rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • Tizenévesen nagyobb a koraszülés kockázata

  • Share on Tumblr

    A tizenéves kismamáknál nagyobb a valószínûsége a koraszülésnek. Több mint 5 ezer nõ részvételével végezték el Angliában azt a felmérést, amely szerint a 14 és 17 éves kor közötti terhes nõknek nagyobb a kockázatuk a koraszülésre.

    A tanulmányba bevontak minden 14 és 29 év közötti nõt, akik egy kétéves perióduson belül Anglia észak-nyugati területén gyermeknek adtak életet. Közülük a 17 év alattiaknál 21 százalékkal nagyobb eséllyel született éretlenül a baba. A tanulmányból kiderült, hogy maguk a tizenéves anyák is nagyobb valószínûséggel voltak alultápláltak, mint idõsebb társaik.

    Mint Louise Kenny kutatásvezetõ, az írországi Cork egyetemének szülész-nõgyógyásza elmondta, még inkább meglepte õket, hogy a kamaszok második terhességénél 93 százalékkal magasabb volt a koraszülés kockázata, mint a 17 évnél idõsebb kismamáknál.

    A szakemberek az eredményekkel kapcsolatban felhívták a figyelmet az utókövetés, valamint a fogamzásgátlásra vonatkozó adekvát tanácsadás fontosságára.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Megrázott gyermek szindróma

    Egy liverpooli kórházban oktatófilmmel próbálnak küzdeni a „rázott csecsemõ”-szindróma ellen. A jelenség miatt itthon is sok baba szenved károsodást.

  • Cumi vagy ujjszopás?

    A gyerekeknek körülbelül a fele sajátmagától rátalál az ujjára, és a továbbiakban azt fogja szopni, hacsak meg nem próbáljuk cumira szoktatni. Nem könnyû döntés, ugyanis a cumizás mellett és ellene is szólnak érvek. Kezdjük az elõnyeivel.

    Ezek közül a legfontosabb, hogy többnyire valóban megnyugtatja az izgalomba jött babát. Segít az éjszakai elalvásban is, és ami ennél is fontosabb: az a gyerek, akinek idõben cumit adnak, biztosan nem fog rászokni ujja szopására.

  • Az elsõ 12 hét legfontosabb történései a magzat fejlõdésében

    A fejlõdés legfontosabb idõszaka az elsõ 12 hét. Az elsõ hónap végére, körülbelül 2 héttel azután, hogy a menstruáció elmaradását észleltük, az embrió hozzávetõleg 12 mm hosszú.

    Már jól felismerhetõ a feje, agykezdeménye és aprócska végtagbimbói vannak. A 4. hét vége felé a szív elkezd dobogni. Ezt még néhány hétig az ultrahangvizsgálat nem tudja kimutatni. A második hónap vége felé az embrió kb. 36 mm hosszú. További fejlõdés szükséges még, de az életfontosságú szervek részben már kifejlõdtek.

  • ALMA - Végre itt vagy! Az ALMA a születés előtti intim világ meséje.

    ALMA -  Végre itt vagy! Az ALMA a születés előtti intim világ meséje. \"Kezdetben Alma alig volt itt: apró pöttyként pihent édesanyja, Noémi hasában. Egyelőre csak egy fényben táncoló porszemhez hasonlított. Még azt sem tudta, hogy létezik.” Így indul ALMA története, aki olyan pici, hogy könnyedén felülhet egy bolha hátára, majd rizsszem, borsó, gumicukor méretet ölt. Fokozatosan növekszik, kialakulnak az életszervei, és egyre kíváncsibb lesz. Egy napon pedig úgy dönt, hogy elhagyja biztonságos menedékét. (Stéphane Audeguy szövegeivel, Laurent Moreau illusztrációival)

  • 13 gyermekkel várandós egy iraki nő

    13 gyermekkel várandós egy iraki nőEgy negyvenéves iraki nő nemrég tudta meg, hogy eddig született hét gyermeke mellé újabb jövevény érkezik a családba. Az igazi meglepetés akkor jött, amikor kiderült, hogy rögtön tizenhárom babával bővül a család. Az asszony pocakjában tizenhárom magzat növekedett, az orvosa azonban nemrég jelezte, hogy közülük négy már életét vesztette. Arra azonban komoly esélyt lát az orvos, hogy az életben maradt kilenc babát a világra tudja hozni. Ezzel is bekerül azonban a Rekordok Könyvébe, hiszen az eddigi csúcstartó Nadya Suleman nyolc gyereknek, két lánynak és hat fiúnak adott életet.

  • A folsav szerepe a magzat fejlõdésében

    A folsav a természetben elõforduló fontos pteridinszármazék. A B-vitaminok közé tartozik. Hiánya olyan vérszegénységet okoz, ami B12-vitaminnal nem gyógyítható.

    A vérszegénység egyes típusainak kezelésére használható. Egyes baktériumok növekedési faktora, a Lactobaillus casei például folsav nélkül nem szaporodik.

    A folsavat pteroil-glutaminsavank is szokás nevezni szerkezete alapján. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál.

  • Zsákmese nemcsak gyerekeknek

    Róth Anikó munkáit eddig galériákban, fesztiválokon lehetett látni, a fiatal festõmûvész azonban régóta vágyott arra, hogy könyvillusztrációkat is készítsen, így született meg Ördögh Ottó Zsákmese címû kötete, amely a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg.

    "Régóta szerettem volna könyvet illusztrálni, megkérdeztem Ottót, akivel régóta barátok vagyunk és tudom róla, hogy ír, mi lenne, ha készítenénk egy mesét" - mondta a festõmûvész a Zsákmese bemutatóján, amelyet a budapesti Pozsonyi Pagony könyvesboltban rendeztek csütörtökön.

  • Perel a 72 éves kismama

    A hetvenkét esztendõs Rajo Devi Lohan két éve esett át mesterséges megtermékenyítésen, mivel õ és férje, Balla nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton nem sikerült.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Mi az a rejtettheréjûség?

    A belsõ nemi szervek már a várandósság tizenegyedik hetében kialakulnak, két héttel késõbb pedig már a külsõ nemi szervek is kifejlõdnek, bár ultrahanggal még nem ismerhetõ fel egyértelmûen a magzat neme.

    A herék ekkor még a hasüregben vannak, a lányok petefészkének megfelelõ helyen. Körülbelül négy héttel szülés elõtt szállnak le a herezacskóba.

    Megszületés után az elsõ vizsgálat alkalmával az orvos megtapogatja a herezacskókat, hogy benne vannak-e a herék.

  • Csökkent a gyermekágyi halandóság a világban

    Globálisan 35 százalékkal csökkent, az Egyesült Államokban, Kanadába és Norvégiában viszont meglepõen magas a szülésben vagy azt követõen elhunyt anyák száma - derült ki egy frissen ismertetett tanulmányból.

  • Terhességi-gyermekágyi segély igénylése

    A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nõnek jár, aki a gyermeke születését megelõzõ két esztendõben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minõsült.

    A biztosítás idõtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követõ huszonnyolc napon belül szül.

  • A terhesség alatti vizesedés kialakulásának okai

    Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ödéma kizárólag a várandósság utolsó harmadában jelenhet meg, kialakulásának okait pedig az évszakok, a változó éghajlat, vagy a túlzott folyadék-fogyasztásban látják. Éppen ezért bízva a javulásban, csökkentik a folyadék beviteli mennyiségét, amivel súlyos károkat is okozhatnak.

  • Nyári hõség babákkal

    A nyári hõség és a tûzõ nap mindannyiunkat megvisel. Felnõttként tudjuk, mi a jó nekünk, hol a tûrõképességünknek a határa, meddig feszíthetjük a húrt. Ami azonban nekünk még nem árt meg, az nem biztos, hogy a kisgyereknek is megfelel. A babákat óvnunk kell, épségükre még jobban figyelnünk kell.