rss

  • Szobatisztaság - Hogyan kezdjünk hozzá?

  • Share on Tumblr

    Ha már egyre több határozott jel utal arra, hogy a kicsi kész a szobatisztaság kialakítására, mivel gyakran õ maga jelzi, hogy a pelenkája tele lett, és szeretné, ha tisztába tennék, akkor joggal érezhetjük, hogy közeleg a bili ideje... A nyár minderre számos alkalmat nyújt.

    Ha a szülõ bátorítja gyermekét az effajta jeladásra, a kicsi még könnyebben elfogadja, hogy mostantól bilibe, vécébe is próbálkozhat. A bilit az elsõ idõszakban játékosan, csak mint egy új berendezési tárgyat mutassuk be a csöppség számára.

    Mondjuk el, mire szolgál, de ne erõltessük, hogy ráüljön, pláne ne arra, hogy azonnal ebbe produkáljon. Ha viszont önmaga próbálja ki, és nemsokára sikerül is a székletet ide üríteni: nagyon dicsérjük meg. Arra azonban ügyeljünk, hogy a bilit csak akkor öntsük ki, ha a kicsi nem figyel oda.

    Gyermeke válogatja, hogy inkább a kisedény vagy a gyermekülõkés vécé használatát szokja meg a kisgyermek. Ha a vécé kerül sorra, akkor biztonságosabb, ha a csöppség lábai alátámasztására egy kis lépcsõt vagy sámlit készítünk, mert így önállóan is elvégezheti dolgát.

    A második év második felében kezdett szobatisztaságra szoktatás a tapasztalatok szerint sokkal simábban megy, jóval stabilabb, valamint megbízhatóbb a tekintetben, hogy majd a késõbbiekben is problémamentesen alakuljon a széklet-, illetve vizeletürítéssel kapcsolatos magatartás.

    Mindehhez alapvetõen szükséges, hogy a szülõk bízzanak a gyermekeik saját jelzéseiben, és azon természetes vágyukban, mely õket a szobatisztaság elérésére sarkallja; és ne zavarják meg türelmetlenségükkel ezt a minden gyermeknél egyéni érési folyamatot.

    A második év második felére a gyerek biztonsággal jár, mérséklõdik kissé az e feletti „örömmámor”; kezd megszokottá válni a számára, hogy az izgalmas külvilágot immár kedve szerint becserkészheti. Nagyobb tehát az esély rá, hogy képes kis ideig nyugodtan ülni, ami a bilire vagy vécére való szoktatáshoz nagyon jól jön.

    Sok mindent megért már abból, amit beszélnek hozzá, õ maga is egyre pontosabban, valamint felismerhetõbben jelzi kívánságait; így jobban elmagyarázható neki a bili, a vécé használata. Elõször hagyjuk ismerkedni az új tárgyakkal, kezdetben annyi idõt töltsön ezeken, amennyit szeretne.

    A szoktatásnál abban az idõszakban ajánljuk fel a bili, a vécé kipróbálását, mikor általában a „nagydolgát” szokta végezni. A sikert mindig meg kell dicsérni, ha pedig még nem ér el "eredményt": nem szabad szigorúnak lenni, s még kevésbé bármiképpen sürgetni vagy éppen büntetni.

    Néhány dolog, amire figyeljünk:

    - A bili ürítését, a WC öblítését ne a gyermek elõtt végezze a szülõ, mivel ez aggodalommal töltheti el a kicsit. Nagyon vigyázni kell annál a gyermeknél, aki hajlamos kemény székletet üríteni. Könnyen berepesztheti a végbél finom nyálkahártyáját, így nagyon fájdalmas lehet a kisgyermek számára. Ha ez összekapcsolódik a szobatisztaság tanítási szakaszával, hamarosan „közelharccá” válhat a bilire, illetve WC-re ültetés kísérlete.

    - Ilyenkor a legjobb a gyermekorvossal, védõnõvel tanácskozni: milyen étrendi változtatásokkal, több folyadék bevitelével, étrend-kiegészítõkkel (tejcukor, rostok, a bélrendszer „jó baktériumai”) lehet biztosítani a normális állagú székletet. Igencsak lényeges, hogy segítünk a bajon, és megnyugtassuk a gyermeket, hogy nem vár rá fájdalom vagy kellemetlen érzés, ha vécéznie kell.

    Éjszakai gondok:

    - A húgyhólyag akaratlagos mûködtetése valamivel késõbb érik meg, mint a székletürítés tudatos volta; és sokkal inkább a gyermek adott belsõ fejlettségétõl függ, mint az edzés vagy a szoktatás-nevelés külsõ körülményeitõl. Sokszor a nappal már szobatiszta gyerekkel éjszaka történhet a kisebb „baleset”.

    - Az álom alatt ugyanis sokkal jobban ellazul a húgyhólyag izomzata, így több vizelet befogadására is képes; s idõnként már akkor is száraz maradhat a kicsi pelenkája, amikor még messze van attól, hogy õ maga szabályozza az ürítést. A szülõk a szakaszosan elõforduló éjszakai bepisiléseket „visszaeséseknek” vélik, esetleg számon is kérik a gyermektõl, pedig õ még nem érte el azt a szintet, hogy akaratlagosan szabályozza a vizeletelbocsátás folyamatát.

    Ne nézzetek


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hogyan történjen a lázmérés?

    A testhõ kis mértékben minden embernél eltérõ, napi ingadozás is megfigyelhetõ, ezért gyerekeknél érdemes egészséges állapotban is megmérni, hogy betegség esetén biztosak lehessünk a dolgunkban.

    Egészen kicsi babáknál a popsiban való mérés a legegyszerûbb. Ha ezt a módszert választjuk, a hagyományos higanyos lázmérõvel jobban boldogulunk, mint a digitális változattal. Utóbbi gyorsabb ugyan, de vékony hegye megsértheti a mocorgó kisbaba végbelét.

  • Egy csecsemõkori vírusfertõzés növelheti az asztma kialakulását

    Egy vírusfertõzés "lerombolhatja" az újszülöttek immunrendszerének egy részét, ami növeli az asztma kifejlõdésének kockázatát késõbbi életükben - állapították meg egérkísérletek alapján amerikai kutatók.

  • Apák gyesen: tízszer többen lettek tíz év alatt

    Tízszer több apa van gyesen Nagy-Britanniában, mint tíz éve, számuk elérte a 600 ezret.

  • Az indított szülés megduplázhatja a császármetszés esélyét

    Az elõször szülõ nõk közül azoknál, akiknél elindítják a szülést, kétszer nagyobb lehet a kockázata annak, hogy a szülést császármetszéssel kell befejezni, mint azoknál, akik természetes módon vajúdnak.

  • Több mindent is befolyásol a magzatként eltöltött idõ

    Életünk elsõ 9 hónapja meghatározó egészségünk szempontjából. Vizsgálták a magzat által felvett tápanyagokat, a környezeti hatásokat, a felszívódott kemikáliákat – beleértve a gyógyszereket is – az anyai fertõzéseket.

  • Júliustól a szülésznő is vállalhat terhesgondozást

    Júliustól a szülésznő is vállalhat terhesgondozástJúlius 1-jén lép életbe az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a szülésznők dokumentáltan végezhessenek terhesgondozást Magyarországon. A Magyar Közlönyben április elején megjelent, a várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet értelmében szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén végezheti terhes nők gondozását. Az új jogszabály szerint a kötelező vizsgálatok a terhesgondozási könyvben szerepelnek majd, abba már a szülésznők is tehetnek bejegyzéseket.

  • Terhesség alatt a dohányzás medencetáji fájdalmakat okozhat

    Nagyobb kockázattal jelennek meg medencetáji fájdalmak terhességük alatt azoknál a nõknél, akik dohányoznak - állapították meg egy dán tanulmányban.

  • Az anyatejjel táplált babákat nehezebb megnyugtatni

    Az Egyesült Királyságban lezajlott egy vizsgálat, melynek eredményei azt igazolják, hogy az anyatejjel táplált (szoptatott) babákat nehezebb megnyugtatni és jóval gyakrabban sírnak, mint a cumisüvegbõl táplált kicsik. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, ez nem a stressz vagy az ingerlékenység jele, hanem az édesanya és a csecsemõje közötti kommunikáció természetes része és nem is szabad ezért leszokni a mamáknak a szoptatásról.

  • Milyen okok állhatnak a spontás vetélések hátterében?

    A megfogant és beágyazódott terhességeknek mintegy 20 százaléka végzõdik spontán vetéléssel. Ez alatt a terhesség megszakadását értjük a magzat életképességének elérése elõtt. Ezek többsége az elsõ három hónapban következik be.

    Vérezgetés a terhesség elején nem ritka. Ezek többsége csak kevés friss, vagy barnás vérzés. Gyakran a várt menzesz idejében észlelhetõ. Általában nem vezet a terhesség megszakadásához. Veszélyesebb, ha a vérzés erõs, darabos és kifejezett alhasi görcsös fájdalom kíséri.

  • A vashiány és a koraszülés összefüggése

    Ma Magyarországon minden harmadik terhes nõ vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat.

  • Miben segíthet az apuka az elsõ napokban?

    Miben segíthet az újdonsült apuka, hogy a kezdeti idõk nehézségeit könnyebben áthidalja a család? Hogyan segíthet az anyának, mik azok a tettek, amelyekkel megkönnyíti a mindennapi életet?

    Az elsõ években erõs biológiai kötõdés van az anya és gyermeke között. Ez a kapcsolatból nem zárja ki az apát, csak fel kell ismernünk, hogy az õ kötõdése más jellegû, inkább tanuláson alapszik, nem ösztönös. Prolaktin „az anyai hormon”, amely a tejtermelésért felel, csak a nõkben van, ez a hormon alakítja ki az anyai ösztönöket is.

  • Perel a 72 éves kismama

    A hetvenkét esztendõs Rajo Devi Lohan két éve esett át mesterséges megtermékenyítésen, mivel õ és férje, Balla nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton nem sikerült.

  • A csecsemőkori csípőficam

    A csecsemőkori csípőficamA csípőízületek ép fejlődését nagyban elősegíti a minél több szabad rugdalózás. Az úgynevezett csípőízületi diszplázia hajlamosít ficamra, amikor a járásnál ez az ízület már a test terhét kénytelen viselni. A csípőízületi diszpláziát időben fel lehet fedezni, a korán megkezdett szakszerű kezeléssel pedig, a hibás csípőízület korrekciója olyan mértékben fokozható, hogy ezzel gyakorlatilag a legtöbb esetben maga a ficam megelőzhető. A csípőízületek rendszeres ellenőrzése, vizsgálata a csecsemő általános vizsgálati részét képezi.

  • Nyílt és titkos örökbefogadás

    Örökbefogadás esetén a kapcsolat végleges, jogi szempontból az örökbefogadott gyermek nem különbözik a vérszerinti gyermektõl.

    Igaz itt nem kell a vérszerinti családdal a kapcsolatot tartani, ez a kapcsolat elvileg - titkos örökbefogadás esetén mindenképpen - megszakad, de fontos a gyermek múltjára tekintettel lenni, figyelembe venni azt. Az örökbefogadni szándékozók felkészítése eddig nem volt kötelezõ. 2003. Január 1.-tõl a családjogi törvény változása értelmében kötelezõvé vált.

  • A vetélésrõl és annak kockázatairól

    Fõként az elsõ három hónapban szükséges a fokozottabb odafigyelés és óvatosság, ebben az idõszakban a legveszélyeztetettebb a magzat, s leggyakrabban ekkor következik be a vetélés.

    Az édesanyák sokszor saját hibájukként élik meg a tragédiát, igen ritkán okozza a szülõi gondatlanság. A vetélés sokszor alkati adottságokból következik, vagy a véletlen mûve.

    Amikor egy gyermek megfogan, megkezdõdik az új élet megépítése az apa és az anya örökítõ anyagából.