rss

  • Milyen okok állhatnak a spontás vetélések hátterében?

  • Share on Tumblr

    A megfogant és beágyazódott terhességeknek mintegy 20 százaléka végzõdik spontán vetéléssel. Ez alatt a terhesség megszakadását értjük a magzat életképességének elérése elõtt. Ezek többsége az elsõ három hónapban következik be.

    Vérezgetés a terhesség elején nem ritka. Ezek többsége csak kevés friss, vagy barnás vérzés. Gyakran a várt menzesz idejében észlelhetõ. Általában nem vezet a terhesség megszakadásához. Veszélyesebb, ha a vérzés erõs, darabos és kifejezett alhasi görcsös fájdalom kíséri.


    Ez fenyegetõ, esetleg megkezdõdött vetélés tünete. A terhesség korai elvesztésének oka általában nem derül ki. Vizsgálatok alapján leggyakoribb az ivarsejtekben keletkezett genetikai hiba. A súlyosan rendellenes, életképtelen embriót a szervezett mintegy kilöki magából (természetes szelekció).

    Ezek elõfordulása véletlenszerû, ismétlõdése nem várható. Második leggyakoribb ok a nem megfelelõen beágyazódott terhesség. Ennek oka vagy a rossz helyen (például méhszájon) történõ beágyazódás, de gyakoribb az ún. sárgatest elégtelenség.

    A petesejt kilökõdése után a petefészekben lévõ tüszõ sárgatestté alakul it, mely hormontermelésével biztosítja a méhnyálkahártya koraterhességre optimális átalakulását. Ha ez a funkció zavart szenved, akkor a kedvezõtlen beágyazódás miatt a terhesség korán elhalhat és kilökõdhet.

    Bizonyos belsõ nemi szervi gyulladások, erõs dohányzás, alkoholizálás, kábítószer fogyasztása szintén emeli a kockázatot. Kedvezõtlenül hat az erõs fizikai megterhelés, versenysport, vagy érzelmi megrázkódtatás, tartós stresszállapot. Normális terhességben a szokásos fizikai aktivitás, mérsékelt sportolás, szexuális élet nem okoz problémát.
    A vetélés általában vérzéssel, görcsöléssel kezdõdik.

    Ezért ilyen tünetek jelentkezésekor feltétlenül vizsgálatra van szükség. Minél elõbb jelentkeznie kell szülészeti osztályon, illetve orvosánál. Hüvelyi vizsgálattal, valamint ultrahangvizsgálattal eldönthetõ, hogy az embrió él-e, a méhszáj zárt-e, van-e remény a terhesség további viselésére.

    Amennyiben igen, akkor általában ágynyugalom, kímélet a rendelés. Ha felmerül sárgatest elégtelenség gyanúja, akkor szóba jön hormonális támogatókezelés bevezetése is. Néha a korai méhen belüli elhalásnak nincsenek klinikai tünetei és csak rutin ultrahangvizsgálatnál derül fény arra, hogy az embrió nem él, esetleg fel is szívódott (abbamaradt vetélés, missed abortion).

    Ez sajnos váratlan rossz hír a várandósnak. Ebben az esetben, csakúgy mint a bõ vérzéssel jelentkezõ vetélés esetében is, kórházi körülmények között, általában rövid vénás altatásban a méhet ki kell üríteni. Ez legtöbb esetben a méhszáj tágítását követõen vákuummal történik, mely után a méhüreget speciális kanállal áttapintjuk, hogy meggyõzõdjünk arról, hogy az teljesen kiürült-e. Ha ez nem történik meg, akkor a bentmaradt szövetrészek elfertõzõdése gyulladáshoz, tartós vérzéshez vezethet.

    Ismétlõdõ, vagy habituális vetélésrõl beszélünk, ha három, vagy több terhesség szakad meg egymást követõen. Ebben az esetben részletes kivizsgálás indokolt. Ennek során a rutin nõgyógyászati vizsgálaton kívül gondos ultrahangvizsgálat szükséges a méh esetleges fejlõdési rendellenességeinek, vagy daganatainak kiszûrésére.

    A hormonális ok kizárására a vérbõl hormonmeghatározásokat végzünk. A már említett sárgatestelégtelenségen kívül a pajzsmirigy alulmûködése, a magas prolaktin szint is vetéléshez vezethet.

    Nemibetegségek, vagy a méhnyak, méhnyálkahártya krónikus gyulladása is állhat az ismételt vetélés hátterében. Ezek részben vérbõl, részben a méhnyakból vett kenet vizsgálatával zárhatók ki. Szükség esetén antibiotikus kezelés a célravezetõ (partnernek is).
    Súlyos anyai megbetegedések - elsõsorban cukorbetegség, magas vérnyomás, vesebetegségek és immunbetegségek - találhatók még a fellelhetõ okok között.

    Ritkán a férjnél az ondó minõségi hibáit találjuk. Az ondósejtek hibái, vagy az ondófolyadék fertõzött volta is vezethet spontán vetéléshez. Ennek felderítésére urológiai-andrológiai kivizsgálást kérünk.

    A környezeti ártalmak (sugárzás, oldószerek, élvezeti szerek) mellett ritkán a szülõk által hordozott kromoszóma-rendellenesség is oka lehet vetélésnek. Ez a szülõk vérébõl történõ vizsgálat útján dönthetõ el.

    A részletes kivizsgálás ellenére is az ismétlõdõ vetélések csaknem felében nem tudunk konkrét okot felmutatni, mely a méhen belüli elhalást okozhatja. Ennek ellenére ilyenkor is van remény egy újabb terhesség kiviselésére. Természetesen ha találunk okot és azt sikerül megszüntetni, akkor lényegesen jobbak az esélyek.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mi történik a babával megszületése után?

    A veleszületett rendellenességek gyógyítása sokkal eredményesebb, ha azokat már újszülöttkorban felfedezik. Ennek érdekében vizsgálatokkal igyekeznek felderíteni, hogy nem található-e a csecsemõnél valamilyen normálistól eltérõ jelenség.

    Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszûnik. A csecsemõt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követõ elsõ pár napot túlélje.

  • Kisebb lesz a baba, ha a kismama túl sokat ácsorog

    Holland kutatók szerint, ha egy várandós nõ túl sok idõt tölt állva, illetve ha heti negyven óránál többet dolgozik, könnyen elõfordulhat, hogy leendõ gyermeke kis mérettel fog születni.

  • Világhírû rajzfilmslágerek magyarul

    2011. október 19-én megjelent a Világhírû rajzfilmslágerek magyarul címû CD! Az album címe mindent elárul. A kiadványon egymás után csendülnek fel az utóbbi évek legnépszerûbb rajzfilmslágerei, természetesen magyarul. A CD-t 4 magyar klasszikus rajzfilm fõcímdal teszi teljessé. Nem hiányozhat egyetlen gyerek gyûjteményébõl sem!

  • Mi az a rejtettheréjûség?

    A belsõ nemi szervek már a várandósság tizenegyedik hetében kialakulnak, két héttel késõbb pedig már a külsõ nemi szervek is kifejlõdnek, bár ultrahanggal még nem ismerhetõ fel egyértelmûen a magzat neme.

    A herék ekkor még a hasüregben vannak, a lányok petefészkének megfelelõ helyen. Körülbelül négy héttel szülés elõtt szállnak le a herezacskóba.

    Megszületés után az elsõ vizsgálat alkalmával az orvos megtapogatja a herezacskókat, hogy benne vannak-e a herék.

  • Mikor utazhatunk a picivel és mire figyeljünk?

    A csecsemõk nem sok vizet zavarnak – különösen, ha szoptatjuk õket - de a kényelmükhöz ragaszkodnak. Babakocsihoz, kiságyhoz, kiskádhoz, kisplédhez… egy átlag személyautó csomagtartója már a bõröndök felénél megtelik.

    Tehát elsõ szempont, hogy a szállásunk olyan legyen, hogy legalább a legsúlyosabb dolgokat ne kelljen magunkkal cipelni. Bababarát szállásokon van ketrecágy, pelenkázó, etetõszék, babakád, jobb helyeken még babakocsival is rendelkeznek. Persze lehetünk kicsit rugalmasabbak is: pelenkázni is lehet a nagyágyon, de bizonyos dolgokból nem engedhetünk.

  • A szülés utáni depresszió leküzdése

    Az anyaság sok nõ számára nyomasztó, ami a hormonális változások következtében sokszor szülés utáni depresszióhoz vezet. Ez különösen az elsõ gyermeküket világra hozó nõkre jellemzõ. A nõknek új szerephez kell alkalmazkodniuk, ezért a depresszió tünetei a szülést követõ elsõ hat hét során fokozatosan emelkednek.

  • Huszonnégy ujjú újszülött: nem vették észre a pluszt a kórháziak

    Atlanta - Van ujj a nap alatt, méghozzá bõven: 24 ujjal született egy fiú Kaliforniában, mindegyik végtagján hattal. Az meg új a nap alatt, hogy ezt nem vette észre a kórházi személyzet.

    Sem az anya.

  • Köldökápolás - hogyan is kezdjük hozzá?

    Amíg édesanyja pocakjában lakik, a magzatot a köldökzsinór köti össze a méhlepénnyel, így a fejlõdéséhez szükséges minden tápanyag és oxigén ezen keresztül jut el hozzá.

    Amikor világra jön, a baba szervezete alkalmazkodik a "kinti" körülményekhez - a köldökzsinórt pedig elvágják.

    Normál hosszúságú terhesség alatt a köldökzsinór kb. 50 centiméteresre nõ. Belsejében két verõér és egy visszér fut, s a bennük áramló vér feszes állapotban tarja a köldökzsinórt.

  • Ezekkel az összetevõkkel kell vigyázni a babaápolásnál

    Az újszülöttek és csecsemõk bõre sok tekintetben eltér a felnõttek bõrétõl. Sérülékeny és érzékeny, így a náluk használt tisztító- és ápolószerek kiválasztásánál különös gonddal kell eljárni.

  • Fertõzés indíthatja el a gyerekkori leukémiát

    London - A brit Rákkutató Intézet kutatói tanulmányukban leírják a folyamatot, ahogyan szokványos fertõzések kiválthatják a gyerekkori leukémiát. Azonosítottak egy fehérjét, amelyet a szervezet a fertõzésekre adott válaszként termel, és amely elindítja a betegség kifejlõdését - írja a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban megjelent tanulmány alapján a BBC hírportálja. Ez a molekula egy átalakító növekedési faktor (TGF), amely befolyásolja egyes sejttípusok osztódását és átalakulását: a rákmegelõzõ õssejtek sokszorozódását is kiváltja a kutatók szerint.

  • A gumimacik - 1. évad, 1. lemez

  • Almalé, almapép, almapüré a babának - hogyan is csináljam?

    Ha a csecsemõ hat hónapos koráig elegendõ az anyatej, addig nem szükséges a hozzátáplálás.

    Hat hónapos kor után célszerû elkezdeni a gyümölcsök kóstolgatását, elsõkét páldául az almát. Készíthetünk belõle almalevet, egyszerû almapépet, vagy almapürét is.

  • Hatos ikrek születtek Nigériában, ám az édesanya meghalt

    Budapest - Hatos ikrek születtek a múlt héten Nigériában, ám az édesanya meghalt a szülés után.

    A hatos ikrek harminckét éves édesanyja vasárnap belehalt a császármetszéssel végzett szülés után fellépett komplikációkba a délnyugat-nigériai Sagamu kórházában. Az édesanya halála "szerencsétlen eset, a kórház orvosai és nõvérei mindent megtettek, hogy az asszonyt megmentsék" - mondta Femi Ajayi professzor, a kórház szóvivõje a Nigerian Tribune címû újságnak.

  • Húszkilós baba okoz fejtörést az orvosoknak Kínában

    Mindössze tíz hónapos, de máris húsz kilogrammot nyom egy baba Kínában - a túlsúly oka még az orvosoknak is fejtörést okoz.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.