rss
bohócdoktor vizit szja 1%


  • Idegen nyelvet az anyatejjel?

  • Jó vagy rossz a picinek a korai nyelvtanítás?!

    Kevesen beszélünk idegen nyelveket. Ésszerûnek tûnik tehát a nyelviskolák részérõl a szülõk buzdítása: minél fiatalabb korban, akár már csecsemõként is részesítsék nyelvoktatásban gyermeküket. A gyakorló szakember, akit e törekvésrõl megkérdeztünk, viszont azt állítja: nem célravezetõ a kisgyermekek intenzív nyelvoktatása.

    Sok szülõ már csecsemõkorban elkezdi csemetéjét valamilyen idegen nyelvre okítani.

    Mielõtt azonban e burjánzó gyakorlat megítélésére kértük volna Dr. Kolozsváry Juditot, az ELTE Tanító-és Óvóképzõ Fõiskolai Kar docensét, elõbb azt kívántuk tisztázni:valójában meddig is csecsemõ a gyermek? Hiszen sokak szerint a csecsemõkor 12 hónapos korig tart, de vannak, akik 24, sõt 36 hónapos korig számítják. A docens azt a véleményt tartja ésszerûnek, amelynek a legtöbb híve van Magyarországon is: e szerint 12 hónapos korig tart a csecsemõkor, 36 hónaposig a kisgyerekkor. Ezt követõen óvodás illetve iskoláskorúakról beszélünk.

    - Hirdetések, a médiában szakszerûnek tûnõ cikkek buzdítják a kisgyermekes szülõket arra, hogy gyermekük szinte már csecsemõ korától idegen nyelvet tanuljon.

    - Jómagam semmi értelmét nem látom annak, hogy a gyerek nagyon korai - csecsemõkori - nyelvoktatásban részesüljön, tehát direkt módszerekkel tanítsuk egy idegen nyelvre! Különösen akkor nem, ha nem él két-vagy háromnyelvû közegben. Akiknél viszont ez a helyzet, azokat a gyerekeket nem kell külön tanítani, hiszen spontán módon sajátítják el a családi közösségben megismert szavakat, mondatokat. Az óvodások közvetlen nyelvtanításának is van néhány buktatója, például az ilyen korú gyermekek hanganalizációs képessége még gyenge. Az ekkor hibásan rögzülteket iskolás korban korrigálni már nagyon nehéz. És van még egy hátránya az óvodás korúak direkt tanításának - s ezt nem csak nyelvtanulásra értem -, az, hogy ritkán találkozik a gyerek érdeklõdésével. Hat-nyolc éves korig a gyerek azt sajátítja el leginkább, ami õt érdekli. Csecsemõ és óvodás korban tehát csak azt tartom optimális lehetõségnek az idegen nyelv korai elsajátítására, amikor a gyerek egyidejûleg él kétféle nyelvi közegben. Például, ha az anya magyar, az apa német. Ebben az esetben jól jár a gyerek, hiszen teljesen természetes számára, hogy két nyelven kommunikál.

    - Mikor célszerû elkezdeni a gyerekek idegennyelv-oktatását?

    - Pszichológusként azt tudom mondani, hogy legalább tizenkét éves kortól érdemes az idegen nyelvet didaktikusan, módszeresen tanítani. Ekkor alakulnak ki azok a kognitív képességek, például addigra jön létre az a nyelvtani tudásbázis, amire már rá lehet építeni az idegen nyelv szerkezetét, sajátosságait, szókincsét. Jó lenne, ha sikerülne megnyugtatni a szülõket, hogy semmit nem veszít a gyermekük, ha bölcsõdés, vagy óvodás korban nem kezd el nyelvet tanulni. Bár tudom, hogy akinek más elképzelése van, azt nagyon nehéz errõl meggyõzni.

    Kolozsváry Judit a reklámokban sugárzott "napok alatt tanuljon nyelvet" kampánnyal kapcsolatban megjegyezte: képtelenség, hogy valaki két hónap alatt megtanulja az adott nyelvet. Reklámfogásnak viszont jó. Az viszont tény: egy jó nyelvtanár, intenzív oktatással - ami napi hat, nyolc órát jelent - megfelelõ hanganyaggal és a tanulni vágyó erõs akaratára is építve viszonylag rövid idõ alatt megtaníthatja a diákot jól, helyesen beszélni. Ám ehhez el kell sajátítani a nyelvtani szerkezetet is.

    Visszatérve a gyerekek korai nyelvoktatására, az ELTE docense a Baba.zug.hu -nak elmondta: sok szülõ abban a tévhitben él, hogy a gyermeke nagyon jól fogja beszélni az adott nyelvet, ha korán kezdi elsajátítani. Ezzel viszont szemben állnak a tények: valaki tizenkét éven keresztül tanul egy nyelvet, mégsem képes megszólalni szükség esetén az adott nyelven. Egy nyelv elsajátításában nem csupán az idõ számít, az intenzitás is nagyon fontos. A szülõk sajnos versenyeznek, gyermekük nyelvórákra, edzésekre, táncórákra jár. Ezáltal a gyermekeiket is bekényszerítik egy versenybe. Mindent megadnak nekik, csak a gyermekkoruktól fosztják meg õket.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Gyermekgyógyászatban is lehet súlyos mellékhatása az alternatív kezelésnek

    Vannak szülõk, akik gyermekük betegségeit ma is szívesebben kezelik hagyományos gyógymódokkal, természetgyógyászati szerekkel, mint a korszerû orvostudomány nagy vizsgálatokkal bizonyított, hatásos készítményeivel. Ausztráliában több év tapasztalatai alapján ismertették a szakemberek ennek a jószándékú hitnek a veszélyeit.

    Ausztráliában a gyermekgyógyászati statisztika két esztendei, jól ellenõrizhetõ anyagáról készült tanulmány.

  • Mit kell tudni az ultrahangvizsgálatról

    A vadonatúj technikának köszönhetõen az utóbbi tíz évben már a várandósság alatt felismerhetjük, egészségesen fejlõdik-e a csöppség.

    Hatalmas fejlõdésen ment keresztül az ultrahangtechnika. A mai gépek felbontóképessége sokkal nagyobb, így részletesebb, jobb minõségû képet adnak, mint az elsõ készülékek. A rendellenességek zömének felismeréséhez azonban továbbra is elengedhetetlenül fontos az orvos felkészültsége, tapasztalata.

  • A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségben

    A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségbenMa Magyarországon három olyan betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. Mindhárom betegség megelőzésében meghatározó jelentősége van a táplálkozásnak az élet első ezer napjában. Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül 163 millióan küzdenek túlsúllyal. Itthon még ennél is nagyobb a probléma: a túlsúly és az elhízás a teljes lakosság csaknem egyharmadát érinti.

  • Várandósság alatti gyomorproblémák

    Várandósság alatti gyomorproblémákA terhesség ideje alatt tapasztalt gyomorproblémák nagyon gyakoriak, gyomorégést a várandósok több mint fele tapasztal. A savas emésztési zavar a legtöbb esetben a második, illetve harmadik trimeszterben jelentkezik. A jelenséget okozhatja egyszerűen a hormonszint változása – az emésztőrendszer izmai nem a megszokott módon működnek, az alsó nyelőcső záróizma, amely egészen pontosan a gyomor és a nyelőcső között található izomszelep, például ellazul, és engedi visszajutni a gyomorsavat a nyelőcsőbe.

  • Pelusból bilibe

    Talán az egyik leginkább szülõt próbáló feladat a bilire szoktatás. Sem a módszer, sem az ne mindegy, mikor kezdjük el. A vélemények megoszlanak, de egy biztos: sosem a szülõ, hanem a gyerek dobja el a pelenkát - amikor úgy érzi, elég érett rá. A textilpelenkák korában divat volt a babákat minél korábban szobatisztaságra nevelni. Persze a pelenkamosás, -fertõtlenítés, -szárítás és -vasalás kényszerítõ körülmény lehetett. És abban az idõben még ne tudták: ha a babát a megfelelõ testi-lelki érettsége elõtt szobatisztaságra kényszerítik, sokszor lesz vele probléma a késõbbiekben.

  • Nagyobb súlyú lesz a baba a terhesvitamintól?!

    Nagyobb súlyú lesz a baba a terhesvitamintól?!Nagyon sok helyen elhangzik, hogy az egyre nagyobb súllyal születő babák hátterében a terhességi vitaminok szedése áll. Érdekes módon abszolút közkézen forog az az információ, hogy a terhességi vitaminok növelik a babák súlyát, de ezt a tényt csak az édesanyák kb. negyede véli igaznak. Háromnegyedük arról nyilatkozik, hogy a terhességi vitaminok szedése mellett is normál súllyal született a babájuk, vagy hogy már több terhességük volt, és egyiknél szedtek vitamint, a másiknál nem, de ez nem befolyásolta a baba súlyát.

  • Mikor és miért mosolyognak a csecsemõk?

    A baba elsõ mosolya felejthetetlen élmény. Már pár hetes korában is elõfordul, hogy felfelé görbül a szája, mely egy hosszú fejlõdés elsõ állomásának tekinthetõ. A mosoly több mint aranyos megnyilvánulás, igen fontos jele a gyermek társas kapcsolatainak és érzelmi fejlõdésének. Egyhónapos kor elõtt az újszülött mosolya inkább veleszületett viselkedés, semmint reakció arra, amit lát, hall vagy érez. Ezek a korai mosolyok még relfex-szerûek, nincsenek kapcsolatban a társas interakciókkal. Legtöbbször álmában vagy az álom és ébrenlét határán mosolyog az újszülött.

  • A magzati korban elszenvedett éhezés hozzájárulhat az idõskori szellemi hanyatláshoz

    A II. világháború idején, terhességük alatt alultáplált anyák magzatainál évtizedekkel késõbb gyorsabb szellemi hanyatlást tapasztaltak holland kutatók, akik eredményeiket hétfõn ismertették az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).

    Az Amszterdami Egyetem kutatói Susanne de Rooij vezetésével tesztelték 737 holland felnõtt kognitív funkcióit, akiknek 40 százaléka magzati korban tartós éhezést élt át, amikor a II. világháború utolsó hónapjaiban a náci Németország blokád alá helyezte Hollandia élelmiszerellátását.

  • A kismama sajtfogyasztása csökkenti a születendõ gyermek rossz fogainak számát

    Terhesség idején a táplálkozás alapvetõen befolyásolja a baba fejlõdését és különbözõ késõbbi tulajdonságait is. Egy új japán vizsgálat tanúsága szerint a gyermekkori fogszuvasodás elleni küzdelem szempontjából is fontos szempont a helyes táplálkozás.
    Tanaka Keiko közegészségügyi professzor a különbözõ betegségek megelõzésével foglalkozik. Munkatársaival azt vizsgálták meg, hogy kimutatható-e valamilyen összefüggés a gyerekek fogának romlása és édesanyjuknak a terhesség idõszakában elfogyasztott tejtermékek, kalciumkészítmények mennyisége között.

  • A túlzottan édesszájú kismamák veszélyeztethetik a lánymagzatuk egészségét

    A kismamák túlzott cukorfogyasztása akadályozhatja a lánymagzatok megfelelõ tápanyagellátását, ám a fiúmagzatokra nézve nem jelent fenyegetést - figyelmeztetnek a szakemberek.

    Az új-zélandi Auckland Egyetem kutatóinak különbözõ emlõsökön végzett vizsgálatokkal sikerült kimutatniuk, hogy a terhesség ideje alatti fokozott cukorfogyasztásnak különbözõ hatásai vannak az állatok hím-, illetve nõstény magzataira. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a cukor akadályozza a megfelelõ tápanyagellátást.

  • Hogyan védjük a gyermekek bőrét a hidegben?

    Hogyan védjük a gyermekek bőrét a hidegben?A hideg téli szél és a fűtött lakások sok esetben száraz, meleg levegője nagy igénybevételt jelent a (kis)gyermekek bőrének. Száradás, hámlás, kipirosodás, viszketés lehet a következmény, ami leginkább a kézen és arcon – a téli ruházatban is szabadon maradt testrészeken – jelentkezik. Nem csak az esztétikai látvány ad okot aggodalomra a kipirosodott, cserepesen hámló, száraz bőr: a viszketés miatt a gyermekek az érzékeny, sérült bőrterületeket kapargatni kezdik, és a kezükkel a legkülönfélébb baktériumokat, gombákat juttathatják be a bőrükbe, így fokozva a tüneteket és okozva ezzel gyulladást.

  • Nem ártalmas a szülés közbeni falatozás

    Az orvosok régóta vitatkoztak azon, hogy van-e kockázata a vajúdás alatti evésnek.

    Az orvosok ezentúl talán nem fogják tiltani a vajúdó kismamákat az evéstõl. Egy friss felmérés ugyanis kimutatta, hogy semmi kár sem származik abból, ha az anya falatozik a fájdalmak közötti szünetekben. Nem változik a vajúdás hossza, nincs szükség gyakoribb orvosi beavatkozásra vagy pláne császármetszésre akkor, ha a kismama eszik szülés közben, állapította meg a British Medical Journalban kedden megjelent tanulmány.

  • Bőrproblémák és bőrápolás a várandósság alatt

    Bőrproblémák és bőrápolás a várandósság alattA hónapok előrehaladtával nemcsak a pocak mérete nő, hanem egyre több gondot okoznak a különböző bőrproblémák is. Valakinek az életét gyulladt pattanások, vagy terhességi csíkok keserítik, más a szokatlan helyeken megjelenő szőrszálaktól vagy az állandó bőrviszketéstől szabadulna. Kutatások szerint a pikkelysömör tünetei sokat javulnak, az atópiás dermatitisz esetében viszont épp ellenkezőleg, az érintettek még inkább fokozódó bőrszárazsággal küzdenek a várandósság időszakában. Ettől eltekintve azonban teljesen egyéni, hogy kinél hogyan változik a bőr a terhesség alatt.

  • Gyerekek orrtisztítása

    A kicsi (0-5 éves) gyermekek még nem tudják az orrukat kifújni, ezért külsõ segítségre van szükségük. Ezen segítség pedig nem más, mint a kicsik által nem túlságosan nagy népszerûségnek örvendõ orrszívó. A gyermekeknél az orrban található váladék eltávolítása létfontosságú. Amennyiben nincsen megfelelõen kitisztítva az orrjárat, a felgyülemlett váladék visszacsorog, mely fül és arcüreggyulladást, de akár hörgõ és tüdõgyulladást is okozhat. A lenyelt váladék pedig gyomorhurutot okozhat, mely hányást, hasfájást, hasmenést idézhet elõ. Ha a váladék eltávolítása nem történik meg, további fertõzést eredményezhet.

  • A terhesség alatti koffeinfogyasztás csökkenti az újszülött súlyát

    Növeli a kisebb súlyú újszülött kockázatát és meghosszabbítja a kihordás idejét a terhesség alatti koffeinfogyasztás - derítették ki svéd kutatók, akik úgy vélik, hogy emiatt módosítani kellene a terhes nõk koffeinfogyasztására vonatkozó ajánlásokat. A Shalgenska Egyetemi Kórház szakemberei tíz éven keresztül 60 ezer terhes nõ étkezési szokásait és szülési adatait elemezték. A koffeinfogyasztás mérésénél figyelembe vették az összes létezõ forrást: a kávét, a teát, a szénsavas üdítõitalokat, a kakaóalapú élelmet - süteményeket, desszerteket - és a csokoládét is.