rss

  • AFP vizsgálat - Miért kell és mit tudhatunk meg belõle?

  • Share on Tumblr

    Az AFP rövidítés az alfa-fötoprotein kifejezés kezdõbetûibõl összeállított mozaikszó. Az alfa-fötoprotein egy fehérje, melyet a magzati máj termel. Jelentõsége a magzati életben pontosan nem ismert, azonban termelõdése, az anyai keringésbe történõ átjutása sok további fontos következtetésre ad lehetõséget.

    Az AFP a magzat keringésében jelentõs mennyiségben kimutatható, az anyai vérbe azonban csak igen kis mennyiségben, szinte nyomokban kerül át élettani esetben. A lepény gyakorlatilag teljes mértékben gátját szabja ezen fehérje átjutásának az anyai keringésbe.

    Az AFP mennyiségét az anyai keringésben kétféleképpen szokás napjainkban megadni. Egyfelõl megadható hagyományos módon az anyai vérben mérhetõ koncentráció alapján, ez többnyire nanogram/milliliter mértékegységben szerepel a laboreredményen.

    Az AFP rövidítés az alfa-fötoprotein kifejezés kezdõbetûibõl összeállított mozaikszó. Az alfa-fötoprotein egy fehérje, melyet a magzati máj termel. Jelentõsége a magzati életben pontosan nem ismert, azonban termelõdése, az anyai keringésbe történõ átjutása sok további fontos következtetésre ad lehetõséget. Az AFP a magzat keringésében jelentõs mennyiségben kimutatható, az anyai vérbe azonban csak igen kis mennyiségben, szinte nyomokban kerül át élettani esetben. A lepény gyakorlatilag teljes mértékben gátját szabja ezen fehérje átjutásának az anyai keringésbe.

    Az AFP mennyiségét az anyai keringésben kétféleképpen szokás napjainkban megadni. Egyfelõl megadható hagyományos módon az anyai vérben mérhetõ koncentráció alapján, ez többnyire nanogram/milliliter mértékegységben szerepel a laboreredményen.

    Az egyes eredmények összehasonlíthatóságának igényével azonban ez az érték nem használható, ugyanis a kapott koncentráció sok egyéb tényezõ függvénye is. Napjainkban már gyakorlatilag minden esetben egy viszonyítható, összehasonlítható mértékegységben, illetve eredményben is megadják az anyai szérum AFP-szintjét.

    Ennek lényege, hogy a nyert koncentráció mellett figyelembe veszik az anya testsúlyát, testmagasságát, adott esetben bõrszínét, a pontos terhességi kort is, ezen tényezõk ugyanis alapvetõen befolyásolják az anyai vérben mérhetõ AFP-koncentrációját. Ezek figyelembevételével a számított eredmény már objektíven összehasonlítható értéket jelent, hiszen elvonatkoztat a befolyásoló tényezõk hatásától.

    Az ilyen eredmény már nem nanogram/milliliter, hanem az ún. MoM értékben jelenik meg a labor értékelésében. A MoM az angol multiple of the median (a medián, vagyis a középérték többszöröse) kifejezésbõl képzett mértékegység, mely az adott terhességi kor, adott testalkat és bõrszín figyelembe vételével a mért koncentrációértékbõl számított eredményt jelent. Az érték az egy adott terhességi kor, egy adott testalkathoz és bõrszínhez rendelhetõ leggyakoribb szérum alfa-fötoprotein koncentrációértékét veszi viszonyítási alapul, ennek többszörösének számszerû kifejezése.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új technika a babák génjeinek feltérképezésére

    Nemsoká már a gyermekünk megfoganása után néhány héttel megismerhetjük a pici teljes genetikai térképét.

  • Mikortól adhatunk halat a csecsemõnek?

    A halolaj, s a benne található jótékony omega-3 zsírsavak az egészséges immunrendszer fejlõdésében játszanak fontos szerepet. Az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentõ hatása képes az immunrendszer alakulását kedvezõ irányba befolyásolni, s így csökkenteni az allergiák valószínûségét.

    Az általános orvosi ajánlás szerint azonban a hal, étrendbe történõ bevezetését tanácsos a gyermek egy éves kora utáni idõszakra halasztani, éppen az allergiás reakció elkerülése végett.

  • Már a terhesség alatt meg lehet állapítani a későbbi depressziót

    Már a terhesség alatt meg lehet állapítani a későbbi depressziótMár a terhesség közben is meg lehet állapítani egy hormon szintjéből, hogy depressziós lesz-e szülés után a kismama vagy sem. Amerikai orvosok azt állítják: a terhesség közepe táján már valószínűsíthető, hogy a kismama depressziós lesz-e, miután megszüli gyerekét. Ezt egy pCRH nevű hormonból lehet megjósolni. A szülés utáni depresszió általában a gyermek világra jöttét követően négy és hat hét között kezdődik, és az anyák 10-15 százalékát érinti. A kutatók két kaliforniai orvosi központban vettek vérmintákat összesen száz állapotos nőtől, terhességük 15., 25., 31. és 37. hetében.

  • A várandósság egyes tényezői növelik a vérrögképződés kockázatát

    Bizonyos tényezők növelik a vérrögképződés kockázatát a várandósság közben és után - olvasható egy friss tanulmányban. A 35 évnél idősebb, túlsúlyos vagy elhízott, illetve dohányzó kismamák nagyobb veszélyben vannak. Az olyan kórállapotok, mint a korábban kialakult diabétesz, visszér vagy gyulladásos bélbetegség ugyancsak növelik a kockázatot.

  • Cumi vagy ujjszopás?

    A gyerekeknek körülbelül a fele sajátmagától rátalál az ujjára, és a továbbiakban azt fogja szopni, hacsak meg nem próbáljuk cumira szoktatni. Nem könnyû döntés, ugyanis a cumizás mellett és ellene is szólnak érvek. Kezdjük az elõnyeivel.

    Ezek közül a legfontosabb, hogy többnyire valóban megnyugtatja az izgalomba jött babát. Segít az éjszakai elalvásban is, és ami ennél is fontosabb: az a gyerek, akinek idõben cumit adnak, biztosan nem fog rászokni ujja szopására.

  • Várandósság alatti pajzsmirigy problémák

    Várandósság alatti pajzsmirigy problémákA magzat normális fejlődéséhez elengedhetetlen a normális anyai pajzsmirigy működés. A szükséges pajzsmirigy hormont a terhesség első harmadában csak az anyától kapja a magzat, majd folyamatosan beindul a saját hormontermelése is. Az anyai pajzsmirigy alul- vagy túlműködése egyaránt veszélyt jelent a gyermekre. A szervezet immunrendszerének hibás működése váltja ki a Graves-Basedow kórt. Ilyenkor a pajzsmirigy ellen, a pajzsmirigy működését serkentő ellenanyagok (antitestek) termelődnek.

  • A vashiány és a koraszülés összefüggése

    Ma Magyarországon minden harmadik terhes nõ vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat.

  • Halász Judit - Apa figyelj rám (CD)

    Halász Judit "Apa figyelj rám" címû 2011-es lemeze újabb ékköve lett a legismertebb gyermekekhez szóló elõadó életmûvének miután a megjelenését követõen rövid idõn belül - megelõzve számos aktuális pop elõadó albumait - elsõ helyre került 2011 októberében a MAHASZ Top 40 albumlistáján.

    A születésnapját október 7-én ünneplõ énekes- és színésznõ számára igazán szép és különleges ajándék ez legkisebbektõl (és szüleiktõl), és büszkeségre ad okot a lemezen közremûködõ mûvészeknek is, akik között olyan neveket találunk, mint Bródy János, Tolcsvay László vagy Bódi László "Cipõ".

  • Várandósság alatt jobb elkerülni a tonhalat

    Várandósság alatt jobb elkerülni a tonhalatMíg bizonyos halak fogyasztása egészséges, hiszen tele vannak sovány fehérjével és omega3 zsírsavval, addig más halak veszélyes összetevőket tartalmazhatnak. A terhes nőknek éppen ezért kerülniük kellene mindenféle tonhalat annak magas higanytartalma miatt. A tonhal nagymértékű fogyasztása terhesség alatt veszélyeztetheti a magzat növekedését és fejlődését. Összehasonlításképpen míg egy konzerv tonhal 60 mikrogramnyi higanyt tartalmaz, addig egy adag lazac csupán 2-t, míg egy adag kardhal már 150 mikrogramnyi káros anyaggal van tele.

  • Amikor egyesülnek a férfi és a nõi ivarsejtek

    A férfi és a nõi ivarsejtek egyesülését, megtermékenyítésnek nevezzük. Az így keletkezett új sejt neve: zygóta, ami egy új élet kezdetét jelenti. A férfi ivarsejtjei szexuális izgalom során kerülnek a nõ hüvelyébe, de csak 48 óráig termékenyítõképesek .

    A nõi petesejt csupán 2-3 napig életképes – de csak 24 óráig termékenyítõképes. A szexuális izgalom fokozódásával a herék, mellékherék és az ondóvezeték izmai összehúzódnak és a spermiumok a húgycsõbe préselõdnek.

  • A megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb kockázatot jelent

    Az IVF, vagyis mesterséges megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb szövõdményi kockázatokat rejt magában mind az anya, mind pedig a babák számára, mint két külön egy embriós terhesség - állapította meg egy svéd tanulmány.

  • Ólomsúlyú kismama szült

    Országos súlycsúcsot döntött egy kismama Romániában: 240 kilósan szült császármetszéssel gyereket.

  • Valószínûleg nem lehet gyermeke Kylie Minogue-nak

    Valószínûleg nem születhet gyermeke Kylie Minogue-nak, mivel a rákbetegsége miatt szedett gyógyszerek szinte teljesen lehetetlenné teszik a terhesség kialakulását.

  • Együtt táncol apraja-nagyja egy ukrán óvodában

    A nagyváros óvodájában a gyermekekkel együtt táncolnak a nevelõk, a szakácsok és az egészségügyi nõvérek, sõt ebédidõben az intézmény vezetõje is balettcipõt húz. A mozgáskultúra a kicsik táncköri foglalkozásai nyomán ejtette rabul elõször a nevelõket, majd a nõvéreket, míg végül a konyhai dolgozók is csatlakoztak a táncolókhoz - adta hírül online kiadásában a Komszomolszkaja Pravda címû napilap ukrajnai változata.

  • Alvás közben is tanulnak az újszülöttek

    Alvás közben is hatékonyan tanulnak az újszülöttek - állapították meg a Floridai Egyetem kutatói