rss

  • Milyen és mennyi folyadékot fogyasszanak a kismamák

  • Milyen és mennyi folyadékot fogyasszanak a kismamákA várandósság és a szoptatás ideje alatt megnövekedett folyadékigénnyel kell számolni. A folyadékpótlás szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a kismamák. A várandósság és a szoptatás ideje alatt az átlagoshoz képest több folyadékot veszít a szervezetük, ezért fokozottan ügyelniük kell a folyadékbevitelre. A terhesség idején többek között az esetleges rosszullétek okozta hányás és a súlygyarapodás miatt is oda kell figyelni a megnövekedett mennyiségű folyadékpótlásra, a szülést követően pedig a szoptatás végett.

    A várandósság általában jelentős súlygyarapodással jár, a 10-15 kg súlytöbblet normálisnak tekinthető ebben az állapotban. A nagyobb energia-bevitel, a megnövekedett szövet- és vértérfogat, a magzatvíz kialakulása és a terhességi rosszullétek gyakori kísérője, a hányás, mind-mind megváltoztatja a folyadék-szükségletet.

    Nehezíti a helyzetet, hogy az állapotosság időszakában egyesek kívánósak lesznek, mások viszont épp nem tudnak fogyasztani bizonyos ételeket, amelyek esetleg hasznosak lehetnének a folyadékbevitel szempontjából. Mindezeket figyelembe véve az egyébként nőknek javasolt 2 liter napi mennyiségnél naponta kb. 3 deciliterrel több folyadék fogyasztását javasolják a szakemberek ebben a kilenc hónapban.

    A szülés után, aki teheti, általában anyatejjel kezdi táplálni a csecsemőt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 750 ml anyatej termelődik naponta a szervezetben, amelynek víztartalmát pluszban pótolni kell. Az enyhe kiszáradás ugyan az anyatej minőségét nem befolyásolja, de a kismamákat fáradékonyabbá és stresszesebbé teszi. A nagyobb fokú kiszáradás pedig már az anyatej összetételén is ronthat. Ezért a szoptatós édesanyáknak naponta legalább 7 deciliterrel több folyadékot kell inniuk az ajánlott 2 literhez képest.


    Mire figyeljünk a várandósság és a szoptatás ideje alatt?

    Igyunk többet, mert:

    - a terhesség alatt a megfelelő hidratáltsági szint nemcsak az anyának, de a magzatnak is létfontosságú (a három hónapos magzat testének 94%-a még víz!) és a magzatvíz folyamatos frissüléséhez is szükség van folyadékra. A nem megfelelő folyadékbevitel székrekedéshez és aranyér kialakulásához vezethet, mindkettő kellemetlen és gyakori kísérője a terhességnek.

    - a megfelelő folyadékpótlás a szoptatás ideje alatt biztosítja a tejelválasztást. Hasznos lehet, ha szoptatás közben is kezünk ügyében van egy pohár ital.

    - az italok és a táplálékok kiválasztásánál észben kell tartani, hogy még ha csak kis mennyiségben (pl. alkohol-, vagy magas koffeintartalmú italok, puffasztó ételek) fogyasztjuk is őket, az anyatejjel bekerülnek a baba szervezetébe.

    - a megnövekedett folyadékigény pótlására jó választás lehet az ásvány- vagy csapvízen kívül – az energiatartalmat figyelembe véve – a gyümölcslevek, valamint az esetleges élénkítő hatást, illetve cukortartalmat szem előtt tartva különbözőteák, üdítők és a koffeinmentes kávé fogyasztása.

    - érdemes figyelembe venni, hogy a napi folyadékbevitelnek általában 20-30%-a származik szilárd táplálékból, a fennmaradó 70-80% pedig italokból, ami nemcsak vizet jelent, hanem minden más magunkhoz vett folyadékot is. Ezek az arányok természetesen egyéntől függően eltérőek lehetnek.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hasznos táplálkozási tanácsok kismamáknak

    Hasznos táplálkozási tanácsok kismamáknakA kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Mindazonáltal nem szükséges kettő helyett enni, így mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. A nők gyakran nem figyelnek a rendszeres táplálkozásra. A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.

  • Gyógyszerszedés a várandósság alatt

    Gyógyszerszedés a várandósság alattKismamák esetében a gyógyszerszedés mindig kényes téma. Az ezzel kapcsolatos óvatosság, feszültség persze nem véletlenül alakult ki a köztudatban. Régen úgy gondolták, hogy a méhlepény semmilyen káros anyagot nem enged át, így az anya által szedett gyógyszerek nincsenek hatással a magzati fejlődésre. Ezt a fajta gondolkodást alapjaiban ingatta meg a ’60-as években egy gyógyszerrel kapcsolatos botrány. Az eredetileg köhögésre, megfázásra és fejfájásra alkalmazott gyógyszert, el kezdték javasolni kismamák számára is, hányingercsillapító hatása miatt.

  • Kalcium fontossága a terhesség alatt

    A kismamák többsége nem tudja, hogy elegendõ mennyiségû kalcium kerül-e a szervezetébe? Sokuk egyszerûen nem szereti a tejet. Ennek ellenére fogyasztására mégis naponta szükségük lenne.

    Naponta legalább 50 százalékkal több kalciumra lenne szükségünk, vagyis legalább 1200 mg-ra. A kalcium igen fontos a terhesség szempontjából, de különösen a második és a harmadik trimeszterben, mert a születendõ gyermek csontjai és vérsejtjei ekkor alakulnak ki.

  • A terhesség ideje alatti méh növekedés

    A terhesség elõrehaladtával idõrõl idõre megmérik a kismamák egyre növekvõ pocakját. A 32. hétre a fundus, vagyis a méh legfelsõ része már jóval a köldök felett helyezkedik el, és jelentõs nyomást gyakorol a bordákra és a rekeszizomra.

    Sokan nem is gondolják, hogy a kilencedik hónap végére a méh hihetetlen tágulási képességénél fogva eredeti méretének 500-szorosára növekszik majd? Csupán a súlyát tekintve a méh negyven grammról kilencszáz grammosra növekszik.

  • A télen született babák kevésbé hajlamosak az asztmára

    A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendõ gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az idõszakban növelheti az asztma kockázatát.

    Az allergiára való hajlam öröklõdik, egy szülõ esetén 30, míg két allergiás szülõ esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is valamilyen formában jelentkezik a betegség. Azt, hogy az öröklött hajlamból valóban kialakul-e allergia, több tényezõ is befolyásolja. A környezetnek különösen fontos szerepe van ebbõl a szempontból.

  • Kisebb súllyal születik a baba, ha az édesanya a várandósságot végig dolgozza

    Sok várandós kismama érzi úgy, hogy terhesen is dolgoznia kell, amíg csak lehet - ám szakemberek szerint ezzel cseppet sem tesznek jót a születendõ gyermeknek. A baba kisebb súllyal jöhet a világra, ami kockázatot jelent a jövõjére nézve.
    Egy tanulmány rámutatott: a terhesség utolsó szakaszáig tartó munka egyenértékû azzal, mintha a kismama dohányzott volna a várandósság ideje alatt. A 9. hónapig dolgozó nõk babái átlagosan nagyjából fél kilóval nyomtak kevesebbet, mint azoké, akik abbahagyták a munkát a 6. vagy a 8. hónap tájékán.

  • Veszélyforrások, melyek koraszüléshez vezethetnek

    Veszélyforrások, melyek koraszüléshez vezethetnekKoraszülésről akkor beszélünk, amikor a testünk túl korán felkészül a szülésre, sőt akár el is kezdi "kivitelezni" azt. Amennyiben a szülés az orvos által kiírt időpont előtt 3 héttel vagy még korábban beindul, koraszülésről beszélünk. Az átlagos 40 hetes terhességi idővel számolva ez azt jelenti, hogy ha a 37. hét előtt beindul a szülés, akkor a sajnos korai. Természetesen nem mindenkit egyformán érint a koraszülés veszélye. Vannak hajlamosító tényezők, melyek fennállása esetén a terhes nő és kezelőorvosa részéről is nagyobb odafigyelésre van szükség.

  • Születési rendellenességek a környezetszennyezés miatt?

    Kínában félpercenként születik gyermek valamilyen rendellenességgel, és ennek részben a környezetszennyezés az oka - jelentette a China Daily címû angol nyelvû kínai napilap vasárnap. Az újság összeállítása szerint az újszülöttek 7 százalékának van rendellenessége, ez évente 1,1 millió esetet jelent.

    A születési rendellenességgel világra jövõ gyermekek száma állandóan emelkedik, városon és falun egyaránt, írta a lap Csiang Fanra, a családtervezési hivatal vezetõhelyettesére hivatkozva.

  • Várandósság alatti jógázás

    Azt minden kismama nagyon jól tudja, hogy terhessége alatt nem erõltetheti meg magát túlságosan, azonban ez még nem zárja ki a rendszeres, kímélõ testmozgást! Amerikai orvosok szerint például, ha valaki a teherbe esést megelõzõen rendszeresen futott, nem hogy nem árt, ha tovább ûzi kedvenc sportját, de még egyenesen használ is! Azonban ha igazán kímélõ és teljes mértékben pozitív hatásra vágyunk, válasszuk a jógát! A jógapózok javítják a kismama testtartását, növelik rugalmasságát, így elkerülhetõek a jól ismert kellemetlenségek, mint például a derék- és hátfájás.

  • Mesterségesen megindított szülés

    Különbözõ álláspontot követ minden kórház és szülõorvos a mesterségesen megindított szüléssel kapcsolatban.

    Üljünk le és beszéljük meg kezelõorvosunkkal a kilencedik hónapban, hogy neki mi errõl a véleménye. Ha a kiírt idõpontot két héttel túlléptük, ha a vérnyomásunk magasra szökik, vagy ha olyan egyéb állapot áll fenn, mely a gyereket veszélyezteti, talán a szülésmegindítás mellett kell dönteni. Ám bizonyosodjunk meg arról, mi az oka a szülés megindításának.

  • A csecsemõk felismerik a kutyaugatást

    Már a hathónapos csecsemõk is felismerik, hogy egy kutya mérgesen morog vagy barátságosan csahol - derítette ki egy amerikai kutatás.

    E meglepõ képességrõl azok a babák is tanúbizonyságot tettek, akiknek azelõtt semmilyen tapasztalatuk nem volt kutyákkal.

    Az amerikai Utah állambeli Brigham Young Egyetem pszichológusai 6 és 24 hónap közötti gyermekeknek mutatták fel ugyanannak a kutyának két különbözõ képét.

  • Néhány dolog amirõl nem beszélünk

    A terhesség nem minden esetben kilenc hónapon át tartó, rózsaszín leányálom. Jogunk van nem rajongani az állapotunkért, jogunk van vágyakozni egy szál cigaretta vagy egy pohár bor után. Sokkal jobban tesszük, ha ebbéli titkainkat megosztjuk valakivel, mint hogy bûntudatosan rágódjunk rajtuk. Néhány hete, amikor a kezünkben tartottuk a friss kétcsíkos tesztet, azt gondoltuk, hogy gondoltuk, hogy kilenc hónap felhõtlen boldogság vár ránk. Ehelyett minden nappal csak rosszabb lett. Fáradtak vagyunk, émelygéstõl elcsigázottak, szelektõl puffadtak, pattanásosak, ahogy még kamaszkorunkban sem és így tovább.

  • Hogyan etessük a babát

    A kismamák számára az egyik legszemélyesebb és mégis nagyon bonyolult döntés, hogy szoptassanak-e vagy cumisüvegbõl etessék gyermeküket.

    A mindkét táborból ránk irányuló nyomás elbizonytalaníthat és aggaszthat bennünket. Az anyatej tökéletesen kielégíti az újszülött szükségleteit és könnyen emészthetõ. Ám manapság a tápszerek is jobbak, mint valaha. Az anyatej valójában olyan anyagokat tartalmaz, amelyek saját immunrendszerek kifejlõdéséig megvédik gyermekünket a betegségektõl.

  • Az édesanya táplálkozása a szoptatás alatt

    Az édesanya táplálkozása a szoptatás alattA szoptatás alatt az anyatejben az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már. A táplálékfehérjéken kívül az élelmiszerek adalékanyagai, a bennük levő vegyszermaradványok, és az anyuka által bevett gyógyszerek is megjelenhetnek az anyatejben. Nem mindegy tehát, mit eszik, iszik, mit vesz be a szoptatós anyuka. Erős fűszerek, pirospaprika, bors szintén kerülendők, mert bőrirritációt okozhatnak.

  • Kívánós kismamák és az étvágy

    Bizonyos ételek megkívánása gyakran a terhesség elsõ jele. Van, aki sós ropogtatni valókat vagy savanyú uborkát kíván, mely a szervezet fokozott ásványianyag-igényét jelzi. Mások sajtra vagy jégkrémre vágynak. Ki ne hallott volna még történeteket kötelességtudó férjekrõl, akik éjnek évadján csokoládéért mennek le a boltba?

    Egészen más azonban a különös anyagok, mint az agyag, a keményítõ, a kukoricakeményítõ, a festék, a hamu, a jégdarabkák, a kávézacc, a paraffin vagy a sütõpor megkívánása. Azok a kismamák, akik ilyen anyagokat kívánnak, az úgynevezett „pica" jelenségtõl szenvednek.