rss

  • A felmondási védelem már nem csak a várandósság bejelentésétől él

  • A felmondási védelem már nem csak a várandósság bejelentésétől élAlaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének az a rendelkezése, miszerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még az elbocsátása közlése előtt beszámolt munkáltatójának. Az Alkotmánybíróság kedden meg is semmisítette a kifogásolt rendelkezést, miután az ombudsman indítványára indult eljárásban megállapította, a gyermekvállalás szándéka, az ennek érdekében vállalt emberi reprodukciós eljárással – lombikbébiprogrammal – összefüggő kezelés.

    Illetve az ennek eredményeként vagy természetes úton bekövetkezett várandósság mindaddig, amíg annak nincsenek külső jelei, a gyermeket vállaló nő magán- vagy intimszférájába tartozó körülmény, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Vagyis az a cég, amelyik kötelezi várandós dolgozóját, hogy terhességéről tájékoztassa, megsérti annak magánszféráját.

    Bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával pillanthat be a magánügyekbe, mivel az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik, az nyilvánvalóan nem önkéntes.


    A felmondási védelem azért nagy jelentőségű, mert így a terhes nőknek nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik munkájukat, így az ettől való félelem már nem riaszthatja el őket a gyermekvállalástól. A bírói gyakorlat szerint, ha egy munkavállaló úgy mond fel valakinek, hogy nem tudott annak várandósságról, akkor a felmondás utólag jogellenesnek bizonyul. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Vagyis, ha az állapotos munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről -- ez a várandósság első időszakában korántsem ritka --, e tény kiderülését követően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását. Feltéve, hogy igazolni tudja, hogy a felmondáskor már megfogant a magzat.

    Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy bár az állam alapvetően szabadságot élvez abban, milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló dolgozó nőknek a többletvédelmet, ennek feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából van jelentősége, vagyis a felmondás közlése bekövetkezik.

    A taláros testület ugyanakkor arra is felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A hiszti leállításának módjai

    A gyerek a pillantaban él. Nem a múltban, nem a jövõben, csakis az adott pillanatban. 5-6 éves koráig mindenképpen, de úgy 10-12 éves koráig dominánsan jellemzõ rá, hogy csak a jelen létezik számára. Így aztán a pillanatot reagálja le. Az elsõ években ha éhes, ha szomjas, ha fáradt, ha egy kis idõre másnak kell adnia a játékát azt õ az adott idõpillanat drámájaként éli meg. A megoldás számára sürgõs, azonnali. Ilyen értelemben szinte egyetlen szülõ sem ússza meg a hisztiket, de ettõl még nem lesz kimondottan hisztis minden kisgyermek. Vérmérsékletük és körülményeik szerint vannak köztük különbségek

  • Miért születik több fiú?

    Miért, több fiú születik?!

    A temetõben járva feltûnik, hogy a férfiakhoz képest sokkal több idõs nõ látogatja a nála korábban született, viszont hamarabb elhunyt párja sírját.

    A magyarázat viszonylag egyszerû: az "aktívabb" férfiak korábban halnak meg, mint feleségük, amit a természet ösztönösen fiútöbblettel igyekszik kiegyenlíteni. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

  • A túlhordott terhesség

    A túlhordott terhességIgaz ugyan, hogy a szülés várt időpontjának meghatározása komoly szakmai számításokon alapszik, de mindent egybevetve mégiscsak becslésnek számít. Éppen ezért teljesen normális, ha a vártnál egy-két héttel korábban vagy később hozzuk világra a gyermeket. Ahhoz, hogy hivatalosan is túlhordott terhességről beszéljünk, a várt szülés időpontja után legalább két hétnek kell eltelnie. Ritka esetben ez összefügghet a placentát vagy a magzatot érintő problémákkal is. A szülés kezdetéig figyelni kell az esetleges komplikációkra utaló jelekre.

  • A reggeli rosszullétek a magzat egészségét is veszélyeztethetik

    A reggeli rosszullétek a magzat egészségét is veszélyeztethetikEgyes felmérések szerint a nők 80 százaléka átéli az émelygéssel, hányingerrel, hányással járó reggeli rosszulléteket. A reggeli rosszullétek nem csak a mama, de a magzat egészségét is veszélyeztetik, hiszen a rendszeres, extrém mértékű reggeli hányás, esetleges kiszáradás miatt a baba nem jut elegendő mennyiségű táplálékhoz. Korábban létezett egy olyan elképzelés, miszerint ez az émelygés a szervezet ösztönös védelmi reakciója, aminek segítségével a szervezet védi a babát. Ma már azonban a súlyos terhességi hányás veszélyeire figyelmeztetnek.

  • A megfelelõ zsírsavak fogyasztása a terhesség alatt

    A szakértõk óva intik a kismamákat a többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztásától, ezek ugyanis károsan hatnak a baba súlyára. Nagyobb valószínûséggel lesz elhízott az a gyermek, akinek az édesanyja a terhesség alatt "rossz" zsírokat fogyaszt - derül ki egy amerikai kutatásból. Kutatók összesen 293 négy és hat év közötti gyermek zsír-izom arányát vizsgálták meg, melyek eredményét összevetették édesanyjuk terhessége alatt vett vérmintájával. Azok az anyukák, akik omega-6 zsírsavat fogyasztottak a várandósság idején, sokkal nagyobb zsírtömegû babát hoztak világra, mint azok, akik az omega-3 zsírsavat részesítették elõnyben.

  • Egészségesebb a babák vére ha később kötik el a köldökzsinórt

    Egészségesebb a babák vére ha később kötik el a köldökzsinórtA köldökzsinór későbbi elkötése előnyökkel jár az újszülöttek számára. A kutatók kimutatták, hogy a babák vére és vasszintje egészségesebb, ha késleltetik a köldökzsinór ellátását. A gazdag országok többségében a szabványos eljárás az, hogy az édesanyát és a csecsemőt összekötő köldökzsinórt a születés után egy percen belül elkötik és elvágják. A köldökzsinór korai elkötése azonban csökkentheti az anyából a méhlepényen keresztül a csecsemőbe áramló vér mennyiségét, ami befolyásolja a baba vaskészleteit.

  • Nagyobb a születési hibák kockázata a termékenységi kezelés segítségével fogant gyerekeknél

    A termékenységi kezelésen átesett pároktól született babáknál nagyobb a kockázata a születési rendellenességeknek, amirõl az orvosoknak tájékoztatniuk kellene a potenciális szülõket - közölték vasárnap francia kutatók.

    Mint Geraldine Viot klinikai genetikus figyelmeztetett, az asszisztált reprodukciós eljárás (ART) igénybevételét fontolgató párokkal tudatni kellene, hogy mintegy kétszer nagyobb ilyenkor a születési hibák elõfordulásának kockázata, mint a hagyományos úton megfogant gyerekeknél.

  • Növeli a császármetszés a diabétesz kockázatát

    A császármetszéssel született gyermekeknél kétszer nagyobb a diabétesz kialakulásának kockázata, mint a természetes úton világra jövõ babáknál.

    A müncheni Mûszaki Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a környezeti hatások miként befolyásolják a betegség alakulását. A vizsgálatba 1650 olyan gyermeket vontak be, akik esetében magas volt a cukorbetegség kockázata. A gyerekeket születésüktõl fogva átlagosan 11 éves korukig kísérték figyelemmel. A tudósok eredményeiket a Diabetes címû folyóiratban mutatták be.

  • A szülõktõl tanulják a humorérzéket a babák

    6 és 12 hónapos koruk között a csecsemõk szüleik reakcióját figyelve tanulják meg, hogy mi a mulatságos.

    A harminc csecsemõ bevonásával lefolytatott tanulmányban a New Hampshire-i Egyetem kutatói John Sparrow vezetésével különbözõ helyzetekbe hozták a csecsemõket és szüleiket, az eseményeket pedig videóra rögzítették, majd elemezték. Korábban is ismert volt, hogy a szülõi érzelmi tükrözést alkalmazzák a 8 hónapos csecsemõk, amikor egy helyzetben meg akarják állapítani, hogy az hordoz-e fenyegetést számukra.

  • Már az anyaméhben kezdõdik a gyerekek kétnyelvûsége

    Azok a babák, akik már az anyaméhben rendszeresen két nyelvet hallanak, nagyobb eséllyel lesznek késõbb kétnyelvûek - közölték kutatók a Psychological Science címû szaklapban megjelent tanulmányukban. A University of British Columbia pszichológusai egy francia kutatóval együtt vizsgálták újszülöttek két csoportját. Az egyik csoportba tartozó babák csak angol nyelvû beszédet hallottak méhen belül, míg a másik csoportba tartozó magzatok az angolon kívül tagalog nyelvet is hallottak, amelyet a Fülöp-szigeteken beszélnek.

  • Mi a kapcsolat a terhesség és a depresszió között?!

    A diabétesz megduplázza a szülés utáni depresszió kockázatát

    Chicago - Kétszeres a szülés utáni depresszió valószínûsége azoknál a nõknél, akiknél terhességük alatt vagy kismamaként cukorbetegséget állapítottak meg - közölték amerikai kutatók.

    "A szülés utáni depresszió nagyon komoly betegség, amely évente az anyák 10-12 százalékát érinti.

  • Az autizmus a koraszülött piciket jobban fenyegeti?!

    Újabb vizsgálat bizonyítja a koraszülöttség és az autizmus közötti lehetséges összefüggést

    Washington - Egy amerikai vizsgálat szerint azoknál a koraszülötteknél, akik a kelletténél három hónappal elõbb születtek, kétszer-háromszor magasabb az autizmus kialakulásának valószínûsége. Az autizmus idegi fejlõdési rendellenesség, amelynek tünetei kora gyermekkorban manifesztálódnak, s az érintettek csökkent kommunikációs és kapcsolatteremtõ képességében, valamint viselkedési zavaraiban nyilvánul meg.

  • Vigyázat élõsködõk!

    Meleg van, ilyenkor természetes, hogy a rekkenõ hõségben mindenki minél kevesebb ruhában szeretne otthon vagy a szabadba heverészni. Ez alól a gyermekek sem kivételek. De még mielõtt pelenkára és bugyira vetkõztetnénk csemetéinket, nem árt felkészült a várható kellemetlenségekre!

    A szúnyogok elsõsorban vízparton, de akár a lakásunkban is elõfordulhatnak. Csípése kisebb nagyobb bõrpirosodást, duzzanatot és viszketést eredményezhet. Szívása még felnõttként is kellemetlen, nemhogy gyermekként.

  • Vigyázat napozáskor!

    A fiatal, zsenge bõr különösen érzékeny a napsugárzás ártalmas hatásaira, a gyermekek hamar lebarnulnak. A leégés átmeneti kellemetlenségein túlmenõen van egy nyomósabb oka is az elõvigyázatosságnak. A komoly gyermekkori leégések hosszú távú bõrkárosodást eredményeznek, és a késõbbi szakaszban bõrrák kialakulásához vezethetnek. Egy ausztrál tanulmány szerint, ötbõl négy esetben a bõrrák megelõzhetõ ésszerû viselkedéssel. A gyerekek egyszerû elõvigyázatosságra ösztönzése megvéd mind a rövid, mind a hosszú távú károsodásoktól, lehetõvé teszi nekik, hogy élvezzék a szabadban töltött idõt.

  • A terhesség alatti stressz a gyermeknél okoz később egészségügyi problémákat

    A terhesség alatti stressz a gyermeknél okoz később egészségügyi problémákatHa a kismamát terhessége alatt mindennapos stressz éri, később a gyermeknél egészségügyi problémák jelentkezhetnek, például légúti-, bőr- vagy emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő a kicsinél. A Bázeli Egyetem kutatói folytattak ezzel kapcsolatos vizsgálatokat. A tudósok 75.000 várandós nőt vizsgáltak meg és a gyermekeik egészségügyi állapotát 10 éves korukig követték nyomon. Ha a stressz, a szorongás vagy a félelem fokozza az anya szívverését, rövid időn belül a magzat szívverése is felgyorsul.