rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • Jobban teljesítenek az iskolát idõben kezdõ gyermekek belga felmérés szerint

  • Share on Tumblr

    Gyengébben teljesítenek a tanulásban azok a gyermekek, akiket "hadd érjen még" jelszóval a szülõk visszatartanak az iskolakezdéstõl - derül ki egy belga oktatási felmérésbõl.

    A La Libre Belgique címû lapban ismertetett felmérés nyomán a helyi oktatási tárca - lényegében szembemenve több más európai ország felfogásával - azt a következtetést vonta le, hogy tudományosan megalapozott, nagyon nyomós indok nélkül nem érdemes bátorítani az iskolakezdés halogatását, mert az nem segít a gyermeknek.

    Belgiumban kötelezõ általános iskolába íratni a gyermeket legkésõbb abban az évben, amikor betölti a hatéves kort, és az iskolakezdés már ötévesen is lehetséges. Ennek ellenére minden huszadik gyermek csak késõbb kerül az iskolapadba, mert - fõleg szülõi kérésre - megismétli az óvoda valamelyik évfolyamát. A felmérés szerint kétszer nagyobb a fiúk aránya a lányokénál a visszatartottak között, az ötévesen iskolába kerülõk 60 százaléka pedig lány.

    A kutatás arra világított rá, hogy a hétévesen iskolát kezdõk a várakozásokkal ellentétben nem veszik könnyebben az oktatás akadályait, sõt gyengébb eredményeket produkálnak, mint az elõírt korban elsõssé válók.

    Oktatók és oktatási szakemberek szerint ezért nincs értelme bátorítani azokat a törekvéseket, hogy a nehezebben érõ (vagy inkább ilyennek tûnõ) gyermekeket automatikusan tartsák vissza egy évvel.

    Ez azonban nem jelenti azt sem, hogy automatikusan ellenezni kell az ilyen elképzeléseket. A szakemberek szerint minden esetet külön-külön kell megvizsgálni, felállítva az érintett gyermek minél teljesebb tudományos mérlegét alkalmassági, pszichológiai, neurológiai és egyéb tényezõket figyelembe véve.

    A végsõ döntés természetesen a szülõké - ismerik el az oktatók -, de a szülõ a tapasztalatok szerint akkor dönt helyesen, ha az említett mérleget és az óvónõk véleményét, javaslatait a lehetõ legnagyobb mértékben figyelembe veszi.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Bárányhimlõ- ajánlott a védõoltás vagy nem?

    A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést a varicella zoster nevû vírus okozza. A bárányhimlõ korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik fertõzöttet súlyos szövõdményekkel is kezelni kell.

    Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertõzésen. A betegség rendkívül ragályos: cseppfertõzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idõ - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az elsõ kiütések.

  • Zsákmese nemcsak gyerekeknek

    Róth Anikó munkáit eddig galériákban, fesztiválokon lehetett látni, a fiatal festõmûvész azonban régóta vágyott arra, hogy könyvillusztrációkat is készítsen, így született meg Ördögh Ottó Zsákmese címû kötete, amely a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg.

    "Régóta szerettem volna könyvet illusztrálni, megkérdeztem Ottót, akivel régóta barátok vagyunk és tudom róla, hogy ír, mi lenne, ha készítenénk egy mesét" - mondta a festõmûvész a Zsákmese bemutatóján, amelyet a budapesti Pozsonyi Pagony könyvesboltban rendeztek csütörtökön.

  • Honnan tudjuk, hogy eljött az idõ?

    A nagyon gyakori kérdésre -"Honnan tudom majd, hogy megindult a szülés?"- nincs olyan egyértelmû válasz, ami mindenkire ráillene. Mégis, az itt felsorolt korai tünetek a segítségedre lehetnek abban, hogy felismerd, ha eljött az idõ.

    Senki nem tudja megmondani elõre, hogy mikor fog szülni, sem azt, hogy meddig fog vajúdni. A számok alapján az elsõ gyermekes nõk 12-16 órát, a többedik gyermekesek 6-8 órát vajúdnak. Ezek csak körülbelüli adatok, a vajúdás és szülés mindenkinél másképp zajlik le.

  • Megváltoztatja a magzat agyát, ha az anya alkoholt fogyaszt

    Különbözõ orvosi képalkotó módszerekkel is kimutatható változás történik azoknak a gyerekeknek az agyi szerkezetében és anyagcseréjében, akik magzatkorukban alkohol hatásának voltak kitéve.

  • Autó vagy baba: már 9 hónaposan megmutatkozik

    A még csupán mászni tudó lánybabák a babákért vannak oda, a fiúk viszont autót választanak és labdát - állítják brit kutatók.

  • Hatos ikrek születtek Nigériában, ám az édesanya meghalt

    Budapest - Hatos ikrek születtek a múlt héten Nigériában, ám az édesanya meghalt a szülés után.

    A hatos ikrek harminckét éves édesanyja vasárnap belehalt a császármetszéssel végzett szülés után fellépett komplikációkba a délnyugat-nigériai Sagamu kórházában. Az édesanya halála "szerencsétlen eset, a kórház orvosai és nõvérei mindent megtettek, hogy az asszonyt megmentsék" - mondta Femi Ajayi professzor, a kórház szóvivõje a Nigerian Tribune címû újságnak.

  • A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érintheti

    A stroke nem csak a felnőtteket, a csecsemőket is érinthetiNem csak a felnőtteket sújtja: négyezer kisbabából egy stroke-ot kap. Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. Mi okozza az agyi katasztrófát ilyen kicsi korban? A stroke gyermekkorban általában egy ér megpattanásával és vérzéssel jár, ritkább az érelzáródásos (isémiás)-oxigénhiányos eredetű, mint felnőttek esetében, akiknél leggyakrabban az elmeszesedett artériák, a magas vérnyomásés a szívritmuszavarok következtében alakulhat ki az életveszélyes állapot. Gyerekeknél az ok sokszor szívbetegség, illetve sarlósejtes vérszegénység.

  • 101 Kiskutya 2. - Paca és Agyar

  • Mi az a terhességi toxémia?

    Tünetei a terhességben elõforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak.

    Az oka még nem ismert, de a kialakulásában szerepet játszanak az immunológiai okok, pl. ugyanannak a nõnek nem minden terhességében alakul ki toxémia, vagy a nõ második férjétõl viselt várandóssága alatt nem alakul ki. Elképzelhetõ, hogy a bizonyos gének is örökítik a hajlandóságot, van, hogy a kismama anyjánál is felismerték a toxémiát.

  • Amit a terhesség alatti fogyókúráról tudni kell

    Azok a túlsúlyos kismamák, akik terhességük során fogynak, sokkal kevesebb terhességi szövõdménnyel kell számoljanak, de - az extrém módon elhízottakat leszámítva - a fogyás következtében megnõ a magzati növekedési elmaradás valószínûsége, derül ki egy új vizsgálatból.

  • Amikor egyesülnek a férfi és a nõi ivarsejtek

    A férfi és a nõi ivarsejtek egyesülését, megtermékenyítésnek nevezzük. Az így keletkezett új sejt neve: zygóta, ami egy új élet kezdetét jelenti. A férfi ivarsejtjei szexuális izgalom során kerülnek a nõ hüvelyébe, de csak 48 óráig termékenyítõképesek .

    A nõi petesejt csupán 2-3 napig életképes – de csak 24 óráig termékenyítõképes. A szexuális izgalom fokozódásával a herék, mellékherék és az ondóvezeték izmai összehúzódnak és a spermiumok a húgycsõbe préselõdnek.

  • A vetélésrõl és annak kockázatairól

    Fõként az elsõ három hónapban szükséges a fokozottabb odafigyelés és óvatosság, ebben az idõszakban a legveszélyeztetettebb a magzat, s leggyakrabban ekkor következik be a vetélés.

    Az édesanyák sokszor saját hibájukként élik meg a tragédiát, igen ritkán okozza a szülõi gondatlanság. A vetélés sokszor alkati adottságokból következik, vagy a véletlen mûve.

    Amikor egy gyermek megfogan, megkezdõdik az új élet megépítése az apa és az anya örökítõ anyagából.

  • Kisebb lesz a baba, ha a kismama túl sokat ácsorog

    Holland kutatók szerint, ha egy várandós nõ túl sok idõt tölt állva, illetve ha heti negyven óránál többet dolgozik, könnyen elõfordulhat, hogy leendõ gyermeke kis mérettel fog születni.

  • Az elsõ hat hónap fõ tápláléka az anyatej - milyen érvek szólnak mellette?

    Milyen érvek szólnak az anyatejes táplálás mellett?

    - Minden gyermek elsõdleges tápláléka az anyatej kéne legyen, beleértve a koraszülötteket és a beteg újszülötteket is. Ajánlott legalább az elsõ 12 hónapon át folytatni a szoptatást, azután pedig ahogy a mama és a baba szeretnék.

    - A szoptatás alatt kötelék alakul ki mama és baba közt. A szoptatás az anya testében növeli az oxitocin hormon szintjét, ami a méh összehúzódását és a tejtermelõdést is elõsegíti.

  • A kismamák helyes táplálkozása

    A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlõdése szempontjából is döntõ jelentõségû.