rss

  • Milyen és mennyi folyadékot fogyasszanak a kismamák

  • Milyen és mennyi folyadékot fogyasszanak a kismamákA várandósság és a szoptatás ideje alatt megnövekedett folyadékigénnyel kell számolni. A folyadékpótlás szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a kismamák. A várandósság és a szoptatás ideje alatt az átlagoshoz képest több folyadékot veszít a szervezetük, ezért fokozottan ügyelniük kell a folyadékbevitelre. A terhesség idején többek között az esetleges rosszullétek okozta hányás és a súlygyarapodás miatt is oda kell figyelni a megnövekedett mennyiségű folyadékpótlásra, a szülést követően pedig a szoptatás végett.

    A várandósság általában jelentős súlygyarapodással jár, a 10-15 kg súlytöbblet normálisnak tekinthető ebben az állapotban. A nagyobb energia-bevitel, a megnövekedett szövet- és vértérfogat, a magzatvíz kialakulása és a terhességi rosszullétek gyakori kísérője, a hányás, mind-mind megváltoztatja a folyadék-szükségletet.

    Nehezíti a helyzetet, hogy az állapotosság időszakában egyesek kívánósak lesznek, mások viszont épp nem tudnak fogyasztani bizonyos ételeket, amelyek esetleg hasznosak lehetnének a folyadékbevitel szempontjából. Mindezeket figyelembe véve az egyébként nőknek javasolt 2 liter napi mennyiségnél naponta kb. 3 deciliterrel több folyadék fogyasztását javasolják a szakemberek ebben a kilenc hónapban.

    A szülés után, aki teheti, általában anyatejjel kezdi táplálni a csecsemőt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 750 ml anyatej termelődik naponta a szervezetben, amelynek víztartalmát pluszban pótolni kell. Az enyhe kiszáradás ugyan az anyatej minőségét nem befolyásolja, de a kismamákat fáradékonyabbá és stresszesebbé teszi. A nagyobb fokú kiszáradás pedig már az anyatej összetételén is ronthat. Ezért a szoptatós édesanyáknak naponta legalább 7 deciliterrel több folyadékot kell inniuk az ajánlott 2 literhez képest.


    Mire figyeljünk a várandósság és a szoptatás ideje alatt?

    Igyunk többet, mert:

    - a terhesség alatt a megfelelő hidratáltsági szint nemcsak az anyának, de a magzatnak is létfontosságú (a három hónapos magzat testének 94%-a még víz!) és a magzatvíz folyamatos frissüléséhez is szükség van folyadékra. A nem megfelelő folyadékbevitel székrekedéshez és aranyér kialakulásához vezethet, mindkettő kellemetlen és gyakori kísérője a terhességnek.

    - a megfelelő folyadékpótlás a szoptatás ideje alatt biztosítja a tejelválasztást. Hasznos lehet, ha szoptatás közben is kezünk ügyében van egy pohár ital.

    - az italok és a táplálékok kiválasztásánál észben kell tartani, hogy még ha csak kis mennyiségben (pl. alkohol-, vagy magas koffeintartalmú italok, puffasztó ételek) fogyasztjuk is őket, az anyatejjel bekerülnek a baba szervezetébe.

    - a megnövekedett folyadékigény pótlására jó választás lehet az ásvány- vagy csapvízen kívül – az energiatartalmat figyelembe véve – a gyümölcslevek, valamint az esetleges élénkítő hatást, illetve cukortartalmat szem előtt tartva különbözőteák, üdítők és a koffeinmentes kávé fogyasztása.

    - érdemes figyelembe venni, hogy a napi folyadékbevitelnek általában 20-30%-a származik szilárd táplálékból, a fennmaradó 70-80% pedig italokból, ami nemcsak vizet jelent, hanem minden más magunkhoz vett folyadékot is. Ezek az arányok természetesen egyéntől függően eltérőek lehetnek.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A terhesség alatti koffeinfogyasztás csökkenti az újszülött súlyát

    Növeli a kisebb súlyú újszülött kockázatát és meghosszabbítja a kihordás idejét a terhesség alatti koffeinfogyasztás - derítették ki svéd kutatók, akik úgy vélik, hogy emiatt módosítani kellene a terhes nõk koffeinfogyasztására vonatkozó ajánlásokat. A Shalgenska Egyetemi Kórház szakemberei tíz éven keresztül 60 ezer terhes nõ étkezési szokásait és szülési adatait elemezték. A koffeinfogyasztás mérésénél figyelembe vették az összes létezõ forrást: a kávét, a teát, a szénsavas üdítõitalokat, a kakaóalapú élelmet - süteményeket, desszerteket - és a csokoládét is.

  • Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

    A szoptatás idõtartama központi kérdés a kismamák körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az újszülöttet hat hónapig kizárólag anyatejjel kell táplálni.

    Az EU tagállamainak 65 százaléka követi ezt az ajánlást, brit kutatók azonban most kételyüket fejezték ki ezzel kapcsolatban. Mary Fewtrell, a University College London orvoskutatója és kollégái olyan elemzést tettek közzé, amely szerint a széleskörûen elfogadott ajánlás nincs kellõképpen alátámasztva.

  • Nem biztos, hogy figyelemhiányos a gyerek, lehet, hogy csak éretlen

    A nyáron született gyerekeknél gyakrabban állapítanak meg figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) óvodás vagy iskolás korban, mert relatív éretlenségük megzavarhatja az orvosokat. Erre a potenciális félrediagnosztizálásra hívta fel a figyelmet egy amerikai tanulmány.

    Az óvodai és iskolai évfolyamok legfiatalabb gyerekeit - tehát azokat, akik éppen elérik a megszabott óvodai-iskolai korhatárt - aránytalanul nagyobb számban kezelik ADHD miatt.

  • A szülési fájdalom

    Minden kismama felteszi magának a kérdést: el tudom-e viselni majd a vajúdás fájdalmát?

    A válasz igen, mert fel lesz rá készülve, abban az esetben, ha szakkönyveket olvasott, ha járt kismamatanfolyamra stb. A kismama hozzáállása is nagymértékben befolyásolja az eseményeket. Nem lehet elõre megjósolni a vajúdás és a szülés intenzitását. Minden nõ tapasztalata már és más. A fájdalom igen jól kezelhetõ, mert szakemberek kezében lesz.

  • A kutatók szerint az újszülöttek is követik a ritmust

    Washington - Veleszületett adottság lehet a ritmus követése és a hangsorok felismerése - állapították meg magyar és holland kutatók.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS hétfõn megjelent száma közli a tanulmányt, amelyben a Winkler István vezette csoport beszámol arról, hogy már az újszülöttek agya is összetett eljárásokkal képezi le a környezõ világot. "Az alapvetõ algoritmusok már ekkor a helyükön vannak" - magyarázta eredményüket Winkler a LiveScience címû tudományos portál kérdésére.

  • Születés a normális súly felett

    Vicces illusztráció!Óriásbébik a világban

    Budapest - Óriáscsecsemõ született január 20-án Miskolcon; a 64 centiméteres kislány súlya 6200 gramm. Az öt kilogramm feletti születési súly már rendkívülinek számít, de néha a természet csodákat produkál és 7-9 kilós babák is születnek. A Guinness Rekordok Könyvében nyilvántartott legnagyobb csecsemõ Olaszországban született 1955-ben 10,2 kilogrammos súllyal. Az elmúlt évtized "súlyosan" kiemelkedõ esetei:

  • Annak jók a csontjai, aki elég kalciumot kapott újszülöttkorában

    Az egészséges csontrendszer kifejlõdéséhez nemcsak az a fontos, hogy bõségesen jusson kalcium a gyerek szervezetébe kamaszkorában, amikor gyorsan növekszik, hanem fõleg közvetlenül megszületése után.

    Az régóta ismert, hogy a kamaszoknak sok kalciumot kell fogyasztani a növekedés korában, amikor szinte szemmel láthatólag nyúlnak a csontjaik. Ez nemcsak ekkor lényeges, hanem akkor is, amikor eljön az öregkor és ezzel együtt a szinte alig elkerülhetõ csontritkulás.

  • Az elhízás növelheti a császármetszések gyakoriságát

    Minél nagyobb súlyfelesleggel rendelkezik egy kismama a szülés elõtt, annál nagyobb annak a kockázata, hogy császármetszéssel hozza világra gyermekét - derítették ki amerikai kutatók, akik eredményeiket az American Journal of Obstetrics and Gynecology legújabb számában ismertették.

    Három újszülöttbõl átlagosan egy jön a világra az Egyesült Államokban császármetszéssel. Az amerikai betegségellenõrzési és megelõzési központ (CDC) adatai szerint ez az arány 50 százalékkal magasabb, mint volt az 1990-es évek közepén.

  • Cukoranyagcsere a terhesség idõszakában

    A várandós kismama szervezetében a cukoranyagcsere óriási változásokon megy keresztül. Még a normális terhesség is a cukorbetegséghez közeli állapothoz hasonlítható. Tehát a gesztacionális diabétesz kialakulása nem azt jelenti, hogy a szülést követõen biztosan cukorbetegek leszünk.

    Az orvos talán azt fogja javasolni, hogy keressünk fel egy diabéteszes szakembert, aki megtanítja nekünk, miként ellenõrizhetjük saját vércukorszintünket akár otthon is egy üzletben vásárolható készülék segítségével.

  • 9 hónaposan már értik a beszédet a babák

    Óvatosan szólaljon meg egy majd egyéves gyerek elõtt. Mindent ért, és meg tudja különböztetni, ha körülötte halandzsáznak.

    Aggódhatnak a szülõk, a tudósok ugyanis megállapították, hogy már egy 9 hónapos gyerek is megérti, hogy mirõl beszélnek körülötte – pontosabban „hallja” a körülötte elhangzott szavakat. Athena Vouloumanos amerikai professzor kutatásában többek között azt vizsgálta, hogy a gyerekek hogyan reagálnak az emberi beszédre és a papagájok által ismételgetett szavakra.

  • Az apák felkészítése a szülésre

    Halász Katalin gyógymasszõr, doula tapasztalata szerint a férfiak nehezebben kerülnek bele a szülési helyzetbe. Gyakran félelmeiket, szorongásukat a nem megfelelõ belevonódás, tájékoztatás okozza.

    Az egyéni szülésfelkészítés során az apák nem csupán elméleti tudnivalókkal gyarapodnak, de azt is megtudják, miként válhatnak fizikai és pszichikai támasszá a várandósság, a szülés idején és a gyermekágyi idõszakban párjuk számára.

  • A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a baba

    A korszülés szempontjából nem mindegy, melyik hónapban fogan meg a babaPéldául a májusban fogantak körében tíz százalékkal megnő a koraszülés esélye. A szakemberek szerint ennek az lehet az oka, hogy a várandós anyák január-februárban vannak a leginkább kitéve az influenza veszélyének, ami egy májusban fogant baba esetében már igencsak a terhesség végére esik, ezáltal könnyen idézhet elő idő előtti világra jövetelt. A tanulmányt készítő munkatárs elmondása szerint, őt is meglepte, hogy a koraszülés és az influenza között ilyen közvetlen összefüggés van, ezért a várandósság idején különösen oda kell figyelnünk egészségünkre.

  • Növeli a császármetszés a diabétesz kockázatát

    A császármetszéssel született gyermekeknél kétszer nagyobb a diabétesz kialakulásának kockázata, mint a természetes úton világra jövõ babáknál.

    A müncheni Mûszaki Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a környezeti hatások miként befolyásolják a betegség alakulását. A vizsgálatba 1650 olyan gyermeket vontak be, akik esetében magas volt a cukorbetegség kockázata. A gyerekeket születésüktõl fogva átlagosan 11 éves korukig kísérték figyelemmel. A tudósok eredményeiket a Diabetes címû folyóiratban mutatták be.

  • Várandósság alatt sokkal gyakoribb a mélyvénás trombózis

    Várandósság alatt sokkal gyakoribb a mélyvénás trombózisA terhesség igen komoly kihívást jelenthet a kismamák szervezete számára. Amellett, hogy egy csodálatos élmény, a megnövekedett súly és a hormonális változások még akkor is megviselik a nőket, ha egyébként korán, 35 éves koruk előtt vállalnak gyermeket. A terhesség előrehaladtával a növekvő magzat nyomást gyakorol a hasi erekre elsősorban a könnyen összenyomható visszerekre, nehezítve a vér visszaáramlását. A terhesség, illetve a szülés a mélyvénás trombózis egyik legfőbb rizikófaktora.

  • A hathónapos babák hét százalékának van már saját internetes elérhetõsége

    Sok szülõ szerint nem lehet elég korán kezdeni az internetes jelenlét biztosítását, ezért jónéhányan már gyermekük megszületése elõtt közzé teszik az ultrahangos felvételeket, vagy saját e-mail címet készítenek az újszülöttnek. Az AVG Technologies biztonsági szoftverekkel foglalkozó vállalat által készített felmérés szerint a gyerekeknek átlagosan hathónapos korukra már van valamilyen megjelenésük az interneten, mivel a lelkes anyukák több mint 70 százaléka teszi közzé a baba fotóit és a totyogós kisgyerekrõl készített felvételeket a különbözõ közösségi oldalakon.