rss

  • Távolabbi rokonok sejtjeit is tartalmazza a köldökzsínórvér

  • Share on Tumblr

    Testvéreink és távolabbi rokonaink sejtjeit is hordozhatjuk testünkben. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, melyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bõrben, a májban, az agyban vagy a lépben. A jelenség magzati mikrokimérizmusként ismert.

    Nemrégiben kislányok köldökzsinórvérében idõsebb fiútestvéreik sejtjeire bukkantak holland kutatók, és ebbõl arra következtetnek, hogy az anya és magzata közötti sejtvándorlás sokkal gyakoribb, mint korábban feltételezték.

    A jelenség vizsgálatához Miranda Dierselhuis és kollégái 23 újszülött kislány köldökzsinórvérét elemezték, akik közül többnek volt idõsebb fiútestvére. Megvizsgálták azt is, hogy a vérmintákban találhatók-e a férfi Y-kromoszóma ellen irányuló immunsejtek.

    A publikált eredmények szerint az idõsebb fiútestvérrel rendelkezõ kislányok közül 12-bõl 11-ben találtak ilyen immunsejteket, ami azt jelenti, hogy a korábbi terhesség során a fiúmagzatból az anyába került férfisejtek valahogy átjutottak a méhlepényen a lánymagzatba is.

    A legmeglepõbb felfedezés azonban az volt, hogy olyan újszülött kislány vérében is találtak férfisejteket, akinek nem volt fivére. Ezek a férfisejtek lehettek a nagybácsinak a nagymama terhessége alatt az édesanyába átkerült sejtjei, vagy egy, az anya elõtt is ismeretlen korábbi, elvetélt fiútestvér sejtjei.

    A méhlepény tehát mégsem olyan áthatolhatatlan védõburok, mint amilyennek korábban gondolták.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Már a csecsemők is megtudják különböztetni az eltérő nyelveket

    Már a csecsemők is megtudják különböztetni az eltérő nyelveketMár az anyaméhben elkezdődik az anyanyelv tanulása - vélik svéd és amerikai kutatók, akik a születés után 30 órával vizsgáltak újszülötteket. Azt már kimutatták a szakemberek, hogy a magzat a méhben töltött utolsó hetei alatt képes felismerni anyja hangját és egy-egy dallamot. Az új vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy ennél jóval többre képesek. A 40 vizsgált csecsemő között akadt fiú és lány, amerikai és svéd. Mindegyiküknek cumit adtak a szájába, és svéd, illetve angol beszédet hallgattattak velük. Buzgóbban cumiztak a babák, ha idegen nyelven szóltak hozzájuk.

  • Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba is

    Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba isA terhességük alatt túl sokat hízó kismamák gyerekei nagyobb valószínűséggel lesznek később túlsúlyosak vagy elhízottak, derült ki egy kutatásból. A várandósság különösen fontos időszak a következő nemzedék elhízásának megelőzésében. A Bostoni Gyermekkórház kutatói két- vagy többgyerekes anyák adatait elemezték, hogy feltárják, a gyerekkori elhízást mennyire befolyásolják a várandósság körülményei és tényezői, mint az étrend vagy a gének. Összevetették az anya szüléskori adatait gyerekeinek az iskolában átlagosan 11,9 éves korukban felvett testtömeg-indexével.

  • Mi az a terhességi toxémia?

    Tünetei a terhességben elõforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak.

    Az oka még nem ismert, de a kialakulásában szerepet játszanak az immunológiai okok, pl. ugyanannak a nõnek nem minden terhességében alakul ki toxémia, vagy a nõ második férjétõl viselt várandóssága alatt nem alakul ki. Elképzelhetõ, hogy a bizonyos gének is örökítik a hajlandóságot, van, hogy a kismama anyjánál is felismerték a toxémiát.

  • Mikor van jól mellre téve a csecsemõ?

    Ha a kisbabának jól van a szájában a mell, akkor egészen hátra ér a garatig, illetve a lágy szájpadig, ahol nincsen semmiféle kemény képlet, ami kisebesíthetné a bimbót. Ha nem jól van a kisbaba szájában a mell, akkor csak a kemény szájpadig ér.

    A babák a nyelvükkel, állkapcsukkal préselik ki a tejet a mellbõl, minden egyes ilyen szopó mozgásnál szépen hozzápréselik a csontos, kemény szájpadhoz a bimbót, ami így kettõ-öt perc alatt kisebesedik. Az egyik nagyon fontos dolog, hogy akármilyen pózban szoptatunk is – fekve vagy ülve – szoptassunk úgy, ahogy nekünk kényelmes.

  • Amikor egyesülnek a férfi és a nõi ivarsejtek

    A férfi és a nõi ivarsejtek egyesülését, megtermékenyítésnek nevezzük. Az így keletkezett új sejt neve: zygóta, ami egy új élet kezdetét jelenti. A férfi ivarsejtjei szexuális izgalom során kerülnek a nõ hüvelyébe, de csak 48 óráig termékenyítõképesek .

    A nõi petesejt csupán 2-3 napig életképes – de csak 24 óráig termékenyítõképes. A szexuális izgalom fokozódásával a herék, mellékherék és az ondóvezeték izmai összehúzódnak és a spermiumok a húgycsõbe préselõdnek.

  • Gyerekek - felnõtt kórban

    Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.

    Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.

  • A zöldségfogyasztás csökkentheti a gyermekeknél az I-es típusú cukorbetegség kialakulását

    A zöldségfogyasztás csökkentheti a gyermekeknél az I-es típusú cukorbetegség kialakulásátA terhesség alatt sok zöldséget fogyasztó anyák gyermekei kisebb valószínűséggel betegszenek meg I-es típusú cukorbetegségben - állítják svéd kutatók. Ez az első vizsgálat, amely igazolja az összefüggést, azonban még további kutatásokra van szükség. 6 ezer 5 éves gyermeket vizsgált, akik között 3 százalékban fordult elő az I-es típusú cukorbetegség illetve találtak a betegséget megelőző állapotra utaló antitesteket. Ezen gyermekek édesanyja a terhessége során kétszer nagyobb valószínűséggel fogyasztott kevés zöldséget.

  • Rájöttek, mitől indul meg a szülés

    Rájöttek, mitől indul meg a szülésShaun Brennecke, a Melbourne Egyetem munkatársa elmondta, hogy az esemény hátterében egy bizonyos fehérje áll, amit a szervezet akkor kezd el termelni, amikor elérkezettnek látja az időt arra, hogy a gyermek világra jöjjön. Ez a fehérje felszabadít egy „biztonsági kapcsolót”, amely összehúzódásra készteti a méhet. A közzétett tanulmányból az is kiderül, hogy a túlsúlyos nők szervezet nem termel eleget ebből a fehérjéből, ezért fordulhat elő, hogy esetükben gyakran kell császármetszéssel világra segíteni a gyermeket.

  • Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás során

    Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás soránA kismamák jelentős része úgy érzi, hogy nőiessége kiteljesedett a babavárás időszaka alatt, emiatt a szépségápolás ugyanolyan fontos a terhesség és a szoptatás idején, mint az azt megelőző időszakban. A kismamák haja általában fényesebbé, csillogóbbá, erősebbé és dúsabbá válik, de előfordulhat zsírosodás a fokozott faggyútermelés következtében. Ilyenkor gyakoribb hajmosásra van szükség, erre a célra pedig speciális, kímélő sampont érdemes használni. A hajfestés és a dauerolás nem javasolt a terhesség legkritikusabb, első tizenkét hetében.

  • Húsz éve lefagyasztott embrióból született baba

    Egy húsz évvel ezelõtt lefagyasztott embrióból fejlõdött ki az a kisbaba, akit 42 éves édesanyja még májusban hozott világra az Egyesült Államokban.

  • Kétméhû nõ ikreket szült az Egyesült Államokban

    Marquette (Michigan) - Ikrei születtek az amerikai Michigan államban egy nõ, akinek ritka rendellenességként két méhe (Uterus didephalys) van.

    A marquette-i illetõségû, 21 éves Sarah Reinfelder hét héttel idõ elõtt, császármetszéssel hozta világra csütörtökön a két kislányt, akik külön-külön fejlõdtek a két méhben.

  • A csecsemőkori csípőficam

    A csecsemőkori csípőficamA csípőízületek ép fejlődését nagyban elősegíti a minél több szabad rugdalózás. Az úgynevezett csípőízületi diszplázia hajlamosít ficamra, amikor a járásnál ez az ízület már a test terhét kénytelen viselni. A csípőízületi diszpláziát időben fel lehet fedezni, a korán megkezdett szakszerű kezeléssel pedig, a hibás csípőízület korrekciója olyan mértékben fokozható, hogy ezzel gyakorlatilag a legtöbb esetben maga a ficam megelőzhető. A csípőízületek rendszeres ellenőrzése, vizsgálata a csecsemő általános vizsgálati részét képezi.

  • Köldökápolás - hogyan is kezdjük hozzá?

    Amíg édesanyja pocakjában lakik, a magzatot a köldökzsinór köti össze a méhlepénnyel, így a fejlõdéséhez szükséges minden tápanyag és oxigén ezen keresztül jut el hozzá.

    Amikor világra jön, a baba szervezete alkalmazkodik a "kinti" körülményekhez - a köldökzsinórt pedig elvágják.

    Normál hosszúságú terhesség alatt a köldökzsinór kb. 50 centiméteresre nõ. Belsejében két verõér és egy visszér fut, s a bennük áramló vér feszes állapotban tarja a köldökzsinórt.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Hogyan szûrhetõ a Down szindróma terhesség alatt?

    A Down kór az újszülöttek leggyakoribb kromoszóma-rendellenessége, melyet elõször John Langdon Down írt le 1866-ban, akirõl a kórképet késõbb elnevezték. A hazai statisztikai adatok alapján 700 terhességbõl egy Down szindrómás csecsemõ születik évente.

    Normálisan az emberi sejtek 23 pár, azaz 46 kromoszómát tartalmaznak, azonban a Down kóros esetek zömében a 21-es kromoszómából kettõ helyett három van (triszómia). Az esetek 5%-ában elõfordul, hogy a 21-es kromoszóma összetapad egy másik kromoszómával, ezt transzlokációnak hívják.