rss

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

  • Share on Tumblr

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

    A magzat jobban hallja anyja hangját, mint másokét, mert ez a hang egyrészt közvetlenül, rezgések által jut át az anya testén, másrészt a magzat a fülévél is észleli ezt a hangot. Ezeket a hangokat nem rejti el az anya szívverése vagy a gyomorzörejek, mivel az emberi hangok jóval magasabbak, mint az testhangok.

    A magzat megismerkedik a környezetében élõ emberekkel és ki fogja tudni választani a számára ismerõs hangokat. Ezért fontos, hogy beszéljünk a kisbabához és osszuk meg vele kedvenc zenéinket, hiszen már javában folyik az ismerkedés!


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A rendszeres testmozgás megkönnyíti a baba világrahozatalát

    A helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás nemcsak a terhességet, hanem magát a baba világra hozatalát is megkönnyíti.

  • A magzat fejlõdése a második trimeszterben

    A magzat növekszik, súlya fokozatosan gyarapodik, míg a 6. hónap végére kb. 30 cm testhosszt és ezer grammnyi súlyt ér el. Szervei fokozatosan érettebbé válnak, ízületei hajlékonyabbak lesznek, majd erõsödnek, és egyre aktívabbá válik õ maga is.

    Az anya szíve 20 százalékkal gyorsabban ver, így a megnövekedett mennyiségû vért keringetni tudja. Mivel fokozódik a vérkeringés, izzadékonyabb lehet a kismama. Megfigyelhetõ, hogy a köldöktõl lefelé halvány csík jelenik meg, amely szülés után eltûnik.

  • Egy elhagyott újszülöttet a rendõrnõ anyateje mentett meg

    Buenos Aires - Egy fiatal argentin rendõrnõ, aki egy öt hónapos kislány édesanyja, úgy mentette meg egy elhagyott újszülött életét, hogy megszoptatta.

  • Mi az a terhességi toxémia?

    Tünetei a terhességben elõforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak.

    Az oka még nem ismert, de a kialakulásában szerepet játszanak az immunológiai okok, pl. ugyanannak a nõnek nem minden terhességében alakul ki toxémia, vagy a nõ második férjétõl viselt várandóssága alatt nem alakul ki. Elképzelhetõ, hogy a bizonyos gének is örökítik a hajlandóságot, van, hogy a kismama anyjánál is felismerték a toxémiát.

  • Befolyásolható, hogy kisfiú vagy kislány legyen?

    Bár nincs nõi here vagy férfihere, egy baba nemét az apja határozza meg. Ha az apa egy X-kromoszómát ad, kislány, és ha egy Y kromoszómát,akkor a baba kisfiú lesz.

    Az ondósejtek X-kromoszómát illetve Y kromoszómát tartalmaznak és számuk majdnem egyenlõ, és esélyük is a megtermékenyítésre nagyjából ugyanaz, így annak valószínûsége is, hogy a baba fiú lesz vagy lány, nagyjából egyforma. Az anya mindig X kromoszómát ad, úgyhogy nem befolyásolja a gyermek nemét.

  • Terhességi-gyermekágyi segély igénylése

    A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nõnek jár, aki a gyermeke születését megelõzõ két esztendõben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minõsült.

    A biztosítás idõtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követõ huszonnyolc napon belül szül.

  • AFP vizsgálat - Miért kell és mit tudhatunk meg belõle?

    Az AFP rövidítés az alfa-fötoprotein kifejezés kezdõbetûibõl összeállított mozaikszó. Az alfa-fötoprotein egy fehérje, melyet a magzati máj termel. Jelentõsége a magzati életben pontosan nem ismert, azonban termelõdése, az anyai keringésbe történõ átjutása sok további fontos következtetésre ad lehetõséget.

    Az AFP a magzat keringésében jelentõs mennyiségben kimutatható, az anyai vérbe azonban csak igen kis mennyiségben, szinte nyomokban kerül át élettani esetben. A lepény gyakorlatilag teljes mértékben gátját szabja ezen fehérje átjutásának az anyai keringésbe.

  • A terhesség alatti vizesedés kialakulásának okai

    Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ödéma kizárólag a várandósság utolsó harmadában jelenhet meg, kialakulásának okait pedig az évszakok, a változó éghajlat, vagy a túlzott folyadék-fogyasztásban látják. Éppen ezért bízva a javulásban, csökkentik a folyadék beviteli mennyiségét, amivel súlyos károkat is okozhatnak.

  • Terhesség alatti ödémásodás és csökkentése

    Az ödéma a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben.

    Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethetõ felborulása.

    Szintén gyakori ok a szívelégtelenség. Az ödéma lehet ártalmatlan, idõszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is. Terápiájában elsõsorban diuretikumokat használnak.

  • Babszem Jankó / Jack and the Beanstalk

  • A terhes nõk gyakran letagadják, ha dohányoznak

    Az Egyesült Államokban átlagosan minden negyedik cigarettázó terhes nõ letagadja, hogy dohányzik - állapították meg friss felmérésükben amerikai kutatók.

  • Perel a 72 éves kismama

    A hetvenkét esztendõs Rajo Devi Lohan két éve esett át mesterséges megtermékenyítésen, mivel õ és férje, Balla nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton nem sikerült.

  • Bárányhimlõ- ajánlott a védõoltás vagy nem?

    A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést a varicella zoster nevû vírus okozza. A bárányhimlõ korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik fertõzöttet súlyos szövõdményekkel is kezelni kell.

    Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertõzésen. A betegség rendkívül ragályos: cseppfertõzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idõ - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az elsõ kiütések.

  • Egy csecsemõkori vírusfertõzés növelheti az asztma kialakulását

    Egy vírusfertõzés "lerombolhatja" az újszülöttek immunrendszerének egy részét, ami növeli az asztma kifejlõdésének kockázatát késõbbi életükben - állapították meg egérkísérletek alapján amerikai kutatók.

  • A várandós nõk influenza elleni oltása a babát is védi

    Kisebb eséllyel kerültek kórházba légzõszervi betegség miatt életük elsõ hat hónapjában azok a csecsemõk, akik anyját várandósan beoltották influenzavírus ellen.