rss

  • Nem elõnyös a korai beiskolázás egy német felmérés szerint

  • Share on Tumblr

    Nem elõnyös a korai beiskolázás, épp ellenkezõleg: 13 százalékkal csökken annak az esélye, hogy azok a gyerekek, akik hatéves koruk elõtt kezdik az iskolát, gimnáziumba kerüljenek - derítették ki német kutatók.

    A korán beiskolázott gyerekek hiába számolnak és írnak már ötévesen, érzelmileg és szociálisan éretlenebbek. Németországban ez a negyedik osztályt követõen gyakran oda vezet, hogy intellektuális képességeik ellenére rosszul ítélik meg õket, és szakiskolába íratják õket.

    Ennek hátrányát évekig viselik - mondta Andrea Mühlenweg, a tanulmány szerzõje a Die Welt címû német lap internetes kiadása szerint (www.welt.de). A vizsgálat számára tízezer, 1993 és 1998 között beiskolázott német gyermek iskolai pályafutását értékelték ki.

    A rosszul megítélt gyerekek késõbb behozzák hátrányukat, ugyanis a tizedik osztály elvégzése után általában átiratkoznak egy szakközépiskolába. Gimnáziumba azonban ritkán sikerül átjutni az eltérõ tantervek vagy a második idegen nyelv hiánya miatt - közölte Mühlenweg, a mannheimi Európai Gazdaságkutatási Központ munkatársa.

    Tehát az érettségiig végül eljutnak a gyerekek, arról azonban keveset tudni, hogyan hat a túl korai beiskolázás a személyiség fejlõdésére - hangsúlyozta Mühlenweg. Amerikai kutatások azt sejtetik, hogy az érintetteknél gyakran jelentkezik a figyelemhiány-szindróma (ADS).


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcéma

    Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcémaAz ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

  • Furcsa játékszokások jelezhetik az autizmust

    A késõbb autizmussal diagnosztizált gyerekek szokatlan módon viszonyultak játékaikhoz, jóval gyakrabban forgatták és pörgették azokat, mint társaik - írják amerikai kutatók az Autism címû szakfolyóiratban.

    A megállapítás segíthet a szülõknek és gyerekorvosoknak az autizmus minél korábbi felismerésében, ami a hatékonyabb fejlesztést tenné lehetõvé.

  • Feloldották a gyerekzsivaj zajkorlátozását Berlinben

    Immár akkora ricsajt csaphatnak, amekkorát csak bírnak a berlini gyerekek, mivel feloldották lármájuk zajszintkorlátozását.

  • Védõoltás citomegalovírus ellen

    New York - A magzatoknál potenciálisan fejlõdési rendellenességet, agykárosodást okozó citomegalovírus ellen fejlesztettek ki vakcinát - számolt be róla a New England Journal of Medicine címû szaklap csütörtöki száma.

    A citomegalovírus az egész világon elterjedt, egészséges, felnõtt emberekre ártalmatlan. Ha azonban a nõk állapotosan kapják el elõször a fertõzést, fennáll a veszélye, hogy a vírus a méhlepényen keresztül eljut a magzathoz, és súlyos fejlõdési rendellenességet okoz.

  • Mikor bújnak ki az elsõ fogacskák?

    Kb. 6 hónapos korban bújnak ki a baba elsõ tejfogai, s kb. 2 és fél éves korra mind a 20 fog elõbújik. A fogak megjelenési idõpontja széles határok között változik, néha már az újszülött metszõfoggal születik, másrészt sok egészséges csecsemõnél csak 10 hónapos korban bújnak ki az elsõ fogak.

    Olyan is elõfordul, hogy egy éves korban jön az elsõ metszõfog, noha a baba teljesen egészséges, és a késõbbi megfigyelések szerint a maradandó fogak is jól fejlettek és egészségesek lesznek. A fogzási idõpontok variációinak általában nincs nagyobb klinikai jelentõsége.

  • Magzatvíz-vizsgálat - Kiknek javasolt a vizsgálat?

    A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tûvel mintát vesznek a magzatvízbõl, amibõl biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc.

    Elõtte ultrahang-vizsgálatot végeznek a magzat és a méhlepény helyzetének meghatározására.

    A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nõnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.

  • Kevesebb kockázat a 2-es típusú cukorbetegség esetén

    A 2-es típusú cukorbajban szenvedõ terhes nõk kilátásai jobbak, mint az 1-es típussal élõké, különösen akkor, ha mind a gyermekvállalás elõtt, mind alatta a megfelelõ kezelésben részesültek.

  • Elõre kimutatható a szülés utáni depresszió

    Már a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjébõl, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem - állítják amerikai kutatók. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínûsíthetõ, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevû hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követõen négy és hat hét között kezdõdik, és az anyák 10-15 százalékát érinti.

  • A várandósság 20 és 35 éves kor között a legideálisabb

    A várandósság 20 és 35 éves kor között a legideálisabbA karrierépítés fontossága miatt a nők egyre későbbre időzítik a gyerekvállalást, ami magában hordozza a veszélyeztetett terhesség magasabb kockázatát. Kétségtelen tény, hogy 30 és 35 éves kor között itt az ideje a gyerekvállalásnak. Saját magunknak állítjuk elő a problémát azzal, hogy idősebb korunkig várunk a szüléssel. Ez egy nagyon összetett és mély probléma. Sok nő az egészségügyi kockázatok ellenére is a 30-as évei végére, sőt a 40-es éveire időzíti a szülést, olyan sztárok példáját követve, mint Madonna, vagy Nicole Kidman.

  • Nagyobb a késõbbi depresszió kockázata, ha hiperaktivitással diagnosztizálják a kisgyereket

    Azok a gyerekek, akiket korai életkorban diagnosztizálnak figyelemhiányos hiperaktivitásos zavarral (ADHD), nagyobb kockázattal lehetnek depressziósak vagy követhetnek el öngyilkosságot tizenévesen - közölték hétfõn amerikai kutatók.

  • A méhen kívüli terhesség

    Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkezõ életveszélyes állapotot is okozhat.

  • A gumimacik - 1. évad, 1. lemez

  • Egy csecsemõkori vírusfertõzés növelheti az asztma kialakulását

    Egy vírusfertõzés "lerombolhatja" az újszülöttek immunrendszerének egy részét, ami növeli az asztma kifejlõdésének kockázatát késõbbi életükben - állapították meg egérkísérletek alapján amerikai kutatók.

  • Várandósság alatt még a lábméret is változhat

    Sok kismama aggódik amiatt, vajon a terhessége során felszaladt plusz kilóitól hogyan fog minél elõbb megszabadulni, pedig van egy ennél sokkal visszafordíthatatlanabb változás is a várandósság alatt, amin semmilyen diéta nem segít.

  • Autópálya alagútjában jött világra egy baba

    A segítségnyújtásnál gyorsabb volt a kisbaba: az autópálya egyik alagútjában jött a világra egy újszülött Ausztriában.