Az csípõizületek fejlettségének szûrése, az idõben felismert és korrigált eltérések akár egész életen át tartó problémákat is megelõzhetnek, különösen azoknak a kisbabáknak az esetében, akiknek családjában elõfordult már csípõficam.
Az újszülöttek elsõ csípõszûrését általában már a kórházban elvégzik. A vizsgálat eredménye fontos alapinformáció lesz a baba gyermekgyógyásza számára, de "biztosat" mindig az orthopéd szakorvos által végzett kontroll tud mondani. Minden esetben kötelezõ a fizikális vizsgálat, és ma már sok helyen szintén kötelezõ az ultrahangos csípõszûrés is.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Fizikális vizsgálat:
A fizikális vizsgálat során az orthopéd orvos ellenõrzi a baba lábainak hosszúságát (egyforma-e a két láb), a comb- és farredõk szimmetriáját, a csípõizületek mozgását. Ezt egészít(het)i ki az ultrahangos vizsgálat, mivel elõbbi során ugyan szembetûnnek a kirívó eltérések, de a csípõficamra való hajlam a fizikális vizsgálat során nem jelentkezik egyértelmûen. (Az ultrahang vizsgálatnak semmilyen bizonyított káros hatása nincs, ellentétben a régebbi gyakorlat szerint röntgenfelvétellel végzett orthopédiai szûréssel.)
Ultrahang:
Az orthopédiai felmérés részeként az ultrahang a csípõizületek fejlettségét vizsgálja, valamint láthatóvá teszi a porcfelszíneket. Segítségével észlelhetõ az esetleges elváltozások mértéke is, konkrétan meghatározható a probléma és az annak megszûntetését célzó terápia. Eltérés, csípõficam-gyanú esetén a szakorvos a probléma súlyosságától függõen sokféle terápiás eszközt javasolhat, az enyhe tornától a terpeszpelenkán, állandóan hordott rugi-nadrágon vagy a kifejezett eltérés esetén elõírt Pavlik-kengyelen át akár a mûtét szükségessége is felmerülhet.
Hogyan segíthetünk a problémán:
- Terpeszpelenka és rugi-nadrág: a terpeszpelenka és a rugi-nadrág hasonló elven fejti ki hatását. A "pelenkára csatolható pelenkába" vagy a nadrágba egy erõs, széles, téglalap alakú betétet rögzítenek a két láb közé. Ez a merev betét széttartja a lábakat, így a combcsontok a megfelelõ állásba kerülnek, miközben a babát sem akadályozzák a mozgásában.
- Pavlik-kengyel: Pavlik-kengyel nem csak a combcsontokat tartja megfelelõ szögben, távol egymástól, hanem a test és a lábak elmozdulását is megakadályozza azzal, hogy szíjakkal rögzíti azok állását. Ezt az "állást", "mértéket" a szakorvos állítja be, és bár elsõ ránézésre a kengyel ijesztõnek tûnhet a babán, a kicsiket általában egyáltalán nem zavarja.
- Hosszú távra: Ha az eltéréseket nem észlelik idõben, nem szüntetik meg minél fiatalabb korban, a probléma az egész késõbbi életre kihathat: rövidülhet vagy befelé keresztezõvé válhat az érintett láb, billegõvé válhat a járás, kiálló maradhat a fenék. Ugyanakkor a korán elvégzett korrekció az esetek túlnyomó részében teljes gyógyuláshoz vezet.
Családi halmozódás:
Különösen nagy a szülõk felelõssége a megelõzésben, ha a családban elõfordult már csípõficam. Ilyen esetekben érdemes fokozott figyelmet fordítani a szûrésekre, esetleg már a kötelezõ idõpont elõtt ellenõrzõ vizsgálatot kérni a gyermek-orthopédián. A statisztikák szerint ugyanis a veleszületett csípõficam elõfordulási aránya 0,5-2%, vagyis 100 gyerekbõl egy-kettõt érint. Az õ családjukban általában gyakoribb a halmozott elõfordulás; a szakemberek valószínûnek tartják, hogy genetikai tényezõk is szerepet játszanak a csípõficam kialakulásában.
Mi a védõnõ szerepe:
Sokat segíthet a problémák észlelésében és a megfelelõ vizsgálatok, esetleg terápiák betartásában a védõnõ is. Õ deríti fel a családi anamnézist (összegyûjti a család "elõéletére" vonatkozó adatokat, fordult-e már elõ hasonló megbetegedés a szülõk, nagyszülei esetében), ellenõrzi, megjelentek-e a csípõszûrésen, szükség esetén betartják-e a terpeszpelenka, a Pavlik-kengyel alkalmazását, tanácsokat adhat a megfelelõ ingerdús környezet kialakításában, az alkalmazandó tornagyakorlatok elsajátításában, stb.