rss

  • AFP vizsgálat - Miért kell és mit tudhatunk meg belõle?

  • Share on Tumblr

    Az AFP rövidítés az alfa-fötoprotein kifejezés kezdõbetûibõl összeállított mozaikszó. Az alfa-fötoprotein egy fehérje, melyet a magzati máj termel. Jelentõsége a magzati életben pontosan nem ismert, azonban termelõdése, az anyai keringésbe történõ átjutása sok további fontos következtetésre ad lehetõséget.

    Az AFP a magzat keringésében jelentõs mennyiségben kimutatható, az anyai vérbe azonban csak igen kis mennyiségben, szinte nyomokban kerül át élettani esetben. A lepény gyakorlatilag teljes mértékben gátját szabja ezen fehérje átjutásának az anyai keringésbe.

    Az AFP mennyiségét az anyai keringésben kétféleképpen szokás napjainkban megadni. Egyfelõl megadható hagyományos módon az anyai vérben mérhetõ koncentráció alapján, ez többnyire nanogram/milliliter mértékegységben szerepel a laboreredményen.

    Az AFP rövidítés az alfa-fötoprotein kifejezés kezdõbetûibõl összeállított mozaikszó. Az alfa-fötoprotein egy fehérje, melyet a magzati máj termel. Jelentõsége a magzati életben pontosan nem ismert, azonban termelõdése, az anyai keringésbe történõ átjutása sok további fontos következtetésre ad lehetõséget. Az AFP a magzat keringésében jelentõs mennyiségben kimutatható, az anyai vérbe azonban csak igen kis mennyiségben, szinte nyomokban kerül át élettani esetben. A lepény gyakorlatilag teljes mértékben gátját szabja ezen fehérje átjutásának az anyai keringésbe.

    Az AFP mennyiségét az anyai keringésben kétféleképpen szokás napjainkban megadni. Egyfelõl megadható hagyományos módon az anyai vérben mérhetõ koncentráció alapján, ez többnyire nanogram/milliliter mértékegységben szerepel a laboreredményen.

    Az egyes eredmények összehasonlíthatóságának igényével azonban ez az érték nem használható, ugyanis a kapott koncentráció sok egyéb tényezõ függvénye is. Napjainkban már gyakorlatilag minden esetben egy viszonyítható, összehasonlítható mértékegységben, illetve eredményben is megadják az anyai szérum AFP-szintjét.

    Ennek lényege, hogy a nyert koncentráció mellett figyelembe veszik az anya testsúlyát, testmagasságát, adott esetben bõrszínét, a pontos terhességi kort is, ezen tényezõk ugyanis alapvetõen befolyásolják az anyai vérben mérhetõ AFP-koncentrációját. Ezek figyelembevételével a számított eredmény már objektíven összehasonlítható értéket jelent, hiszen elvonatkoztat a befolyásoló tényezõk hatásától.

    Az ilyen eredmény már nem nanogram/milliliter, hanem az ún. MoM értékben jelenik meg a labor értékelésében. A MoM az angol multiple of the median (a medián, vagyis a középérték többszöröse) kifejezésbõl képzett mértékegység, mely az adott terhességi kor, adott testalkat és bõrszín figyelembe vételével a mért koncentrációértékbõl számított eredményt jelent. Az érték az egy adott terhességi kor, egy adott testalkathoz és bõrszínhez rendelhetõ leggyakoribb szérum alfa-fötoprotein koncentrációértékét veszi viszonyítási alapul, ennek többszörösének számszerû kifejezése.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Milyen okok állhatnak a spontás vetélések hátterében?

    A megfogant és beágyazódott terhességeknek mintegy 20 százaléka végzõdik spontán vetéléssel. Ez alatt a terhesség megszakadását értjük a magzat életképességének elérése elõtt. Ezek többsége az elsõ három hónapban következik be.

    Vérezgetés a terhesség elején nem ritka. Ezek többsége csak kevés friss, vagy barnás vérzés. Gyakran a várt menzesz idejében észlelhetõ. Általában nem vezet a terhesség megszakadásához. Veszélyesebb, ha a vérzés erõs, darabos és kifejezett alhasi görcsös fájdalom kíséri.

  • Genetikai háttere is lehet a kis születési súlynak

    Kutatók két olyan régiót találtak az emberi génállományban, amelyek befolyásolják a csecsemõ születési méretét, az egyik ráadásul a diabétesz kialakulására is hatással van a késõbbi élet során.

  • Összefügg az anyatej és az ételallergia

    Sokan vitatkoznak azzal az állítással, hogy az anyatej a legjobb a csecsemõk számára. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet is azt ajánlja, hogy a baba hat hónapos koráig szoptassák a csecsemõt, miközben mások szerint ez ételallergiát okozhat.

  • A zöldségfogyasztás csökkentheti a gyermekeknél az I-es típusú cukorbetegség kialakulását

    A zöldségfogyasztás csökkentheti a gyermekeknél az I-es típusú cukorbetegség kialakulásátA terhesség alatt sok zöldséget fogyasztó anyák gyermekei kisebb valószínűséggel betegszenek meg I-es típusú cukorbetegségben - állítják svéd kutatók. Ez az első vizsgálat, amely igazolja az összefüggést, azonban még további kutatásokra van szükség. 6 ezer 5 éves gyermeket vizsgált, akik között 3 százalékban fordult elő az I-es típusú cukorbetegség illetve találtak a betegséget megelőző állapotra utaló antitesteket. Ezen gyermekek édesanyja a terhessége során kétszer nagyobb valószínűséggel fogyasztott kevés zöldséget.

  • Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásra

    Mégsem igaz, hogy a császárral született babák hajlamosabbak az elhízásraAnnak ellenére, hogy korábbi kutatások úgy vélték, a császármetszés útján született csecsemők nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak, mint normál módon világra jött társaik. Az Egyesült Államokban a csecsemők mintegy harmada születik császármetszéssel. Magyarországon ez az arány szintén hasonló, 34 százalék körül van. A tanulmányt annak felülvizsgálatára végezték el, hogy korábbi kutatások összefüggést találtak a császármetszés és a későbbi súlyproblémák között.

  • Kétméhû nõ ikreket szült az Egyesült Államokban

    Marquette (Michigan) - Ikrei születtek az amerikai Michigan államban egy nõ, akinek ritka rendellenességként két méhe (Uterus didephalys) van.

    A marquette-i illetõségû, 21 éves Sarah Reinfelder hét héttel idõ elõtt, császármetszéssel hozta világra csütörtökön a két kislányt, akik külön-külön fejlõdtek a két méhben.

  • Népszerûek az erdei óvodák Németországban

    Nincs rossz idõ, csak nem megfelelõ öltözék - állítják a németországi úgynevezett erdei óvodák vezetõi. Az egyre népszerûbbé váló intézmények a természet szeretetére nevelik a kisgyerekeket a mindennapi erdei játékkal és foglalkozásokkal.

    Németországban összesen hétszáz erdei óvoda mûködik, amelyek koncepciója Skandináviából származik. A Németországi Természeti és Erdei Óvodák Tartományi Szövetségének információi szerint már ötven évvel ezelõtt mûködtek ilyen óvodák Svédországban, Norvégiában és Dániában. Az elsõ német erdei óvoda 1993-ban lett államilag elismert intézmény - mondta el Maria-Luise Sander, a szervezet vezetõje.

  • Az elsõ 12 hét legfontosabb történései a magzat fejlõdésében

    A fejlõdés legfontosabb idõszaka az elsõ 12 hét. Az elsõ hónap végére, körülbelül 2 héttel azután, hogy a menstruáció elmaradását észleltük, az embrió hozzávetõleg 12 mm hosszú.

    Már jól felismerhetõ a feje, agykezdeménye és aprócska végtagbimbói vannak. A 4. hét vége felé a szív elkezd dobogni. Ezt még néhány hétig az ultrahangvizsgálat nem tudja kimutatni. A második hónap vége felé az embrió kb. 36 mm hosszú. További fejlõdés szükséges még, de az életfontosságú szervek részben már kifejlõdtek.

  • Mit tegyünk, ha gyermekünk félrenyel és fulladni kezd

    Ha gyermek egy falatot félrenyelt, vagy egy tárgyat, például kisebb játékkockát lenyelt, és azt nem tudja kiköhögni, azonnali beavatkozásra van szükség.

    A megválasztandó módszer attól függ, mekkora a gyerek. Ha a légutakat elzáró idegentestet (tárgyat) sikerült eltávolítania, mielõbb értesítse orvosát.

    Felnõttek és nagyobb gyerekek esetén sikerrel alkalmazható a hasra gyakorolt hirtelen nyomás (melyet Heimlich-manõvernek is neveznek).

  • Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetű

    Ha sokat stresszel a kismama, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz nehéz természetűHa a terhesség kilenc hónapja stresszes környezetben telik, a gyerek nagyobb valószínűséggel lesz rakoncátlan, nehéz természetű. A stresszhormonok magas szintje befolyásolja az agy finom szerkezetének méhen belüli fejlődését. A kutatás során több ezer gyereket követtek az anyaméhben töltött időszaktól iskoláskorukig, ennek alapján a stresszhormon szintjének emelkedése megemeli a figyelemhiányos, hiperaktív és egyéb viselkedési zavarok előfordulási valószínűségét. Ezen hormonok befolyásolják a kezességet is, vagyis hogy jobb vagy balkezessé válik a gyerek.

  • Óriás ovis

    Óriás ovisa van Kínának: a 3 éves fiú 60 kilós és már több óvodából eltanácsolták, mert veszélyezteti a többiek testi épségét.

  • Meghatározza a gyermek késõbbi táplálkozási szokásait, a várandósság alatt fogyasztott étel

    A terhesség alatt olcsó, egészségtelen ételeket fogyasztó nõk gyermekei nagyobb valószínûséggel válnak maguk is függõvé a silány ételektõl – figyelmeztetnek szakemberek.

  • Hajhullás a szülés után

    Hajhullás a szülés utánA terhesség hatására a kismama szervezetében jelentős hormonális változások zajlanak, ennek hatása még a haj állapotán is tükröződik. A várandósági „megszépülést” azonban szinte menetrendszerűen követi a szülés utáni hajhullás. A megnövekedett ösztrogénszint hatására a várandóság alatt hajunk állaga megváltozik, általában ilyenkor egy dúsabb, fényesebb, szebb hajkoronával büszkélkedhetnek a kismamák. A szülés után azonban szinte kivétel nélkül kialakul valamilyen szintű hajhullás, melynek hátterében több tényező is megfigyelhető.

  • Tizenévesen nagyobb a koraszülés kockázata

    A tizenéves kismamáknál nagyobb a valószínûsége a koraszülésnek. Több mint 5 ezer nõ részvételével végezték el Angliában azt a felmérést, amely szerint a 14 és 17 éves kor közötti terhes nõknek nagyobb a kockázatuk a koraszülésre.

  • Csecsemõkorban érdemes kezdeni az elhízás megelõzését

    Sok esetben már két éves kor elõtt jelentkeznek az egész életre szóló elhízás jelei - állítják amerikai kutatók.