Tanulmány: újszülöttkori sárgaság után nagyobb az autizmus kockázata

A születésükkor besárgult babáknál sokkal nagyobb kockázattal alakul ki autizmus. Kiderült, hogy az újszülöttkori sárgasággal diagnosztizált babáknál 67 százalékkal nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki a késõbbiekben autizmus. Az újszülöttkori sárgaságot az okozza, hogy a vérben megemelkedik az epefesték, a bilirubin szintje a vörösvértestek élettani szétesése következtében. Az újszülöttek 60 százaléka "besárgul" a világra jötte utáni napokban, ám a bilirubin szintje általában már az elsõ hét végére normalizálódik. Ha azonban elhúzódóan magas marad e festékanyag szintje a vérben, akkor az a tanulmány szerzõi szerint olyan fejlõdési problémákat okozhat, amelyek a baba egész életére kihatnak.

A kutatók elemzésükben arra jutottak, hogy az autizmus kockázata nagyobb volt a babánál, ha az anyának megelõzõen már voltak gyerekei, és némiképp furcsa módon akkor, ha az újszülött október és március között jött a világra.

A szerzõk feltételezik, hogy a kockázat évszakos változása összefügghet a várandós anyát érõ napfény mennyiségével, és áttételesen a besárgulással.

Az elsõ, illetve a további szülöttek kockázata közti különbséget magyarázhatja az anya vérében keringõ antitestek eltérõ szintje aszerint, hányadik terhességét viseli, de kapcsolatban lehet azzal is, hogy az elsõ szülés után tovább (3-4 napig) marad intézményi orvosi megfigyelés alatt a kismama és vele együtt a baba is, mint a további szüléseknél.