Már a csecsemõk is kihallják az érzelmeket a beszédbõl

Brit kutatók kiderítették, hogy már a héthónapos csecsemõk is érzékenyen reagálnak a hangokra, és az azok közvetítette érzelmekre. A babák hangok kiváltotta válaszreakcióként mért agyi aktivitása nagymértékben hasonlított a felnõttekéhez. Az emberi beszéd nem csupán a kimondott szavakat közvetíti, hanem érzelmeket is. Ez elsõsorban a mondat hanglejtésén, az úgynevezett prozódián hallható. Az emberi kommunikáció szempontjából fontos, hogy a mondatban rejlõ érzelmeket a másik fél felismerje. Eddig nem kutatta senki, mikortól vagyunk képesek kihallani ezeket.

Tobias Grossmann, a Londoni Egyetem kutatója munkatársaival két kísérletet végzett el, hogy utánajárjon a kérdésnek. Négy és hét hónapos kisgyermekeknek játszottak le emberi beszédet és más zajokat, közben pedig mérték az agyi aktivitást a babák temporális lebenyének hangra érzékeny területein.

Csak a hét hónapos babáknál mutatkozott meg jelentõs különbség az emberi hangok és más zajok hallásakor mért agyi aktivitás között. A kutatók ebbõl arra következtettek, hogy a hangfelismerés képessége négy és hét hónapos kor között alakul ki.

Egy másik fontos tisztázandó kérdés az volt, hogyan hatnak a beszéd közvetítette érzelmek a gyerekek hangra érzékeny agyterületeire. Grossmann és társai semleges, boldog és dühös felhangú beszédet játszottak le a babáknak. Az érzelmekkel dúsított hanglejtésre lényegesen másképp reagáltak az agy megfelelõ területei, mint a semleges hangra.

A hangra érzékeny agyterületek tehát már hét hónapos korra kifejlõdnek - következtetett Grossmann. A felismerés lehetõvé teheti, hogy a jövõben korábban ki lehessen szûrni bizonyos fejlõdési rendellenességeket - például az autizmust.