rss

  • Apák gyesen: tízszer többen lettek tíz év alatt

  • Share on Tumblr

    Tízszer több apa van gyesen Nagy-Britanniában, mint tíz éve, számuk elérte a 600 ezret.

    A 600 ezer fõ a szóba jöhetõ apák 6 százalékát jelenti. 2000-ben még csak 60 ezer "kispapa" kacérkodott a gyessel. Jelenleg a párok további 18 százaléka nagyjából egyenlõen osztja, vagy osztaná meg egymással a gyerekvigyázást - olvasható The Daily Telegraph címû brit lap internetes kiadásában.

    A gyeses kispapák esetében a fõ szempont a szereposztás eldöntésénél az volt, hogy párjuk többet keres náluk. Ez a jövedelmi különbség a gyengébb nem javára a kisgyerekes családok 18 százalékánál tapasztalható - derült ki az Aviva biztosítótársaság felmérésébõl. A gyermeküket magasabb fizetésük miatt férjükre hagyó nõk 37 százaléka bûntudattal küszködik, hûtlennek érzi magát gyerekéhez.

    A gyesen lévõ apák 75 százaléka viszont szerencsésnek érzi magát, hogy sok idõt tölthet csemetéjével, 29 százalékuk többre tartja ezt, mint a munkáját. 10 százalékuk ugyanakkor úgy éli meg a gyerekgondozási szerepkört, hogy kevésbé érzi magát férfinak, 17 százalékuk pedig örömmel menne inkább dolgozni, ha többet keresne.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kismamák helyes táplálkozása

    A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlõdése szempontjából is döntõ jelentõségû.

  • Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba is

    Ha túlsúlyos a kismama, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos a baba isA terhességük alatt túl sokat hízó kismamák gyerekei nagyobb valószínűséggel lesznek később túlsúlyosak vagy elhízottak, derült ki egy kutatásból. A várandósság különösen fontos időszak a következő nemzedék elhízásának megelőzésében. A Bostoni Gyermekkórház kutatói két- vagy többgyerekes anyák adatait elemezték, hogy feltárják, a gyerekkori elhízást mennyire befolyásolják a várandósság körülményei és tényezői, mint az étrend vagy a gének. Összevetették az anya szüléskori adatait gyerekeinek az iskolában átlagosan 11,9 éves korukban felvett testtömeg-indexével.

  • Rotavírus - hasmenéssel, hányással járó megbetegedés csecsemõknél

    A rotavírus a csecsemõk és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozója világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertõzõdik.

    A rotavírus okozta betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik a fertõzés. A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek azért is, mert ebben a periódusban fordul elõ a legtöbb rotavírus megbetegedés.

  • Természetes - gyöngéd születés

    A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülõ nõ, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben.

    Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idõ elõtt vágják el, mikor a csecsemõ még azon keresztül lélegzik.

  • A fityma szûkülete újszülöttkorban

    A fitymaszûkület az a probléma amivel szinte minden fiús szülõ szembesül. Az élettani szûkület normális jelenség kisgyermekekben.

    A fityma és a makk közötti finom letapadás gyakori és a kezdõdõ merevedések illetve a fityma és a makk között termelõdõ faggyúszerû anyag hatására kb. 5 éves korra magától megoldódik általában.

    Csecsemõ- és kisgyermekkorban a fityma alapos tisztítása szükségtelen.

  • Terhesség alatti ödémásodás és csökkentése

    Az ödéma a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben.

    Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethetõ felborulása.

    Szintén gyakori ok a szívelégtelenség. Az ödéma lehet ártalmatlan, idõszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is. Terápiájában elsõsorban diuretikumokat használnak.

  • Az újszülött vashiány összefügg az édesanya tejivási szokásaival

    Az újszülött vashiány összefügg az édesanya tejivási szokásaivalA csecsemő vashiánya összefügghet azzal, hogy édesanyja sok tejet ivott a várandósság alatt – derült ki egy új-zélandi kutatásból. A vas létfontosságú az agy egészséges növekedéséhez, és ha csecsemőknél és kisgyerekeknél a gyors agyfejlődés időszakában vashiány alakul ki, akkor kicsi, ám lényeges eltérések alakulhatnak ki az agy működésében, a viselkedésben és a tanulásban is. Azt találták, hogy az új-zélandi újszülöttek hét százaléka vashiányos, és megállapították, hogy a várandósság alatt nagy mennyiségű tejet ivó anyák babáinak kisebb a vastartaléka.

  • A terhesség alatti vizesedés kialakulásának okai

    Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ödéma kizárólag a várandósság utolsó harmadában jelenhet meg, kialakulásának okait pedig az évszakok, a változó éghajlat, vagy a túlzott folyadék-fogyasztásban látják. Éppen ezért bízva a javulásban, csökkentik a folyadék beviteli mennyiségét, amivel súlyos károkat is okozhatnak.

  • Mikor bújnak ki az elsõ fogacskák?

    Kb. 6 hónapos korban bújnak ki a baba elsõ tejfogai, s kb. 2 és fél éves korra mind a 20 fog elõbújik. A fogak megjelenési idõpontja széles határok között változik, néha már az újszülött metszõfoggal születik, másrészt sok egészséges csecsemõnél csak 10 hónapos korban bújnak ki az elsõ fogak.

    Olyan is elõfordul, hogy egy éves korban jön az elsõ metszõfog, noha a baba teljesen egészséges, és a késõbbi megfigyelések szerint a maradandó fogak is jól fejlettek és egészségesek lesznek. A fogzási idõpontok variációinak általában nincs nagyobb klinikai jelentõsége.

  • Csökkent a gyermekágyi halandóság a világban

    Globálisan 35 százalékkal csökkent, az Egyesült Államokban, Kanadába és Norvégiában viszont meglepõen magas a szülésben vagy azt követõen elhunyt anyák száma - derült ki egy frissen ismertetett tanulmányból.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Terhességi-gyermekágyi segély igénylése

    A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nõnek jár, aki a gyermeke születését megelõzõ két esztendõben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minõsült.

    A biztosítás idõtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követõ huszonnyolc napon belül szül.

  • Köldökápolás - hogyan is kezdjük hozzá?

    Amíg édesanyja pocakjában lakik, a magzatot a köldökzsinór köti össze a méhlepénnyel, így a fejlõdéséhez szükséges minden tápanyag és oxigén ezen keresztül jut el hozzá.

    Amikor világra jön, a baba szervezete alkalmazkodik a "kinti" körülményekhez - a köldökzsinórt pedig elvágják.

    Normál hosszúságú terhesség alatt a köldökzsinór kb. 50 centiméteresre nõ. Belsejében két verõér és egy visszér fut, s a bennük áramló vér feszes állapotban tarja a köldökzsinórt.

  • Amikor egyesülnek a férfi és a nõi ivarsejtek

    A férfi és a nõi ivarsejtek egyesülését, megtermékenyítésnek nevezzük. Az így keletkezett új sejt neve: zygóta, ami egy új élet kezdetét jelenti. A férfi ivarsejtjei szexuális izgalom során kerülnek a nõ hüvelyébe, de csak 48 óráig termékenyítõképesek .

    A nõi petesejt csupán 2-3 napig életképes – de csak 24 óráig termékenyítõképes. A szexuális izgalom fokozódásával a herék, mellékherék és az ondóvezeték izmai összehúzódnak és a spermiumok a húgycsõbe préselõdnek.

  • A szoptató anyáknál kisebb eséllyel alakul ki 2-es típusú diabétesz

    A szoptató anyáknál kisebb eséllyel alakul ki 2-es típusú diabéteszA szoptató anyáknak kisebb az esélyük arra, hogy 2-es típusú diabéteszben megbetegedjenek - mutatta ki egy új tanulmány. Német kutatók 1994 és 2005 között követték nyomon az anyák testsúlyát, vérvételi eredményeit és a cukorbetegség előfordulását. azok a nők, akik szoptatták gyermeküket, 40 százalékkal kisebb eséllyel lesznek betegek. Az ok nyilvánvaló: a szoptatás kedvező hatással van a testsúlyra és az anyagcserére. A kutatók 1260 anya adatait elemezték egy hosszú távú vizsgálat során, 1994 és 2005 között.