rss

  • Amikor a fiúból apa lesz

  • Share on Tumblr

    A fiatalon, huszonévesen apává váló férfiaknál valószínûleg kevésbé erõsek még az elõzetes elvárások, és inkább izgatottan figyelik, hogyan is változik párjuk a terhesség hatására.

    Általában együtt érzõek és érdeklõdõek, szívesen és természetesen kapcsolódnak be a vizsgálatokba, a szülésre felkészítõ tanfolyamokba, és estérõl estére párjuk hasára tett kézzel várják, mikor mozdul meg elõször számukra is érzékelhetõen a baba. A gyerek érkezése feletti örömöt befolyásolja a megélhetés miatti aggodalom.

    Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a fiatal apák felelõtlenebbek volnának, sokkal inkább arról van szó, hogy „lazábban” veszik a kanyarokat, és van bennük valami eredendõ optimizmus, már ami a jövõt illeti. Képesek rácsodálkozni életük új fejezetére.

    A kép akkor kezd egy árnyalattal komorabbá válni, amikor már úton van a második baba. Manapság ugyanis kétféle elvárás fogalmazódik meg az apákkal szemben: egyfelõl jó néven vesszük, ha már a terhesség alatti vizsgálatokra elkísérik párjukat, részt vesznek a szülésre felkészítõ tanfolyamon, elolvassák a témába vágó cikkeket (vagyis tájékozottak, naprakészek a témában), ott vannak a szülésnél, és amiben csak lehet, támogatják, segítik párjukat.

    A késõbbiekben minél nagyobb részt vállalnak az otthoni teendõkbõl, tájékozódnak az egyszerûbb szoptatási problémák megoldásáról, a lehetõ legtöbb idõt töltik a gyerekekkel. A másik elvárás anyagi természetû: gondoskodnak a család eltartásáról, anyagi jólétérõl. Szó se róla, biztosan akadnak apák, akik képesek megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ám a többség inkább úgy van vele, hogy csak a hosszú kívánságlista néhány pontját tudja kipipálni, a többi jobbára nyomasztó felszólítás, nem teljesített elvárás marad.

    Kevés olyan munkakör akad, amely lehetõvé teszi, hogy a férfi is annyi idõt, energiát áldozzon minderre, amennyit esetleg szeretne. Ezek a tényezõk alapvetõen befolyásolják azt, ahogyan a férfi magához a terhesség tényéhez viszonyul. Többségük túlzottan nagy kihívást lát benne, ezért nem is csoda, ha kissé távolságtartóan nyilatkoznak.

    Szinte lehetetlen saját családot teremteni úgy, hogy közben a környezetünk nem tekint minket felnõttnek. Ez teljesen független az életkortól, hiszen egy anyának a gyereke mindig a gyereke marad, akivel törõdni szeretne, gondoskodni róla, akirõl egyúttal úgy érzi, hogy irányítania és ellenõriznie kell. Ezen az érzésen minden kiegyensúlyozott lelkiállapotú asszony felül tud kerekedni, és képes engedni, hogy az ifjú a maga útját járja.

    Nem ritka azonban, hogy anya és gyereke között megcsontosodik a korai függõségi viszony. Ez sokszor a gyerek számára is megfelelõ, hiszen – annak ellenére, hogy felnõtt – továbbra is kiszolgálják, és tetteiért továbbra sem kell felelõsséget vállalnia. Még gondolkodnia sem kell túl sokat, mert eldöntik helyette, mi a jó neki, és mi a rossz.

    A helyzet akkor kezd kényelmetlenné válni, amikor a gyerek saját családot szeretne alapítani. A szülõk kéretlen ellenõrzése, tanácsai, gondoskodása ilyenkor már terhére lesz az ifjú párnak. Ez a forrása az „anyós-konfliktusnak”, de sokszor a fiatal szülõk bizonytalanságának, tehetetlenségének is. Sajnos nem ritka, hogy emiatt romlik meg a pár kapcsolata, emiatt esik szét a még meg sem szilárdult kis család.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Salátafõzelék - 6 hónapos kortól

    Hozzávalók:

    100 g tisztított saláta, 50 g tisztított burgonya, 1 mokkáskanál olaj, 1 mokkáskanál citromlé

  • Táncos lábbal jönnek a világra a csecsemõk

    Brit kutatók szerint a csecsemõk lábukkal szinte rögtön képesek elkapni a nekik játszott zene tempóját és ritmusát.

  • Nem elõnyös a korai beiskolázás egy német felmérés szerint

    Nem elõnyös a korai beiskolázás, épp ellenkezõleg: 13 százalékkal csökken annak az esélye, hogy azok a gyerekek, akik hatéves koruk elõtt kezdik az iskolát, gimnáziumba kerüljenek - derítették ki német kutatók.

  • A koraszülött babák tüdejével egész életükben probléma lehet

    Az igen korán, a 25. terhességi hét elõtt született gyerekeknél élethosszig tartó tüdõproblémák léphetnek fel, beleértve az asztmát is.

  • Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcéma

    Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcémaAz ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

  • Mikor van jól mellre téve a csecsemõ?

    Ha a kisbabának jól van a szájában a mell, akkor egészen hátra ér a garatig, illetve a lágy szájpadig, ahol nincsen semmiféle kemény képlet, ami kisebesíthetné a bimbót. Ha nem jól van a kisbaba szájában a mell, akkor csak a kemény szájpadig ér.

    A babák a nyelvükkel, állkapcsukkal préselik ki a tejet a mellbõl, minden egyes ilyen szopó mozgásnál szépen hozzápréselik a csontos, kemény szájpadhoz a bimbót, ami így kettõ-öt perc alatt kisebesedik. Az egyik nagyon fontos dolog, hogy akármilyen pózban szoptatunk is – fekve vagy ülve – szoptassunk úgy, ahogy nekünk kényelmes.

  • Júliustól a szülésznő is vállalhat terhesgondozást

    Júliustól a szülésznő is vállalhat terhesgondozástJúlius 1-jén lép életbe az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a szülésznők dokumentáltan végezhessenek terhesgondozást Magyarországon. A Magyar Közlönyben április elején megjelent, a várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet értelmében szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén végezheti terhes nők gondozását. Az új jogszabály szerint a kötelező vizsgálatok a terhesgondozási könyvben szerepelnek majd, abba már a szülésznők is tehetnek bejegyzéseket.

  • Mikor beszélünk a magzat túlhordásáról?

    A magzat túlhordása legalább olyan ijedtséget jelent a kismamák számára, mint a koraszülés lehetõsége. De vajon milyen okok húzódnak meg a háttérben? Mikor is beszélhetünk valódi túlhordásról?

    A szülés pontos idõpontjának kiszámításától függõen beszélhetünk túlhordásról, vagy éppen téves számításról. A nõk csekély hányadánál indul meg a szülés az elõre jelzett napon. Általában néhány nap eltérés lehet az elõre kiszámított dátum, és a szülés valódi idõpontja között. A számítás elvégzéséhez szükség van a mestruációs ciklus ismeretére.

  • Koraszülött babáknál bizonyos antibiotikumok süketséget okozhatnak

    London - Egyes antibiotikumok koraszülött gyermekeknek adva süketséget okozhatnak.

    Bizonyos bakteriális fertõzések terápiájaként gyakran aminoglikozid antibiotikumokat alkalmaznak. Ezek károsíthatják a vesemûködést és a hallást, ezért adagolásukkal mindig óvatosan kell bánni. Kiderült, hogy a gyerekek egy részénél még fontosabb az elõvigyázatosság.

  • Magzatvíz-vizsgálat - Kiknek javasolt a vizsgálat?

    A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tûvel mintát vesznek a magzatvízbõl, amibõl biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc.

    Elõtte ultrahang-vizsgálatot végeznek a magzat és a méhlepény helyzetének meghatározására.

    A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nõnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.

  • Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetű

    Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetűHa a terhesség kilenc hónapja stresszes környezetben telik, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz rakoncátlan, nehéz természetű. A stresszhormonok magas szintje befolyásolja az agy finom szerkezetének méhen belüli fejlődését. A kutatás során több ezer gyereket követtek az anyaméhben töltött időszaktól iskoláskorukig, ennek alapján a stresszhormon szintjének emelkedése megemeli a figyelemhiányos, hiperaktív és egyéb viselkedési zavarok előfordulási valószínűségét. Ezen hormonok befolyásolják a kezességet is, vagyis hogy jobb vagy balkezessé válik a gyerek.

  • A kispapák is kapnak szoptatási eltávozást

    Szoptatási munkaidõ-kedvezményt kap az összes spanyol kispapa, még az is, akinek a felesége nincs állásban.

  • Mikor utazhatunk a picivel és mire figyeljünk?

    A csecsemõk nem sok vizet zavarnak – különösen, ha szoptatjuk õket - de a kényelmükhöz ragaszkodnak. Babakocsihoz, kiságyhoz, kiskádhoz, kisplédhez… egy átlag személyautó csomagtartója már a bõröndök felénél megtelik.

    Tehát elsõ szempont, hogy a szállásunk olyan legyen, hogy legalább a legsúlyosabb dolgokat ne kelljen magunkkal cipelni. Bababarát szállásokon van ketrecágy, pelenkázó, etetõszék, babakád, jobb helyeken még babakocsival is rendelkeznek. Persze lehetünk kicsit rugalmasabbak is: pelenkázni is lehet a nagyágyon, de bizonyos dolgokból nem engedhetünk.

  • Kötődés és leválás

    Kötődés és leválásAnnyit beszélünk a kötődésről, arról, hogy a baba kötődik-e hozzánk és megfelelően kötődik-e. De ritkán esik szó arról, hogy anya is kötődik. Anya is lelki szimbiózisban él a babával, és fokozatosan válik csak le a piciről. Neki is hiányzik, ha a baba nem lehet vele. Neki is fáj, amikor a nagymama először vigyáz a kicsire. Mellette is hideg az ágy, amikor az első éjszaka nem alszik otthon a kicsi. És nem csak a kicsinek kell beszoknia az óvodába: anyának is le kell szoknia az állandó együttlétről. Nehéz korszak ez, de a fokozatosság betartásával megoldható, elviselhető ez is.

  • Tanulmány: újszülöttkori sárgaság után nagyobb az autizmus kockázata

    A születésükkor besárgult babáknál sokkal nagyobb kockázattal alakul ki autizmus. Kiderült, hogy az újszülöttkori sárgasággal diagnosztizált babáknál 67 százalékkal nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki a késõbbiekben autizmus.