és az anyák 10-15 százalékát érinti.

  • Tanulmány: újszülöttkori sárgaság után nagyobb az autizmus kockázata

    A születésükkor besárgult babáknál sokkal nagyobb kockázattal alakul ki autizmus. Kiderült, hogy az újszülöttkori sárgasággal diagnosztizált babáknál 67 százalékkal nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki a késõbbiekben autizmus.

  • Megváltoztatja a magzat agyát, ha az anya alkoholt fogyaszt

    Különbözõ orvosi képalkotó módszerekkel is kimutatható változás történik azoknak a gyerekeknek az agyi szerkezetében és anyagcseréjében, akik magzatkorukban alkohol hatásának voltak kitéve.

  • Mi az a terhességi toxémia?

    Tünetei a terhességben elõforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak.

    Az oka még nem ismert, de a kialakulásában szerepet játszanak az immunológiai okok, pl. ugyanannak a nõnek nem minden terhességében alakul ki toxémia, vagy a nõ második férjétõl viselt várandóssága alatt nem alakul ki. Elképzelhetõ, hogy a bizonyos gének is örökítik a hajlandóságot, van, hogy a kismama anyjánál is felismerték a toxémiát.

  • Mórocz Adrié lett az Év Gyereklemeze

    Mórocz Adri Marék Veonika csodálatos meséje alapján készült lemeze, a "Boribon muzsikál" lett az Év Gyereklemeze a MAHASZ tegnap megtartott Fonogram gáláján.

  • Várandósság alatti pajzsmirigy problémák

    Várandósság alatti pajzsmirigy problémákA magzat normális fejlődéséhez elengedhetetlen a normális anyai pajzsmirigy működés. A szükséges pajzsmirigy hormont a terhesség első harmadában csak az anyától kapja a magzat, majd folyamatosan beindul a saját hormontermelése is. Az anyai pajzsmirigy alul- vagy túlműködése egyaránt veszélyt jelent a gyermekre. A szervezet immunrendszerének hibás működése váltja ki a Graves-Basedow kórt. Ilyenkor a pajzsmirigy ellen, a pajzsmirigy működését serkentő ellenanyagok (antitestek) termelődnek.

  • Mit takar az újszülöttkori csípõszûrés?

    Az csípõizületek fejlettségének szûrése, az idõben felismert és korrigált eltérések akár egész életen át tartó problémákat is megelõzhetnek, különösen azoknak a kisbabáknak az esetében, akiknek családjában elõfordult már csípõficam.

    Az újszülöttek elsõ csípõszûrését általában már a kórházban elvégzik. A vizsgálat eredménye fontos alapinformáció lesz a baba gyermekgyógyásza számára, de "biztosat" mindig az orthopéd szakorvos által végzett kontroll tud mondani. Minden esetben kötelezõ a fizikális vizsgálat, és ma már sok helyen szintén kötelezõ az ultrahangos csípõszûrés is.

  • Honnan tudjuk, hogy eljött az idõ?

    A nagyon gyakori kérdésre -"Honnan tudom majd, hogy megindult a szülés?"- nincs olyan egyértelmû válasz, ami mindenkire ráillene. Mégis, az itt felsorolt korai tünetek a segítségedre lehetnek abban, hogy felismerd, ha eljött az idõ.

    Senki nem tudja megmondani elõre, hogy mikor fog szülni, sem azt, hogy meddig fog vajúdni. A számok alapján az elsõ gyermekes nõk 12-16 órát, a többedik gyermekesek 6-8 órát vajúdnak. Ezek csak körülbelüli adatok, a vajúdás és szülés mindenkinél másképp zajlik le.

  • Hüvelyi ultrahangos vizsgálattal nagyobb eséllyel zárható ki a méhen kívüli terhesség

    Hüvelyi ultrahangos vizsgálattal nagyobb eséllyel zárható ki a méhen kívüli terhességA méhen kívüli terhesség - amely során a megtermékenyített petesejt beágyazódása nem a méhben történik - általában vetéléssel végződik, és néhány esetben még az anya életét is veszélyezteti, éppen ezért nagyon fontos időben felismerni. Szakemberek szerint a szokásos eljárás, amely során azoknál a nőknél, akik terhességük korai szakaszában hasi fájdalmakra és hüvelyi vérzésre panaszkodnak, átnézik a beteg kórtörténetét, valamint klinikai vizsgálatokat végeznek, nem elegendő. Így nagyobb eséllyel kizárható a méhen kívüli terhesség.

  • A megterhelõ fizikai munka nem kedvez a fogamzóképességnek

    A „mindent a baba egészségéért” hadmûveletet néhány hónappal a tervezett fogantatás elõtt meg kell kezdeni.

    Régi tapasztalat, hogy a túlzásba vitt fizikai munka és kimerítõ testmozgás nem kedvez a fogamzásképességnek.

    A „menedzsertípusú”, túlhajtott életmód és az ezzel járó testi és lelki kimerültség is csökkenti a teherbeesés esélyét. Nemcsak a munka mennyisége, hanem körülményei is fontosak a várandósság szempontjából

  • Hosszabb távon felfrissül az anyák agya a szülés után

    Hosszabb távon felfrissül az anyák agya a szülés utánA rossznyelvek szerint a terhesség alatt a nők agyi kapacitása csökken. Az amerikai kutatók azonban egy nem rég elvégzett vizsgálat eredményeire hivatkozva ellentmondanak ennek a feltételezésnek. A kutatás kimutatta, hogy a gyermekvállalás nemhogy árt az agynak, hanem javítja a mentális frissességet és véd az időskori neurodegeneratív kórképektől. A kutatók szerint a nők valóban érezhetik úgy, hogy az agyi képességeik romlanak a terhesség alatt, de ennek oka csupán egy olyan átrendeződés az agyban, ami felkészíti az anyát a baba fogadására.

  • Mikor bújnak ki az elsõ fogacskák?

    Kb. 6 hónapos korban bújnak ki a baba elsõ tejfogai, s kb. 2 és fél éves korra mind a 20 fog elõbújik. A fogak megjelenési idõpontja széles határok között változik, néha már az újszülött metszõfoggal születik, másrészt sok egészséges csecsemõnél csak 10 hónapos korban bújnak ki az elsõ fogak.

    Olyan is elõfordul, hogy egy éves korban jön az elsõ metszõfog, noha a baba teljesen egészséges, és a késõbbi megfigyelések szerint a maradandó fogak is jól fejlettek és egészségesek lesznek. A fogzási idõpontok variációinak általában nincs nagyobb klinikai jelentõsége.

  • A megfelelõ vasszint a terhesség alatt

    Minden harmadik várandós nõ vashiányos vérszegénységben szenved, pedig az alacsony vasszint károsan hat a magzat fejlõdésére, befolyásolja a születését, és kihat az anya terhesség alatti és utáni kedélyállapotára is. Mennyi vasra van szüksége egy nõnek, és mibõl érdemes fedeznie?

  • Perel a 72 éves kismama

    A hetvenkét esztendõs Rajo Devi Lohan két éve esett át mesterséges megtermékenyítésen, mivel õ és férje, Balla nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton nem sikerült.