rss

  • Vitaminpótlás a várandósság alatt

  • Vitaminpótlás a várandósság alattBizonyított tény, hogy a várandósság ideje alatt számos vitamin szükséges a baba egészséges fejlődéséhez, és az anya egészségének megőrzéséhez. De nem kell tucatszám szedned a különböző vitaminpirulákat, ha odafigyelsz az étkezésedre, sokkal természetesebb módon feltöltheted a szervezeted raktárait. A-vitamin: A magzat számára az egyik legfontosabb vitamin, mert szükséges a növekedéshez, a csont-, a fog- és a bőrszövet kialakulásához és épségéhez, ráadásul növeli a fertőzésekkel szembeni ellenállást.

    A terhesség alatt mintegy negyedével nő meg az A-vitamin szükséglet. Ez a vitamin megtalálható a halolajakban, a tejben és a különféle tejtermékben, tojássárgájában és a májban, máj sokat tartalmaz belőle.

    B1-vitamin: Az édesanya szervezetének fontos, mivel a szénhidrátok anyagcseréjében lát el kiemelkedő szerepet. A gabonafélékben, az olajos magvakban és a hüvelyesekben található a legtöbb belőle. Persze a hüvelyes növényeket csak óvatosan fogyaszd, mivel az arra érzékenyeknél a terhesség alatt puffadást okozhat.

    B2-vitamin: Ez a vitamin részt vesz szinte az összes anyagcsere-folyamatban (fehérje, zsír, szénhidrát). Legnagyobb mértékben az élesztő, a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, húsok tartalmazzák. Míg a kisbaba a pocakodban van, a B2-vitamin szükséglet mintegy a negyedével megnő.

    B6-vitamin: Legpozitívabb tulajdonsága, hogy segít leküzdeni a terhesség alatti hányingert és a hányást. Ezenkívül fontos a fehérjék alkotóelemeinek reakcióiban és a zsírok anyagcseréjében. A máj, húsok, tojássárgája, teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek tartalmazzák. Bár a B6-vitamin szükséglet szintén negyedével megnő a várandósság alatt, figyelni kell arra, hogy a szervezet egyszerre maximum 100 mg B6-vitamint képes felszívni. Napi 200 mg rendszeres szedése mellett néha fájdalmas íngyulladás, illetve zsibbadásos panaszok léphetnek fel.


    B12-vitamin: Szintén egy nélkülözhetetlen vitamin a terhesség ideje alatt, hiszen számos anyagcsere-folyamatban vesz részt: a legfontosabb ezek közül a vörösvértestek képzése. Hiányában vérszegénység alakul ki. Csak állati eredetű élelmiszerekben (húsok, tej, tejtermékek) található. Vegán kismamáknak gyógyszertári vitaminpótlás ajánlott!

    C-vitamin:A legsokoldalúbb vitamin, ami felel a sejtek épségéért, a vas felszívódásáért felel, jó antioxidáns hatású, az ellenálló képességet fokozza. Sajnos a terhesség alatti kevesebb C-vitamin bevitel a méhlepény méretének csökkenéséhez, az újszülött fejlődésének visszamaradásához vezethet, így érdemes odafigyelni a pótlására. A legfőbb források: citrusfélék, zöldség- és főzelékfélék, csipkebogyó.

    D-vitamin: Mindkettőtök számára fontos vitamin, mert segíti a kalcium és a foszfor csontokba és fogakba való épülését. Hiányában a csontok fejlődése súlyos zavart szenved. A halolaj, tojás és a máj tartalmaz belőle jelentős mennyiséget.

    E-vitamin: Antioxidáns hatású vegyület, ami olajos magvakban és hüvelyesekben található jelentősebb mennyiségben.

    K-vitamin: A várandósság elején az émelygéstől és hányástól szenvedő terhes nőknél K-vitamin hiány mutatható ki. A borsó és a paradicsom jelentős K-vitamin-források.

    Folsav: A sejtosztódásnál szükséges vitamin. A magzat központi idegrendszerének kialakulásakor elengedhetetlen. A zöld leveles zöldségfélékben, főzelékfélékben és gyümölcsökben található. Terhesség alatt megduplázódik a szervezet folsav igénye, ezért ha nincs módod természetes úton pótolni, mindenképp szedj folsavat tartalmazó vitaminkészítményt!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Jobban tanulnak a babák ülve

    Egy új tanulmány kimutatta, hogy a kisbabák jobban tanulnak, hogyha ülnek.

    A kognitív fejlõdés legfontosabb része, hogy a babák meg tudják különböztetni az elõször látott dolgokat a már korábban ismert tárgyaktól. Ez a kognitív fejlõdés összefügg a gondolkodással, az észleléssel és a memóriával. Az Észak-Dakotai Állami Egyetem kutatói azt találták, hogy 5,5 és 6,5 hónapos korukban a csecsemõk még nem használnak mintákat a különbözõ tárgyak megkülönböztetésére.

  • A biztonsági öv a terhes nõt és a babát is védi

    Sok nõ vezet autót terhességének ideje alatt, anélkül, hogy használná a biztonsági övet. Ezzel mind önmaga, mind születendõ gyermeke életét súlyosan veszélyezteti. Japán kutatók tanulságos vizsgálatának eredményeit az American Journal of Obstetrics and Gynecology közölte. A terhes nõk 6-7 százaléka szenved a várandósság idõszakában balesetet. Ezeknek a tragikus eseteknek kétharmada közlekedési baleset. A legújabb statisztikák szerint az Egyesült Államokban évente 130 000 terhes asszonnyal történik baleset, ez csaknem négyezer születendõ gyermek életét követeli.

  • 'Paraanya' helyett 'harmomamára' van szüksége a kisgyereknek

    A már nem szoptató anyák egyharmada bûntudatot érez azért, mert nem tudta olyan hosszú ideig anyatejjel táplálni gyermekét, ameddig szerette volna. Ugyanezen édesanyák egyötöde nyomasztónak érzi a szoptatással kapcsolatos elvárásokat - derül ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának felmérésébõl.

    A Magyar Gyermekorvosok Társasága Cumisüveg és Tudomány néven indított felvilágosító kampányt annak érdekében, hogy az anyák hiteles információkon alapuló döntést hozzanak csecsemõjük táplálásával kapcsolatban.

  • Mesterségesen megindított szülés

    Különbözõ álláspontot követ minden kórház és szülõorvos a mesterségesen megindított szüléssel kapcsolatban.

    Üljünk le és beszéljük meg kezelõorvosunkkal a kilencedik hónapban, hogy neki mi errõl a véleménye. Ha a kiírt idõpontot két héttel túlléptük, ha a vérnyomásunk magasra szökik, vagy ha olyan egyéb állapot áll fenn, mely a gyereket veszélyezteti, talán a szülésmegindítás mellett kell dönteni. Ám bizonyosodjunk meg arról, mi az oka a szülés megindításának.

  • Mit kell tudni az ultrahangvizsgálatról

    A vadonatúj technikának köszönhetõen az utóbbi tíz évben már a várandósság alatt felismerhetjük, egészségesen fejlõdik-e a csöppség.

    Hatalmas fejlõdésen ment keresztül az ultrahangtechnika. A mai gépek felbontóképessége sokkal nagyobb, így részletesebb, jobb minõségû képet adnak, mint az elsõ készülékek. A rendellenességek zömének felismeréséhez azonban továbbra is elengedhetetlenül fontos az orvos felkészültsége, tapasztalata.

  • Vigyázat napozáskor!

    A fiatal, zsenge bõr különösen érzékeny a napsugárzás ártalmas hatásaira, a gyermekek hamar lebarnulnak. A leégés átmeneti kellemetlenségein túlmenõen van egy nyomósabb oka is az elõvigyázatosságnak. A komoly gyermekkori leégések hosszú távú bõrkárosodást eredményeznek, és a késõbbi szakaszban bõrrák kialakulásához vezethetnek. Egy ausztrál tanulmány szerint, ötbõl négy esetben a bõrrák megelõzhetõ ésszerû viselkedéssel. A gyerekek egyszerû elõvigyázatosságra ösztönzése megvéd mind a rövid, mind a hosszú távú károsodásoktól, lehetõvé teszi nekik, hogy élvezzék a szabadban töltött idõt.

  • Annak jók a csontjai, aki elég kalciumot kapott újszülöttkorában

    Az egészséges csontrendszer kifejlõdéséhez nemcsak az a fontos, hogy bõségesen jusson kalcium a gyerek szervezetébe kamaszkorában, amikor gyorsan növekszik, hanem fõleg közvetlenül megszületése után.

    Az régóta ismert, hogy a kamaszoknak sok kalciumot kell fogyasztani a növekedés korában, amikor szinte szemmel láthatólag nyúlnak a csontjaik. Ez nemcsak ekkor lényeges, hanem akkor is, amikor eljön az öregkor és ezzel együtt a szinte alig elkerülhetõ csontritkulás.

  • Mikor és miért mosolyognak a csecsemõk?

    A baba elsõ mosolya felejthetetlen élmény. Már pár hetes korában is elõfordul, hogy felfelé görbül a szája, mely egy hosszú fejlõdés elsõ állomásának tekinthetõ. A mosoly több mint aranyos megnyilvánulás, igen fontos jele a gyermek társas kapcsolatainak és érzelmi fejlõdésének. Egyhónapos kor elõtt az újszülött mosolya inkább veleszületett viselkedés, semmint reakció arra, amit lát, hall vagy érez. Ezek a korai mosolyok még relfex-szerûek, nincsenek kapcsolatban a társas interakciókkal. Legtöbbször álmában vagy az álom és ébrenlét határán mosolyog az újszülött.

  • A glutén bevezetés nem mindegy mikor történik

    A glutén bevezetés nem mindegy mikor történikNagyon sok fejtörést okoz a kisgyermekes anyukáknak, a kényesebb összetevők bevezetése, így például a gluténé. A bevezetés időpontja azért nem egyértelmű, mert míg néhány évvel ezelőtt inkább halogatták a dolgot, manapság egy viszonylag új kutatás eredményeinek köszönhetően korábbra tolódott a kérdés. A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke, a búzaszem fehérjetartalmának mintegy 80 százalékát teszi ki. A glutén teszi lehetővé, hogy egyes lisztekből rugalmas tésztát gyúrhatunk, míg ez gluténmentes (pl. kukorica vagy rizslisztből) nem lehetséges.

  • Ha kövér a mama, akkor kövér a baba?

    Köztudott, hogy a túlsúlyos nõknek sokkal nagyobb az esélye, hogy az átlagosnál nagyobb újszülöttet hozzanak világra. Az új vizsgálatok szerint ez igaz akkor is, ha a babavárást megelõzõen jelentõs súlyfölöslegtõl szabadulnak meg! A felmérés során a szakemberek több mint 146 ezer olyan nõ adatait vették górcsõ alá, akik az átlagosnál kétszer nagyobb súlyú csecsemõnek adtak életet. A kutatás adataiból az is kiderült, hogy azoknak a nõknek, akik a terhesség ideje alatt is megõrizték normális testsúlyukat, sokkal kisebb volt az esélye, hogy a szokásosnál nagyobb gyermeket szüljenek.

  • A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a baba

    A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a babaPéldául a májusban fogantak körében tíz százalékkal megnő a koraszülés esélye. A szakemberek szerint ennek az lehet az oka, hogy a várandós anyák január-februárban vannak a leginkább kitéve az influenza veszélyének, ami egy májusban fogant baba esetében már igencsak a terhesség végére esik, ezáltal könnyen idézhet elő idő előtti világra jövetelt. A tanulmányt készítő munkatárs elmondása szerint, őt is meglepte, hogy a koraszülés és az influenza között ilyen közvetlen összefüggés van, ezért a várandósság idején különösen oda kell figyelnünk egészségünkre.

  • Már a születés előtt kialakul a babáknál a nyelvi emlékezet

    Már a születés előtt kialakul a babáknál a nyelvi emlékezetA nyelvi emlékezet a babáknál már a születés előtt kialakul – vonták le a következtetést finn tudósok, miután olyan csecsemők agytevékenységét mérték, akiknek az édesanyja a várandósság alatt huszonötezerszer játszotta le ugyanazt a szót. A kutatók 30 kismamát kísértek figyelemmel a várandósság 29. hetétől kezdve. A csoport egyik fele azt a feladatot kapta, hogy a szülésig heti öt napon át, ha lehetséges, mindig ugyanabban az időpontban játssza le a „tatata” hangsor felvételeit tartalmazó, 15 perces CD-t.

  • A táplálékintolerancia és az allergia bábáknál

    A táplálékintolerancia és az allergia bábáknálA táplálékintolerancia a táplálékallergiához hasonló tünetekkel jelentkező állapot, melyet valamilyen elfogyasztott élelmiszer vált ki, hátterében azonban nincsen tényleges allergiás folyamat. A táplálékintolerancia is és az allergia is sürgős orvosi kezelést igénylő komoly betegség, amely speciális táplálást igényel. Csecsemőknél ilyen, intoleranciára utaló tünetek lehetnek a görcsös hasfájás (kólika), hasmenés, haspuffadás, gyakori bukások, nehéz etethetőség, bőrkiütések, bőrpirosodás, makacs székrekedés, rossz alvás, állandó éjszakai felsírás, ébredés.

  • A várandósság alatti mozgás hatása a babára

    A várandósság alatt végzett, szakember által vezetett, megfelelõen kialakított mozgásprogramok jó hatással vannak a kismama fizikai és pszichés állapotára, a vajúdás és a szülés folyamatára, valamint a szülés utáni regenerációra. De mi történik közben a babával? Hogyan hat a mozgás a babára? Esetleg már méhen belül is végezhetõ néhány mozgásos feladat a magzattal? A várandósság ideje alatt végezhetõ mozgásprogramokról az idõk folyamán különbözõ véleménnyel voltak a szakemberek. Egy idõben tiltották a mozgást, mert azt gondolták, hogy nem tesz jót a terhesség során lezajló élettani folyamatoknak és a baba számára is káron lehet.

  • Kerüljék a koffeint a kismamák

    Ruth Lawrence a Journal of Caffeine Research szakfolyóiratnak adott interjújában azt állította, hogy mivel a csecsemõk anyagcseréje nem tudja megfelelõen feldolgozni vagy kiválasztani a koffeint, a szoptató édesanya kávéfogyasztása következtében felhalmozódhat a babák szervezetében, ami éberséget, ingerlékenységet és egyéb tüneteket okozhat.

    A kávén, teán és csokoládén kívül számos más termékben, például az üdítõitalokban, sportitalokban és néhány vény nélkül kapható gyógyszerben is elõfordulhat koffein.