rss

  • Milyen és mennyi folyadékot fogyasszanak a kismamák

  • Milyen és mennyi folyadékot fogyasszanak a kismamákA várandósság és a szoptatás ideje alatt megnövekedett folyadékigénnyel kell számolni. A folyadékpótlás szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a kismamák. A várandósság és a szoptatás ideje alatt az átlagoshoz képest több folyadékot veszít a szervezetük, ezért fokozottan ügyelniük kell a folyadékbevitelre. A terhesség idején többek között az esetleges rosszullétek okozta hányás és a súlygyarapodás miatt is oda kell figyelni a megnövekedett mennyiségű folyadékpótlásra, a szülést követően pedig a szoptatás végett.

    A várandósság általában jelentős súlygyarapodással jár, a 10-15 kg súlytöbblet normálisnak tekinthető ebben az állapotban. A nagyobb energia-bevitel, a megnövekedett szövet- és vértérfogat, a magzatvíz kialakulása és a terhességi rosszullétek gyakori kísérője, a hányás, mind-mind megváltoztatja a folyadék-szükségletet.

    Nehezíti a helyzetet, hogy az állapotosság időszakában egyesek kívánósak lesznek, mások viszont épp nem tudnak fogyasztani bizonyos ételeket, amelyek esetleg hasznosak lehetnének a folyadékbevitel szempontjából. Mindezeket figyelembe véve az egyébként nőknek javasolt 2 liter napi mennyiségnél naponta kb. 3 deciliterrel több folyadék fogyasztását javasolják a szakemberek ebben a kilenc hónapban.

    A szülés után, aki teheti, általában anyatejjel kezdi táplálni a csecsemőt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 750 ml anyatej termelődik naponta a szervezetben, amelynek víztartalmát pluszban pótolni kell. Az enyhe kiszáradás ugyan az anyatej minőségét nem befolyásolja, de a kismamákat fáradékonyabbá és stresszesebbé teszi. A nagyobb fokú kiszáradás pedig már az anyatej összetételén is ronthat. Ezért a szoptatós édesanyáknak naponta legalább 7 deciliterrel több folyadékot kell inniuk az ajánlott 2 literhez képest.


    Mire figyeljünk a várandósság és a szoptatás ideje alatt?

    Igyunk többet, mert:

    - a terhesség alatt a megfelelő hidratáltsági szint nemcsak az anyának, de a magzatnak is létfontosságú (a három hónapos magzat testének 94%-a még víz!) és a magzatvíz folyamatos frissüléséhez is szükség van folyadékra. A nem megfelelő folyadékbevitel székrekedéshez és aranyér kialakulásához vezethet, mindkettő kellemetlen és gyakori kísérője a terhességnek.

    - a megfelelő folyadékpótlás a szoptatás ideje alatt biztosítja a tejelválasztást. Hasznos lehet, ha szoptatás közben is kezünk ügyében van egy pohár ital.

    - az italok és a táplálékok kiválasztásánál észben kell tartani, hogy még ha csak kis mennyiségben (pl. alkohol-, vagy magas koffeintartalmú italok, puffasztó ételek) fogyasztjuk is őket, az anyatejjel bekerülnek a baba szervezetébe.

    - a megnövekedett folyadékigény pótlására jó választás lehet az ásvány- vagy csapvízen kívül – az energiatartalmat figyelembe véve – a gyümölcslevek, valamint az esetleges élénkítő hatást, illetve cukortartalmat szem előtt tartva különbözőteák, üdítők és a koffeinmentes kávé fogyasztása.

    - érdemes figyelembe venni, hogy a napi folyadékbevitelnek általában 20-30%-a származik szilárd táplálékból, a fennmaradó 70-80% pedig italokból, ami nemcsak vizet jelent, hanem minden más magunkhoz vett folyadékot is. Ezek az arányok természetesen egyéntől függően eltérőek lehetnek.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Több mint három hét különbséggel születtek az ikrek

    Több mint három hét különbséggel születtek az ikrekA 35 éves Lindalva Pinheiro da Silva mindössze 24 hetes terhes volt idén februárban, amikor fenyegető koraszülés miatt kórházba került. Először volt terhes, férjével boldogok voltak, hogy ikreket vártak. A szülés azonban igen korán indult meg, a 24. héten születő babáknak csak mintegy fele menthető meg. Injekciókkal sem sikerült megállítani a szülést, ezért a bostoni Beth Israel Deaconess Egészségügyi Központ szülészeti osztályának orvosai úgy döntöttek, ritkán alkalmazott technikához folyamodnak: az egyik magzatot az anyaméhben tartják, miután az ikertestvére megszületett.

  • Gyermeki dühöngés

    Miért tombol a gyermek és hogyan fékezhetõ meg az óriási hisztiroham? Egyáltalán jó-e, ha mindig visszafojtjuk a dühkitöréseit?

    Pszichológiai kísérletekkel bizonyították, hogy a minden más viselkedésformánál gyakrabban és szívesebben utánozzák a gyerekek az agresszív viselkedést. Ennek okára még nincs egyértelmû válasz, az azonban valószínû, hogy a konfliktusokból adódó belsõ feszültség oldásának, azaz „a gõz kiengedésének” fontos szerepe lehet.

  • Nagyobb lesz a gesztikuláló babák szókincse

    Alakíthatjuk a picik készségeit?!

    Chicago - Nagyobb lesz azoknak az iskolakezdõ gyerekeknek a szókincse, akik baba korukban többet gesztikulálnak - állítják amerikai tudósok.

    Szerintük a tehetõsebb és képzettebb szülõk gyerekei többet gesztikulálnak, ez pedig segíthet megmagyarázni, hogy miért tud kevesebbet néhány kisebb jövedelmû családból származó kisiskolás.

  • Fontos kérdések de kivel beszéljem meg?

    Kisbabánk egyszerre ismerõs és ismeretlen. A reakciói olykor meglepnek minket, máskor egyenesen megrémítenek. Sír, csuklik; mire lehet szüksége? Csokorba gyûjtöttük a leggyakrabban felvetõdõ kérdéseket, természetesen a megfelelõ válasszal együtt.

    Minden este sír

    Ne ijedjünk meg. Ezt a fajta sírást többnyire a "földi létre" átállás okozza, de hívják hamis hasfájós sírásnak is.

  • A kanyaró megvédheti a gyerekeket az allergiától

    Kisebb valószínûséggel fejlõdik ki allergia azoknál a gyerekeknél, akiknek korábban volt kanyarófertõzésük - közölték egy nagyszabású európai tanulmány szerzõi a Pediatrics címû orvosi folyóirat márciusi számában.

    Az elmúlt évtizedekben szaporodtak az allergiás rendellenességek, amivel egybeesett sok gyerekkori fertõzés arányának csökkenése, valamint a védõoltások alkalmazásának növekedése - állapította meg Helen Rosenlund, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa és kutatócsoportja.

  • Jobban tanulnak a babák ülve

    Egy új tanulmány kimutatta, hogy a kisbabák jobban tanulnak, hogyha ülnek.

    A kognitív fejlõdés legfontosabb része, hogy a babák meg tudják különböztetni az elõször látott dolgokat a már korábban ismert tárgyaktól. Ez a kognitív fejlõdés összefügg a gondolkodással, az észleléssel és a memóriával. Az Észak-Dakotai Állami Egyetem kutatói azt találták, hogy 5,5 és 6,5 hónapos korukban a csecsemõk még nem használnak mintákat a különbözõ tárgyak megkülönböztetésére.

  • Hasznos táplálkozási tanácsok kismamáknak

    Hasznos táplálkozási tanácsok kismamáknakA kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Mindazonáltal nem szükséges kettő helyett enni, így mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. A nők gyakran nem figyelnek a rendszeres táplálkozásra. A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.

  • Szülést segítõ mozgásformák

    A legtöbb kismama felteszi magának a kérdést: valóban segíthet a torna a megfelelõ kondíciót elérni a vajúdás és a szülés idejére. Igaz ez?

    Nagyon hasznos rendszeres testmozgást végezni a terhesség egész ideje alatt, de ezt már a terhesség legelején el kell kezdeni. A hetedik hónapban a terhesség gyakorlatilag abba a szakaszba lépett, amikor az orvosok már a mindennapi rutin teendõk csökkentését javasolják. Ezen a ponton célszerûbb relaxációs vagy finom izomnyújtó gyakorlatokat végezni, ami egyben a szülésre való felkészülés része.

  • A gyermekkori horkolás egészségtelen

    Nem normális dolog, hogy egy gyermek horkol. Egészséges gyermeknek halkan kell levegõt vennie. Ha horkol, ott valamit keresni kell. Ilyen esetben a szülõk mindenképpen forduljanak orvoshoz - javasolja Dr. Benedek Pálma, a Heim Pál Gyermekkórház alváscentrumának vezetõ szakorvosa.

    Magyarországon a gyermekek mintegy 30-40 százaléka horkol. Ebbõl 1-3 százalék az, akinek súlyosabb alvási betegsége, úgynevezett alvási apnoe-szindrómája van.

  • Újabb bizonyíték a várandósság alatt fogyasztott koffein negatív hatásairól

    Újabb bizonyíték a várandósság alatt fogyasztott koffein negatív hatásairól Az Inserm francia állami kutatóintézet tudósai vemhes, majd szoptató egéranyák ivóvizébe adagoltak koffeint. A koffein fogyasztása hatással volt az utódok agyfejlődésére: születésük után a kisegereknél nagyobb volt az epilepsziás roham kockázata, felnőtt állatként a térbeli memóriájukkal akadtak problémák. Az eredményeket a kutatók szerint nem lehet automatikusan az emberre alkalmazni anélkül, hogy a két faj közötti fejlődési és növekedési különbségeket figyelembe vennék. A kávé a világon a leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív szer.

  • Ha az anyuka fokhagymát eszik, a csecsemő is többet eszik

    Ha az anyuka fokhagymát eszik, a csecsemő is többet eszikMár a 18. században ismert volt, hogy a tehéntej íze változik az állat elfogyasztott táplálékától függően, azt viszont csak jóval később vizsgálták, hogy milyen hatással van az újszülöttekre édesanyjuk várandósság alatti táplálkozása. Mára már pontosan tudjuk, hogy a kisgyermek szaglóérzékének kialakulását befolyásolja az édesanya terhesség alatti étrendje. Így amit a várandósan fogyasztunk, az jelentős hatással van gyermekünkre. Kutatók azt is vizsgálták, hogy az anya által elfogyasztott fokhagyma hogyan hat az anyatej szagára.

  • Az apák felkészítése a szülésre

    Halász Katalin gyógymasszõr, doula tapasztalata szerint a férfiak nehezebben kerülnek bele a szülési helyzetbe. Gyakran félelmeiket, szorongásukat a nem megfelelõ belevonódás, tájékoztatás okozza.

    Az egyéni szülésfelkészítés során az apák nem csupán elméleti tudnivalókkal gyarapodnak, de azt is megtudják, miként válhatnak fizikai és pszichikai támasszá a várandósság, a szülés idején és a gyermekágyi idõszakban párjuk számára.

  • A szülés utáni depresszió jelei és megelõzése

    A gyermekvállalás az élet legnagyobb adománya, néha azonban az újdonsült anyuka nem az ígért, rózsaszín világba csöppen, hanem egy sokkal komolyabb, kiszolgáltatottabb érzéssel találja szemben magát, a szülés utáni (post partum) depresszióval.

    Különösen veszélyeztettek azok a nõk, akik fiatalon vállaltak gyermeket, rossz házasságban élnek vagy egyedülállóak. Fokozottan oda kell figyelni azokra, akik premenstruációs szindrómától szenvednek, vagy a terhesség alatt tapasztaltak depressziós tüneteket.

  • Kívánós kismamák és az étvágy

    Bizonyos ételek megkívánása gyakran a terhesség elsõ jele. Van, aki sós ropogtatni valókat vagy savanyú uborkát kíván, mely a szervezet fokozott ásványianyag-igényét jelzi. Mások sajtra vagy jégkrémre vágynak. Ki ne hallott volna még történeteket kötelességtudó férjekrõl, akik éjnek évadján csokoládéért mennek le a boltba?

    Egészen más azonban a különös anyagok, mint az agyag, a keményítõ, a kukoricakeményítõ, a festék, a hamu, a jégdarabkák, a kávézacc, a paraffin vagy a sütõpor megkívánása. Azok a kismamák, akik ilyen anyagokat kívánnak, az úgynevezett „pica" jelenségtõl szenvednek.

  • A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a baba

    A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a babaPéldául a májusban fogantak körében tíz százalékkal megnő a koraszülés esélye. A szakemberek szerint ennek az lehet az oka, hogy a várandós anyák január-februárban vannak a leginkább kitéve az influenza veszélyének, ami egy májusban fogant baba esetében már igencsak a terhesség végére esik, ezáltal könnyen idézhet elő idő előtti világra jövetelt. A tanulmányt készítő munkatárs elmondása szerint, őt is meglepte, hogy a koraszülés és az influenza között ilyen közvetlen összefüggés van, ezért a várandósság idején különösen oda kell figyelnünk egészségünkre.