rss

  • Milyen okok állhatnak a spontás vetélések hátterében?

  • Share on Tumblr

    A megfogant és beágyazódott terhességeknek mintegy 20 százaléka végzõdik spontán vetéléssel. Ez alatt a terhesség megszakadását értjük a magzat életképességének elérése elõtt. Ezek többsége az elsõ három hónapban következik be.

    Vérezgetés a terhesség elején nem ritka. Ezek többsége csak kevés friss, vagy barnás vérzés. Gyakran a várt menzesz idejében észlelhetõ. Általában nem vezet a terhesség megszakadásához. Veszélyesebb, ha a vérzés erõs, darabos és kifejezett alhasi görcsös fájdalom kíséri.


    Ez fenyegetõ, esetleg megkezdõdött vetélés tünete. A terhesség korai elvesztésének oka általában nem derül ki. Vizsgálatok alapján leggyakoribb az ivarsejtekben keletkezett genetikai hiba. A súlyosan rendellenes, életképtelen embriót a szervezett mintegy kilöki magából (természetes szelekció).

    Ezek elõfordulása véletlenszerû, ismétlõdése nem várható. Második leggyakoribb ok a nem megfelelõen beágyazódott terhesség. Ennek oka vagy a rossz helyen (például méhszájon) történõ beágyazódás, de gyakoribb az ún. sárgatest elégtelenség.

    A petesejt kilökõdése után a petefészekben lévõ tüszõ sárgatestté alakul it, mely hormontermelésével biztosítja a méhnyálkahártya koraterhességre optimális átalakulását. Ha ez a funkció zavart szenved, akkor a kedvezõtlen beágyazódás miatt a terhesség korán elhalhat és kilökõdhet.

    Bizonyos belsõ nemi szervi gyulladások, erõs dohányzás, alkoholizálás, kábítószer fogyasztása szintén emeli a kockázatot. Kedvezõtlenül hat az erõs fizikai megterhelés, versenysport, vagy érzelmi megrázkódtatás, tartós stresszállapot. Normális terhességben a szokásos fizikai aktivitás, mérsékelt sportolás, szexuális élet nem okoz problémát.
    A vetélés általában vérzéssel, görcsöléssel kezdõdik.

    Ezért ilyen tünetek jelentkezésekor feltétlenül vizsgálatra van szükség. Minél elõbb jelentkeznie kell szülészeti osztályon, illetve orvosánál. Hüvelyi vizsgálattal, valamint ultrahangvizsgálattal eldönthetõ, hogy az embrió él-e, a méhszáj zárt-e, van-e remény a terhesség további viselésére.

    Amennyiben igen, akkor általában ágynyugalom, kímélet a rendelés. Ha felmerül sárgatest elégtelenség gyanúja, akkor szóba jön hormonális támogatókezelés bevezetése is. Néha a korai méhen belüli elhalásnak nincsenek klinikai tünetei és csak rutin ultrahangvizsgálatnál derül fény arra, hogy az embrió nem él, esetleg fel is szívódott (abbamaradt vetélés, missed abortion).

    Ez sajnos váratlan rossz hír a várandósnak. Ebben az esetben, csakúgy mint a bõ vérzéssel jelentkezõ vetélés esetében is, kórházi körülmények között, általában rövid vénás altatásban a méhet ki kell üríteni. Ez legtöbb esetben a méhszáj tágítását követõen vákuummal történik, mely után a méhüreget speciális kanállal áttapintjuk, hogy meggyõzõdjünk arról, hogy az teljesen kiürült-e. Ha ez nem történik meg, akkor a bentmaradt szövetrészek elfertõzõdése gyulladáshoz, tartós vérzéshez vezethet.

    Ismétlõdõ, vagy habituális vetélésrõl beszélünk, ha három, vagy több terhesség szakad meg egymást követõen. Ebben az esetben részletes kivizsgálás indokolt. Ennek során a rutin nõgyógyászati vizsgálaton kívül gondos ultrahangvizsgálat szükséges a méh esetleges fejlõdési rendellenességeinek, vagy daganatainak kiszûrésére.

    A hormonális ok kizárására a vérbõl hormonmeghatározásokat végzünk. A már említett sárgatestelégtelenségen kívül a pajzsmirigy alulmûködése, a magas prolaktin szint is vetéléshez vezethet.

    Nemibetegségek, vagy a méhnyak, méhnyálkahártya krónikus gyulladása is állhat az ismételt vetélés hátterében. Ezek részben vérbõl, részben a méhnyakból vett kenet vizsgálatával zárhatók ki. Szükség esetén antibiotikus kezelés a célravezetõ (partnernek is).
    Súlyos anyai megbetegedések - elsõsorban cukorbetegség, magas vérnyomás, vesebetegségek és immunbetegségek - találhatók még a fellelhetõ okok között.

    Ritkán a férjnél az ondó minõségi hibáit találjuk. Az ondósejtek hibái, vagy az ondófolyadék fertõzött volta is vezethet spontán vetéléshez. Ennek felderítésére urológiai-andrológiai kivizsgálást kérünk.

    A környezeti ártalmak (sugárzás, oldószerek, élvezeti szerek) mellett ritkán a szülõk által hordozott kromoszóma-rendellenesség is oka lehet vetélésnek. Ez a szülõk vérébõl történõ vizsgálat útján dönthetõ el.

    A részletes kivizsgálás ellenére is az ismétlõdõ vetélések csaknem felében nem tudunk konkrét okot felmutatni, mely a méhen belüli elhalást okozhatja. Ennek ellenére ilyenkor is van remény egy újabb terhesség kiviselésére. Természetesen ha találunk okot és azt sikerül megszüntetni, akkor lényegesen jobbak az esélyek.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kisebb lesz a baba, ha a kismama túl sokat ácsorog

    Holland kutatók szerint, ha egy várandós nõ túl sok idõt tölt állva, illetve ha heti negyven óránál többet dolgozik, könnyen elõfordulhat, hogy leendõ gyermeke kis mérettel fog születni.

  • Ne szégyelljük bevallani, hogy kimerültünk!

    Öt héttel a szülés után a legtöbben fáradtak voltak, emlõpanaszaik voltak és szexuális érdeklõdésük is csökkent, egy új tanulmány szerint. A tanulmány hangsúlyozza, hogy szülés után 4-6 hétnél hosszabb pihenés és erõgyûjtés szükséges, és a nõknek több támogatást kellene kapniuk.

    Szemben az USA-val, más országokban az anyák támogatása és a szülési szabadság sokkal nagyvonalúbb. Az USA ugyanis a törvény azt írja elõ, hogy a több mint 50 fõt foglalkoztató vállalatok alkalmazottai 12 hét fizetetlen szabadságot vehetnek ki szülés után.

  • Amita terhességi cukorbetegségről tudni kell

    Amita terhességi cukorbetegségről tudni kellAz adott, aktuális várandósság időszakában legelső alkalommal észlelt kóros szénhidrát anyagcserezavart nevezzük gesztációs, vagy terhességi diabétesznek. Kialakulását az örökletes hajlam, fizikai állapot és az életmód mellett a terhesség alatt bekövetkező hormonális változások is elősegítik. A hasnyálmirigy termeli az inzulint. Ez a hormon felelős azért, hogy testünk a szervezetbe jutó cukrokat megfelelő módon használja fel és tárolja; segít a vércukor értékét normál tartományban tartani. A terhesség idején bekövetkező hormonális változások megnehezítik az inzulin munkáját, megváltozik a szövetek inzulinra való érzékenysége.

  • A légszennyezettség is kockázati tényezõ a születési testsúlynál

    A közlekedés okozta légszennyezettség kockázati tényezõ a születési testsúlynál: azok a terhes nõk, akik erõsen szennyezett levegõjû körzetben élnek, nagyobb valószínûséggel hoznak világra a normálisnál kisebb testsúlyú gyermeket - állapították meg amerikai kutatók.

  • Befolyásolható, hogy kisfiú vagy kislány legyen?

    Bár nincs nõi here vagy férfihere, egy baba nemét az apja határozza meg. Ha az apa egy X-kromoszómát ad, kislány, és ha egy Y kromoszómát,akkor a baba kisfiú lesz.

    Az ondósejtek X-kromoszómát illetve Y kromoszómát tartalmaznak és számuk majdnem egyenlõ, és esélyük is a megtermékenyítésre nagyjából ugyanaz, így annak valószínûsége is, hogy a baba fiú lesz vagy lány, nagyjából egyforma. Az anya mindig X kromoszómát ad, úgyhogy nem befolyásolja a gyermek nemét.

  • Magzatvíz-vizsgálat - Kiknek javasolt a vizsgálat?

    A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tûvel mintát vesznek a magzatvízbõl, amibõl biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc.

    Elõtte ultrahang-vizsgálatot végeznek a magzat és a méhlepény helyzetének meghatározására.

    A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nõnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.

  • Természetes - gyöngéd születés

    A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülõ nõ, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben.

    Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idõ elõtt vágják el, mikor a csecsemõ még azon keresztül lélegzik.

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

  • Az epilepszia nem zárja ki a teherbe esést és a gyermekvállalást

    Az epilepszia nem zárja ki, hogy valaki teherbe essen és gyermeket szüljön. A fiatal felnőtt nők életének legszebb kiteljesedése a terhesség, az utód születése, az anyaság. Vonatkozik ez minden egészséges nőre, de azokra a nőkre is, akik valamilyen betegségben szenvednek.

  • Amikor egyesülnek a férfi és a nõi ivarsejtek

    A férfi és a nõi ivarsejtek egyesülését, megtermékenyítésnek nevezzük. Az így keletkezett új sejt neve: zygóta, ami egy új élet kezdetét jelenti. A férfi ivarsejtjei szexuális izgalom során kerülnek a nõ hüvelyébe, de csak 48 óráig termékenyítõképesek .

    A nõi petesejt csupán 2-3 napig életképes – de csak 24 óráig termékenyítõképes. A szexuális izgalom fokozódásával a herék, mellékherék és az ondóvezeték izmai összehúzódnak és a spermiumok a húgycsõbe préselõdnek.

  • Gyermekvállalás 35 év felett

    Az utóbbi évtizedekben egyre több pár vállal gyermeket 35-40 éves korban, vagy e felett is. Ennek oka részben a hagyományos családkép változása, az oktatási idõ kitolódása és az az önálló egzisztencia kialakítására való igény a gyermekvállalás elõtt.

    Sajnos ez a tendencia együtt jár az „egykék" számának növekedésével, valamint a fogamzási nehézségek gyakori elõfordulásával. A kor elõrehaladtával csökken a petesejtek megtermékenyíthetõsége, gyakrabban fordulnak elõ olyan ciklusok, melyekben nem történik peteérés.

  • Hármas ikreket szült egy 66 éves indiai nõ

    Hármas ikreket hozott a világra egy 66 éves nõ Indiában - derült ki a terhességet felügyelõ termékenységi klinika tájékoztatásából.

  • Halász Judit: Csiribiri

    Tizennyolc megjelent lemez után elõször egész estés filmkoncertet forgattak a színmûvésznõvel, amelynek zenéje a mozipremierrel egyidõben jelenik meg CD-n is. A Csiribiri albumon a filmkoncert zenei anyaga hallható, amely csokorba fogja Halász Judit egyedülálló pályafutásának legnépszerûbb alkotásait. A dalok kiválasztása nem volt könnyû, hiszen több évtized zenei termésébõl kellett összeállítani a repertoárt. Egy példátlan életmûvet tekinthetünk meg a filmvásznon, és hallgathatunk meg a Csiribiri albumon.

  • Ikerszülésnél nagyobb a szülés utáni depresszió kockázata

    New York - Az ikreket világra hozó nõknél az egy babát szülõkhöz képest 43 százalékkal nagyobb valószínûséggel találtak depressziót kilenc hónap elteltével - jelentették be a Pediatrics címû szaklap szerdán megjelent számában közölt tanulmányukban amerikai kutatók.

  • A vetélésrõl és annak kockázatairól

    Fõként az elsõ három hónapban szükséges a fokozottabb odafigyelés és óvatosság, ebben az idõszakban a legveszélyeztetettebb a magzat, s leggyakrabban ekkor következik be a vetélés.

    Az édesanyák sokszor saját hibájukként élik meg a tragédiát, igen ritkán okozza a szülõi gondatlanság. A vetélés sokszor alkati adottságokból következik, vagy a véletlen mûve.

    Amikor egy gyermek megfogan, megkezdõdik az új élet megépítése az apa és az anya örökítõ anyagából.