rss

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

  • Share on Tumblr

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

    A magzat jobban hallja anyja hangját, mint másokét, mert ez a hang egyrészt közvetlenül, rezgések által jut át az anya testén, másrészt a magzat a fülévél is észleli ezt a hangot. Ezeket a hangokat nem rejti el az anya szívverése vagy a gyomorzörejek, mivel az emberi hangok jóval magasabbak, mint az testhangok.

    A magzat megismerkedik a környezetében élõ emberekkel és ki fogja tudni választani a számára ismerõs hangokat. Ezért fontos, hogy beszéljünk a kisbabához és osszuk meg vele kedvenc zenéinket, hiszen már javában folyik az ismerkedés!


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Amita terhességi cukorbetegségről tudni kell

    Amita terhességi cukorbetegségről tudni kellAz adott, aktuális várandósság időszakában legelső alkalommal észlelt kóros szénhidrát anyagcserezavart nevezzük gesztációs, vagy terhességi diabétesznek. Kialakulását az örökletes hajlam, fizikai állapot és az életmód mellett a terhesség alatt bekövetkező hormonális változások is elősegítik. A hasnyálmirigy termeli az inzulint. Ez a hormon felelős azért, hogy testünk a szervezetbe jutó cukrokat megfelelő módon használja fel és tárolja; segít a vércukor értékét normál tartományban tartani. A terhesség idején bekövetkező hormonális változások megnehezítik az inzulin munkáját, megváltozik a szövetek inzulinra való érzékenysége.

  • Halász Judit - Apa figyelj rám (CD)

    Halász Judit "Apa figyelj rám" címû 2011-es lemeze újabb ékköve lett a legismertebb gyermekekhez szóló elõadó életmûvének miután a megjelenését követõen rövid idõn belül - megelõzve számos aktuális pop elõadó albumait - elsõ helyre került 2011 októberében a MAHASZ Top 40 albumlistáján.

    A születésnapját október 7-én ünneplõ énekes- és színésznõ számára igazán szép és különleges ajándék ez legkisebbektõl (és szüleiktõl), és büszkeségre ad okot a lemezen közremûködõ mûvészeknek is, akik között olyan neveket találunk, mint Bródy János, Tolcsvay László vagy Bódi László "Cipõ".

  • Mit tegyünk, ha gyermekünk félrenyel és fulladni kezd

    Ha gyermek egy falatot félrenyelt, vagy egy tárgyat, például kisebb játékkockát lenyelt, és azt nem tudja kiköhögni, azonnali beavatkozásra van szükség.

    A megválasztandó módszer attól függ, mekkora a gyerek. Ha a légutakat elzáró idegentestet (tárgyat) sikerült eltávolítania, mielõbb értesítse orvosát.

    Felnõttek és nagyobb gyerekek esetén sikerrel alkalmazható a hasra gyakorolt hirtelen nyomás (melyet Heimlich-manõvernek is neveznek).

  • Amikor egyesülnek a férfi és a nõi ivarsejtek

    A férfi és a nõi ivarsejtek egyesülését, megtermékenyítésnek nevezzük. Az így keletkezett új sejt neve: zygóta, ami egy új élet kezdetét jelenti. A férfi ivarsejtjei szexuális izgalom során kerülnek a nõ hüvelyébe, de csak 48 óráig termékenyítõképesek .

    A nõi petesejt csupán 2-3 napig életképes – de csak 24 óráig termékenyítõképes. A szexuális izgalom fokozódásával a herék, mellékherék és az ondóvezeték izmai összehúzódnak és a spermiumok a húgycsõbe préselõdnek.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülés

    A túlsúlyos kismamáknál gyakrabban fordul elő koraszülésA túlsúlyos vagy elhízott kismamák gyakrabban adnak életet koraszülött babának – derült ki egy svéd kutatás eredményeiből. A 22. és 27. terhességi hét között született csecsemők esetében a legnyilvánvalóbb az összefüggés, és éppen őket veszélyezteti a legtöbb szövődmény. 1992 és 2010 között várandós svéd nő adatait elemezték. A babák öt százaléka született idő előtt, többségük \"mérsékelten korán\", a 32-36. terhességi héten. Az egészséges várandósság 37-42 hétig tart. A normál súlyú várandósoknál csak 0,17 százalékuknak, összesen 588 nőnek született szélsőségesen korán a gyermeke.

  • Jennifer Lopez szerint a nõk még orrukra is híznak a terhesség alatt

    Jennifer Lopez szerint nemcsak a derékbõség, hanem az orr is nõ a terhesség alatt.

  • Genetikai háttere is lehet a kis születési súlynak

    Kutatók két olyan régiót találtak az emberi génállományban, amelyek befolyásolják a csecsemõ születési méretét, az egyik ráadásul a diabétesz kialakulására is hatással van a késõbbi élet során.

  • A hirtelen csecsemõhalál összefüggésben áll az anyák alkoholfogyasztásával

    Majdnem minden hatodik hirtelen csecsemõhalál az anya terhesség alatti, vagy nem sokkal az utáni nagymértékû alkoholfogyasztásával lehet összefüggésben - derült ki egy ausztrál tanulmányból.

  • Hajléktalanná válhatnak az amerikai nyolcas ikrek

    Utcára kerülhet tizennégy gyermekével az egy éve nyolcas ikreknek életet adó nõ Kaliforniában.

  • Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!

    Mit tehetünk a pelenkakiütés ellen?!A pelenkakiütés az egyik leggyakoribb probléma a babák körében. Majdnem minden baba kap kiütést a pelenkától. Bár ez nem komoly probléma, mégis zavaró lehet a baba számára. Az enyhe pelenkakiütést a kipirosodott bőrről lehet felismerni, míg a komolyabb már gyulladt bőrt, hólyagokat, sebesedést és hámlást okozhat. A pelenkakiütés kellemetlen, de szerencsére ártalmatlan. Néhány egyszerű lépéssel napok alatt orvosolható. Ha a pelenkakiütés három napi kezelés után sem csökken láthatóan, lehet, hogy gombás fertőzés lépett fel.

  • Mit tegyünk, hogy csillapítsuk a hányingert, hányást?

    Terhessége elsõ három hónapjában a legtöbb nõnek hányingere van, esetleg hány. A 12. hét után ezek a tünetek általában megszûnnek, de néha tartósan fennmaradnak. A jelenséget valószínûleg a hormonháztartás mélyreható változásai idézik elõ.

    Többnyire reggel jelentkezik, de bármely napszakban elõfordulhat, különösen akkor, ha a terhes anya fáradt vagy éhes. A hányinger általában könnyen csillapítható, de súlyos esetekben orvosi beavatkozásra is szükség lehet.

  • Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcéma

    Már csecsemőkorban felbukkanhat az ekcémaAz ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

  • Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás során

    Mire figyeljünk a várandósság közbeni szépségápolás soránA kismamák jelentős része úgy érzi, hogy nőiessége kiteljesedett a babavárás időszaka alatt, emiatt a szépségápolás ugyanolyan fontos a terhesség és a szoptatás idején, mint az azt megelőző időszakban. A kismamák haja általában fényesebbé, csillogóbbá, erősebbé és dúsabbá válik, de előfordulhat zsírosodás a fokozott faggyútermelés következtében. Ilyenkor gyakoribb hajmosásra van szükség, erre a célra pedig speciális, kímélő sampont érdemes használni. A hajfestés és a dauerolás nem javasolt a terhesség legkritikusabb, első tizenkét hetében.

  • A megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb kockázatot jelent

    Az IVF, vagyis mesterséges megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb szövõdményi kockázatokat rejt magában mind az anya, mind pedig a babák számára, mint két külön egy embriós terhesség - állapította meg egy svéd tanulmány.