Távolabbi rokonok sejtjeit is tartalmazza a köldökzsínórvér

Testvéreink és távolabbi rokonaink sejtjeit is hordozhatjuk testünkben. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, melyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bõrben, a májban, az agyban vagy a lépben. A jelenség magzati mikrokimérizmusként ismert. Nemrégiben kislányok köldökzsinórvérében idõsebb fiútestvéreik sejtjeire bukkantak holland kutatók, és ebbõl arra következtetnek, hogy az anya és magzata közötti sejtvándorlás sokkal gyakoribb, mint korábban feltételezték.

A jelenség vizsgálatához Miranda Dierselhuis és kollégái 23 újszülött kislány köldökzsinórvérét elemezték, akik közül többnek volt idõsebb fiútestvére. Megvizsgálták azt is, hogy a vérmintákban találhatók-e a férfi Y-kromoszóma ellen irányuló immunsejtek.

A publikált eredmények szerint az idõsebb fiútestvérrel rendelkezõ kislányok közül 12-bõl 11-ben találtak ilyen immunsejteket, ami azt jelenti, hogy a korábbi terhesség során a fiúmagzatból az anyába került férfisejtek valahogy átjutottak a méhlepényen a lánymagzatba is.

A legmeglepõbb felfedezés azonban az volt, hogy olyan újszülött kislány vérében is találtak férfisejteket, akinek nem volt fivére. Ezek a férfisejtek lehettek a nagybácsinak a nagymama terhessége alatt az édesanyába átkerült sejtjei, vagy egy, az anya elõtt is ismeretlen korábbi, elvetélt fiútestvér sejtjei.

A méhlepény tehát mégsem olyan áthatolhatatlan védõburok, mint amilyennek korábban gondolták.