rss

  • Veszélyforrások, melyek koraszüléshez vezethetnek

  • Veszélyforrások, melyek koraszüléshez vezethetnekKoraszülésről akkor beszélünk, amikor a testünk túl korán felkészül a szülésre, sőt akár el is kezdi "kivitelezni" azt. Amennyiben a szülés az orvos által kiírt időpont előtt 3 héttel vagy még korábban beindul, koraszülésről beszélünk. Az átlagos 40 hetes terhességi idővel számolva ez azt jelenti, hogy ha a 37. hét előtt beindul a szülés, akkor a sajnos korai. Természetesen nem mindenkit egyformán érint a koraszülés veszélye. Vannak hajlamosító tényezők, melyek fennállása esetén a terhes nő és kezelőorvosa részéről is nagyobb odafigyelésre van szükség.

    Ezek a következőek:

    - A kórosan magas vagy kórosan alacsony testsúly: főleg ha a kismamát valamelyik már a teherbeesése előtt érintette
    - Több korábbi vetélés és/vagy abortusz
    - 17 éves kornál fiatalabb vagy 35 éves kornál idősebb kismama
    - Az átlagostól eltérő formájú vagy helyeződésű méh
    - Több magzat egyidejű fejlődése a méhben
    - Súlyos fogínygyulladás a terhesség alatt
    - A kismama terhesség előtt diagnosztizált cukorbetegsége, szívbetegsége, veseproblémái, magas vérnyomása stb.
    - A következő, terhesség előtt diagnosztizált fertőzések: Chlamydia, szifilisz, tripper, trichomoniázis stb.
    - Szerencsére ezek az állapotok sem jelentenek automatikusan koraszülést, csak az érintettek veszélyeztetett csoportba fognak tartozni.


    Vannak olyan veszélyforrások, melyekre annak is figyelnie kell, aki teljesen egészséges, illetve semmilyen komolyabb rizikóval nem kell számolnia. Ilyen a dohányzás, melyről amilyen hamar csak lehet, le kell szoknia a terhes nőnek, sőt ha lehet, már a baba tervezésekor meg kellene ezt tennie. Ráadásul a passzív dohányzás is káros lehet, így a velünk élőket is meg kell kérnünk: a jelenlétünkben ne dohányozzanak.

    Vannak kivédhetetlen dolgok, ilyen a komoly érzelmi megrázkódtatás: szerencsére ritkán fordul elő, hogy ez legyen a gond. Ami a munkát illeti, veszélyeztetettek azok a terhes nők, akik nehéz fizikai munkát végeznek: például nehéz dolgokat emelgetnek, illetve 5 óránál tovább kell állniuk munka közben.

    Sportolás:

    Bár nagyon fontos, hogy a kismama mozogjon, maradjon aktív terhesség közben is, vannak bizonyos sportok, amiket kerülni kell. Ilyenek a csapatsportok, a labdajátékok, tehát bármi, ami során másokkal ütközhetünk, nehezebb labda találhat el vagy eleshetünk. A kerékpározás az elesés veszélye miatt szintén kerülendő. És bár tornázás vagy sport után sokaknak jólesik a szauna, a várandósoknak ezt is kerülni kell: a túlmelegedés, a pulzusszám extrém emelkedése árthat a babának.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Néhány dolog amirõl nem beszélünk

    A terhesség nem minden esetben kilenc hónapon át tartó, rózsaszín leányálom. Jogunk van nem rajongani az állapotunkért, jogunk van vágyakozni egy szál cigaretta vagy egy pohár bor után. Sokkal jobban tesszük, ha ebbéli titkainkat megosztjuk valakivel, mint hogy bûntudatosan rágódjunk rajtuk. Néhány hete, amikor a kezünkben tartottuk a friss kétcsíkos tesztet, azt gondoltuk, hogy gondoltuk, hogy kilenc hónap felhõtlen boldogság vár ránk. Ehelyett minden nappal csak rosszabb lett. Fáradtak vagyunk, émelygéstõl elcsigázottak, szelektõl puffadtak, pattanásosak, ahogy még kamaszkorunkban sem és így tovább.

  • Az újszülöttek megfelelõ alváshoz való szoktatása

    Alvási szakértõk azt mondják, felnõtteknek napi 7-9 óra alvásra van szükségük. A legtöbben azonban nem töltenek ennyi idõt pihenéssel, különösen azok, akiknek újszülött babájuk van.
    A kismama alváshiánya ugyanis szülés utáni depresszióhoz, családi konfliktusokhoz és a szoptatás hiányához vezethet. Néhány további komplikáció elhízáshoz és gyenge termelékenységhez vezethet. A szakértõk szerint ennek elkerülése érdekében az újszülötteket már az elsõ héttõl megfelelõ alvásra kell nevelni.

  • A reggeli rosszullétek a magzat egészségét is veszélyeztethetik

    A reggeli rosszullétek a magzat egészségét is veszélyeztethetikEgyes felmérések szerint a nők 80 százaléka átéli az émelygéssel, hányingerrel, hányással járó reggeli rosszulléteket. A reggeli rosszullétek nem csak a mama, de a magzat egészségét is veszélyeztetik, hiszen a rendszeres, extrém mértékű reggeli hányás, esetleges kiszáradás miatt a baba nem jut elegendő mennyiségű táplálékhoz. Korábban létezett egy olyan elképzelés, miszerint ez az émelygés a szervezet ösztönös védelmi reakciója, aminek segítségével a szervezet védi a babát. Ma már azonban a súlyos terhességi hányás veszélyeire figyelmeztetnek.

  • A várandósság alatt jelentkezõ magas vérnyomás

    A magas vérnyomás nem csak a kismama egészségét, de a magzat fejlõdését is veszélyezteti. Megfelelõen beállított gyógyszeres kezelés és helyes életmód mellett azonban a kismama és a baba egészsége is megõrizhetõ, a szövõdmények kialakulása megelõzhetõ.

    A várandósság idõszakában, korábban panaszmentes hölgyeknél is jelentkezhet magas vérnyomás. Ennek meghatározása azonban némiképp eltér a fogantatást megelõzõ idõszakhoz képest. Terhesség alatt a vérnyomás normál határa alacsonyabb, mint gyermekvárás elõtt.

  • A terhesség alatti dohányzás, a gyermek halláskárosodásához vezet

    A terhesség alatti dohányzás, a gyermek halláskárosodásához vezetMég egy ok arra, hogy terhesség alatt ne dohányozzon: tinédzserkorára ugyanis gyermeke ennek következtében súlyos halláskárosodást szenvedhet - hívja fel a figyelmet egy amerikai tanulmány. Nem beszélve az egyéb, már ismert kockázati tényezőktől, mint a koraszülés, az alacsony születési súly, a fejletlenség és az asztma. A tanulmány keretében 964, 12-15 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, akik részt vettek egy nemzetközi felmérésben. A gyerekek szüleinek 16 százaléka bevallotta, hogy terhessége alatt dohányzott.

  • Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

    A szoptatás idõtartama központi kérdés a kismamák körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az újszülöttet hat hónapig kizárólag anyatejjel kell táplálni.

    Az EU tagállamainak 65 százaléka követi ezt az ajánlást, brit kutatók azonban most kételyüket fejezték ki ezzel kapcsolatban. Mary Fewtrell, a University College London orvoskutatója és kollégái olyan elemzést tettek közzé, amely szerint a széleskörûen elfogadott ajánlás nincs kellõképpen alátámasztva.

  • Gyermekgyógyászatban is lehet súlyos mellékhatása az alternatív kezelésnek

    Vannak szülõk, akik gyermekük betegségeit ma is szívesebben kezelik hagyományos gyógymódokkal, természetgyógyászati szerekkel, mint a korszerû orvostudomány nagy vizsgálatokkal bizonyított, hatásos készítményeivel. Ausztráliában több év tapasztalatai alapján ismertették a szakemberek ennek a jószándékú hitnek a veszélyeit.

    Ausztráliában a gyermekgyógyászati statisztika két esztendei, jól ellenõrizhetõ anyagáról készült tanulmány.

  • Hasznos tanácsok a kánikula idejére

    Hasznos tanácsok a kánikula idejéreA nyári kánikulában életmódunkat a hőséghez kell igazítanunk, hogy csökkentsük a kellemetlen közérzetet és elkerüljük a rosszullétet. Különösen érzékenyek és védelemre szorulnak ilyenkor a várandós és szoptató anyák és a csecsemőik. A magas hőmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, hogy hőegyensúlyunkat megtartsuk: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez.

  • A babamasszázs jótékony hatásai

    Az sem gond, ha valaki ösztönösen masszírozza a kisbabáját, de azért jó, ha legalább néhány alap-mozdulatot megtanulunk. A csecsemõk bõre nagyon érzékeny az érintésre, ezért nagyon fontos, hogy lassan, fokozatosan kezdjünk hozzá.

    A csecsemõk masszírozásának jótékony hatásait szinte vég nélkül lehetne sorolni: erõsíti a szülõ-gyermek kötõdést, az immunrendszer mûködését, serkenti a vérkeringést, csökkenti a stresszhormonok felszabadulását. Segíti a testkép kialakulását, saját testrészeinek megismerését, az idegrendszer érését, az érzékszervek fejlõdését.

  • Gyógyszerszedés a várandósság alatt

    Gyógyszerszedés a várandósság alattKismamák esetében a gyógyszerszedés mindig kényes téma. Az ezzel kapcsolatos óvatosság, feszültség persze nem véletlenül alakult ki a köztudatban. Régen úgy gondolták, hogy a méhlepény semmilyen káros anyagot nem enged át, így az anya által szedett gyógyszerek nincsenek hatással a magzati fejlődésre. Ezt a fajta gondolkodást alapjaiban ingatta meg a ’60-as években egy gyógyszerrel kapcsolatos botrány. Az eredetileg köhögésre, megfázásra és fejfájásra alkalmazott gyógyszert, el kezdték javasolni kismamák számára is, hányingercsillapító hatása miatt.

  • Éjszakai babasírás

    A frissen szült anyák körében az egyik leggyakoribb kérdés, és egyben igen sok vita kiváltója, hogy vajon mivel teszünk jobbat az éjszaka során felsíró gyermekünknek: ha hagyjuk, hogy álomba sírja magát, vagy ha beszaladunk hozzá és megpróbáljuk megnyugtatni. Marsha Weinraub pszichológia professzor egy tanulmányában ezt a kérdéskört járja körül, és tudományosan alátámasztott tényekkel igyekszik segíteni a tanácstalan szülõkön. A csecsemõk döntõ többsége képes saját magát megnyugtatni és újra álomba ringatni, hat hónapos korra pedig a legtöbb kisgyerek már anélkül végigalussza az éjszakát, hogy egyszer is felébredne.

  • A várandósság alatti mozgás hatása a babára

    A várandósság alatt végzett, szakember által vezetett, megfelelõen kialakított mozgásprogramok jó hatással vannak a kismama fizikai és pszichés állapotára, a vajúdás és a szülés folyamatára, valamint a szülés utáni regenerációra. De mi történik közben a babával? Hogyan hat a mozgás a babára? Esetleg már méhen belül is végezhetõ néhány mozgásos feladat a magzattal? A várandósság ideje alatt végezhetõ mozgásprogramokról az idõk folyamán különbözõ véleménnyel voltak a szakemberek. Egy idõben tiltották a mozgást, mert azt gondolták, hogy nem tesz jót a terhesség során lezajló élettani folyamatoknak és a baba számára is káron lehet.

  • A túlhordott terhesség

    A túlhordott terhességIgaz ugyan, hogy a szülés várt időpontjának meghatározása komoly szakmai számításokon alapszik, de mindent egybevetve mégiscsak becslésnek számít. Éppen ezért teljesen normális, ha a vártnál egy-két héttel korábban vagy később hozzuk világra a gyermeket. Ahhoz, hogy hivatalosan is túlhordott terhességről beszéljünk, a várt szülés időpontja után legalább két hétnek kell eltelnie. Ritka esetben ez összefügghet a placentát vagy a magzatot érintő problémákkal is. A szülés kezdetéig figyelni kell az esetleges komplikációkra utaló jelekre.

  • Orrdugulás, orrvérzés, allergia

    A terhesség következtében sok kismamának eldugul az orra és elõtör az allergiája. Egyes esetekben a terhesség leginkább olyan, mint egy alapos megfázás orrdugulással, nyálkahártya-váladékozással, és az összes nyelési és légzési nehézséggel.

    A szervezetben keringõ nagy mennyiségû ösztrogén- és progeszteron hormon, valamint a nyálkahártyát tápláló megnövekedett vérmennyiség hatására megduzzadhat a légzõszervek nyálkahártyája is. Ennek következtében akár orrvérzés is felléphet.

  • A szülés utáni depresszió jelei és megelõzése

    A gyermekvállalás az élet legnagyobb adománya, néha azonban az újdonsült anyuka nem az ígért, rózsaszín világba csöppen, hanem egy sokkal komolyabb, kiszolgáltatottabb érzéssel találja szemben magát, a szülés utáni (post partum) depresszióval.

    Különösen veszélyeztettek azok a nõk, akik fiatalon vállaltak gyermeket, rossz házasságban élnek vagy egyedülállóak. Fokozottan oda kell figyelni azokra, akik premenstruációs szindrómától szenvednek, vagy a terhesség alatt tapasztaltak depressziós tüneteket.