rss

  • Több mint három hét különbséggel születtek az ikrek

  • Több mint három hét különbséggel születtek az ikrekA 35 éves Lindalva Pinheiro da Silva mindössze 24 hetes terhes volt idén februárban, amikor fenyegető koraszülés miatt kórházba került. Először volt terhes, férjével boldogok voltak, hogy ikreket vártak. A szülés azonban igen korán indult meg, a 24. héten születő babáknak csak mintegy fele menthető meg. Injekciókkal sem sikerült megállítani a szülést, ezért a bostoni Beth Israel Deaconess Egészségügyi Központ szülészeti osztályának orvosai úgy döntöttek, ritkán alkalmazott technikához folyamodnak: az egyik magzatot az anyaméhben tartják, miután az ikertestvére megszületett.

    Az adott erre esélyt, hogy az első baba, Alexandre érkezése után a szülés leállt, pedig legtöbbször folytatódni szokott – mondta Steven Ralston, a szülészet igazgatója.

    Az anya a fertőzések ellen antibiotikum-injekciókat kapott, és a megállított szülés utáni három hetet a kórházban töltötte, így látogathatta apró, csupán 453 grammos kisfiát.

    Bátyja után 24 nappal, háromszor akkora súllyal megszületett Ronaldo. A több mint három hét, amennyivel Ronaldo hosszabb időt töltött az anyaméhben, hatalmas különbséget jelentett: olyan volt, mint egy rendes, időre született kisbaba – mondta az édesanya.


    A kisfiúk a kórházban maradtak, ahol szépen gyarapodnak, már mindketten több mint három kilogrammosak. Az orvosok szerint valószínű, hogy hazamehetnek június 18-ig, születésük erre a napra volt eredetileg kiírva.

    „Ők az én csodababáim. Ronaldo azért, mert bent tudott maradni, Alexandre azért, mert túlélte a korai startot” – mesélte da Silva.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Pelenka, te drága!

    Mielõtt Richárdunk megszületett, a "mindenbõl a legszebbet, legjobbat" -elv vezérelt. Ezt nem sokkal a születése után a "lehetõségeinkhez képest mindenbõl a legszebbet, legjobbat" váltotta fel. Leginkább a pelenkánál. Amikor a terhességem vége felé összepakoltam a csomagom, amit a kórházba viszek, még az egyik talán legkedveltebb márkájú pelenkát pakoltam be a mazsolának. Miután megszületett, az elsõ 2-3 hónapban ugyanezt a márkát használtuk, aztán a mamáktól kaptuk, akik arra hivatkoztak, hogy nekünk most minden fillérre szükségünk van.

  • A szülõktõl tanulják a humorérzéket a babák

    6 és 12 hónapos koruk között a csecsemõk szüleik reakcióját figyelve tanulják meg, hogy mi a mulatságos.

    A harminc csecsemõ bevonásával lefolytatott tanulmányban a New Hampshire-i Egyetem kutatói John Sparrow vezetésével különbözõ helyzetekbe hozták a csecsemõket és szüleiket, az eseményeket pedig videóra rögzítették, majd elemezték. Korábban is ismert volt, hogy a szülõi érzelmi tükrözést alkalmazzák a 8 hónapos csecsemõk, amikor egy helyzetben meg akarják állapítani, hogy az hordoz-e fenyegetést számukra.

  • Változások a terhesgondozásban

    Változások a terhesgondozásbanAz emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint július elsejétől az alacsony kockázatú terhességeknél szülésznők végezhetik a várandósgondozást, és a védőnők szerepe is hangsúlyosabbá válik. Az új szabály szerint az alacsony veszélyeztetettségű várandós nőknél lehetőség lesz arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő végezze el a várandósgondozást, és a várandósokat az eddigiektől eltérően a háziorvos is elküldheti szűrő- és laborvizsgálatokra. Azt, hogy egy nő terhessége alacsony vagy magas kockázatúnak számít-e, a szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el.

  • Az autizmus a koraszülött piciket jobban fenyegeti?!

    Újabb vizsgálat bizonyítja a koraszülöttség és az autizmus közötti lehetséges összefüggést

    Washington - Egy amerikai vizsgálat szerint azoknál a koraszülötteknél, akik a kelletténél három hónappal elõbb születtek, kétszer-háromszor magasabb az autizmus kialakulásának valószínûsége. Az autizmus idegi fejlõdési rendellenesség, amelynek tünetei kora gyermekkorban manifesztálódnak, s az érintettek csökkent kommunikációs és kapcsolatteremtõ képességében, valamint viselkedési zavaraiban nyilvánul meg.

  • Csecsemõk és kutyák közös nyelve

    A kutya és az ember kommunikációja között érdekes párhuzam létezik- tudósít a Science tanulmánya a magyar kutatók méréseire hivatkozva. E hasonlóság valószínûleg a háziasítás eredménye - állapítják meg a magyar kutatók.

    A vizsgálatot Topál József, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa végezte, az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársaival, Miklósi Ádámmal és Erdõhegyi Ágnessel valamint a CEU Cognitive Development Center kutatóival, Gergely Györggyel és Csibra Gergellyel.

  • Szaunázhat-e a kismama?

    Ha korábban nem szaunáztunk, semmiképpen ne a várandósság idején kezdjük el. Nem tudhatjuk, hogyan reagál szerveztünk a hirtelen forróságra.

    A hideg-meleg váltakozása edzi a véredényeket, erõsíti az immunrendszert, de arra hajlamosaknál görcsöt is okozhat. A nagy melegben kitágulnak a véredények, megváltozik a vérnyomás, szédülés, ájulás fordulhat elõ. Aki a terhessége elõtt is rendszeresen szaunázott, némi módosítással folytathatja.

  • A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségben

    A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségbenMa Magyarországon három olyan betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. Mindhárom betegség megelőzésében meghatározó jelentősége van a táplálkozásnak az élet első ezer napjában. Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül 163 millióan küzdenek túlsúllyal. Itthon még ennél is nagyobb a probléma: a túlsúly és az elhízás a teljes lakosság csaknem egyharmadát érinti.

  • Babaöltöztetés télen

    A gyermeköltöztetés legújabbkori problémája, hogy míg a „régi jó” idõkben, amikor a kinti és a benti hõmérséklet nem tért el olyan jelentõsen (mert nem volt fûtés, mert rosszak voltak a nyílászárók, mert sokat gyalogoltunk, keveset ültünk autóba), addig ma két világ néz farkasszemet egymással: a klimatizált, hõszigetelt, párásított benti és a zord kinti.

    Nagyon sok gyereket a 25 fokos lakásból 25 fokos autóval furikáztatnak a szülõk nap mint nap, keveset vannak levegõn, és ha véletlenül mégis úgy alakul, hogy sétálnak egy fél órát, azonnal jön a megfázás, a taknyolás, a betegség.

  • A terhesség alatt bevitt jód biztosítja a gyermek megfelelő szellemi fejlődését

    A terhesség alatt bevitt jód biztosítja a gyermek megfelelő szellemi fejlődésétAzzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a megfelelő egészségi állapothoz elengedhetetlenül szükséges a jód. Azt azonban eddig nem tudhattuk, hogy a magzatoknál ez mennyire fontos. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a terhesség ideje alatt is nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jód bevitelre, ellenkező esetben akár a születendő gyermek agya nem fejlődik megfelelően. Eredményeik értelmében komoly hátrányokat szenvedhetnek azok a kisgyerekek, akiknek az anyja a terhessége alatt nem jut hozzá megfelelő mennyiségben jódhoz.

  • A születés elõtti D-vitamin hiány növeli a késõbbi skizofrénia kockázatát

    Szörnyû társadalmi körülmények, amelyek a múlt század negyvenes-hatvanas éveiben Hollandia, illetve Kína egyes területeit sújtották, segítettek megmagyarázni, hogy évtizedekkel késõbb miért kerültek arrafelé a szokásosnál sokkal többen kórházba skizofrénia miatt. A hasadásos elmebaj, a skizofrénia az egyik legkülönösebb pszichiátriai kórkép, mely fiatal korban kezdõdik, furcsa, nehezen megmagyarázható tünetekkel. Okaként többféle, külsõ tényezõt véltek fölfedezni, de érthetõ magyarázata a betegség indulásának eddig nem volt ismert.

  • A kismama sajtfogyasztása csökkenti a születendõ gyermek rossz fogainak számát

    Terhesség idején a táplálkozás alapvetõen befolyásolja a baba fejlõdését és különbözõ késõbbi tulajdonságait is. Egy új japán vizsgálat tanúsága szerint a gyermekkori fogszuvasodás elleni küzdelem szempontjából is fontos szempont a helyes táplálkozás.
    Tanaka Keiko közegészségügyi professzor a különbözõ betegségek megelõzésével foglalkozik. Munkatársaival azt vizsgálták meg, hogy kimutatható-e valamilyen összefüggés a gyerekek fogának romlása és édesanyjuknak a terhesség idõszakában elfogyasztott tejtermékek, kalciumkészítmények mennyisége között.

  • Várandósság alatti gyomorproblémák

    Várandósság alatti gyomorproblémákA terhesség ideje alatt tapasztalt gyomorproblémák nagyon gyakoriak, gyomorégést a várandósok több mint fele tapasztal. A savas emésztési zavar a legtöbb esetben a második, illetve harmadik trimeszterben jelentkezik. A jelenséget okozhatja egyszerűen a hormonszint változása – az emésztőrendszer izmai nem a megszokott módon működnek, az alsó nyelőcső záróizma, amely egészen pontosan a gyomor és a nyelőcső között található izomszelep, például ellazul, és engedi visszajutni a gyomorsavat a nyelőcsőbe.

  • Gyermeki dühöngés

    Miért tombol a gyermek és hogyan fékezhetõ meg az óriási hisztiroham? Egyáltalán jó-e, ha mindig visszafojtjuk a dühkitöréseit?

    Pszichológiai kísérletekkel bizonyították, hogy a minden más viselkedésformánál gyakrabban és szívesebben utánozzák a gyerekek az agresszív viselkedést. Ennek okára még nincs egyértelmû válasz, az azonban valószínû, hogy a konfliktusokból adódó belsõ feszültség oldásának, azaz „a gõz kiengedésének” fontos szerepe lehet.

  • Érdemes elkerülni a szülés idő előtti megindítását

    Érdemes elkerülni a szülés idő előtti megindításátA nők körében szép számmal akadnak olyanok, akik vagy a szülés idő előtti megindítását, vagy a terhesség vége előtti császármetszés elvégzését kérik orvosuktól, pedig a szakemberek szerint a gyerekek fejlődése nagy veszélynek van kitéve, ha akár csak pár héttel is a terminus előtt születnek. A terhesség 37. és 41. hete között lezajlott szülés számít normálisnak, ám a legújabb kutatások szerint, a 39-41. héten született babák a fejlődés szempontjából jobb helyzetben vannak, mint a 37-38. héten születettek.

  • Speciális tápszer segíthet a gyermekkori cukorbetegség megelõzésében?

    A hagyományos tehéntej helyett adott speciális csecsemõ tápszerrel talán megelõzhetõ lesz a gyermekkori 1-es típusú cukorbetegség kialakulása azoknál a fiataloknál, akik genetikailag hajlamosak az autoimmun betegségre - közölték finn szakemberek.

    A biztató eredményeket egyelõre csak egy elõzetes vizsgálat támasztja alá, amely során 230 olyan finn csecsemõt vizsgáltak meg, akik nem kaptak anyatejet. A közvetett bizonyítékok a speciális tápszer cukorbetegség megelõzõ hatását mutatták.