rss

  • A folsav szerepe a várandósság alatt

  • A folsav szerepe a várandósság alatt A folsav nem más, mint a B vitamin család egyik fontos tagja. Természetes formáját folátnak hívják, míg a mesterségest folsavnak. Az egyik legfontosabb feladata a vörösvértestképzés, vagyis a vérszegénység elkerülése miatt érdemes szedni, de nagyon fontos hogy a magzati kortól kezdve folyamatosan jelen legyen az anya szervezetében. A folsavat már a tervezett terhesség előtt is érdemes szedni, valamilyen vitamin, pl. magzatvédő vitamin formájában, majd a terhesség létrejötte után legtöbbször az orvos is javasolni szokta.

    B vitaminként részt vesz az anyagcsere folyamatokban, de csak B12.-vel együtt tud beépülni a szervezetbe. Tehát a folsav szerepe igen összetett, lényeg hogy erősíti a szervezetet, és javítja az étvágyat.

    A magzat velőcsőzáródási rendellenessége összefügg az anya folsav szintjével, így egyre több orvosi kutatás igazolja, hogy a folsav számtalan rendellenséget megakadályoz. Épp ezért az utóbbi években, hazánkban is egyre több kenyeret dúsítanak folsavval, így a velőcsőzárodási rendellenesség az utóbbi években egyre ritkábban fordul elő.

    Ha elolvassuk a kenyér vagy más élelmiszerek csomagolását nézzük meg hogy a „ingredients” szó rá van –e írva, mert ez takarja a folsav hozzáadását. Épp ezért ha folsavval dúsított élelmiszerek is fogyasztunk, plusz még vitamint is szedünk, figyeljünk, oda a napi adagra nehogy túladagoljuk ezt a vitamint.


    A folsav a természetes táplálékban is előfordul, együnk sok brokkolit, sóskát, spenótot, céklát, diót, és májat. Az orvosok szerint a terhesség ideje alatt olyan szinten megnő a folsav igénye az anya szervezetének, hogy ott már nem elég, ha sok egészséges folsavat tartalmazó élelmiszert fogyasztunk, fontos a pótlása is vitamintabletta formájában.

    A tervezet terhesség előtt elég a napi 0,4 mg mennyiségű folsav, majd a terhesség létrejötte után emelhetjük az adagot 0,8 mg.-ra.

    A folsav felszívódásához fontos a B12 és a C-vitamin is, ezért gyakran a terhes vitaminokat szokták javasolni az orvosok, mert ebben minden fontos vitamin megfelelő arányban van keverve.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hogyan etessük a babát

    A kismamák számára az egyik legszemélyesebb és mégis nagyon bonyolult döntés, hogy szoptassanak-e vagy cumisüvegbõl etessék gyermeküket.

    A mindkét táborból ránk irányuló nyomás elbizonytalaníthat és aggaszthat bennünket. Az anyatej tökéletesen kielégíti az újszülött szükségleteit és könnyen emészthetõ. Ám manapság a tápszerek is jobbak, mint valaha. Az anyatej valójában olyan anyagokat tartalmaz, amelyek saját immunrendszerek kifejlõdéséig megvédik gyermekünket a betegségektõl.

  • Az újszülöttek megfelelõ alváshoz való szoktatása

    Alvási szakértõk azt mondják, felnõtteknek napi 7-9 óra alvásra van szükségük. A legtöbben azonban nem töltenek ennyi idõt pihenéssel, különösen azok, akiknek újszülött babájuk van.
    A kismama alváshiánya ugyanis szülés utáni depresszióhoz, családi konfliktusokhoz és a szoptatás hiányához vezethet. Néhány további komplikáció elhízáshoz és gyenge termelékenységhez vezethet. A szakértõk szerint ennek elkerülése érdekében az újszülötteket már az elsõ héttõl megfelelõ alvásra kell nevelni.

  • Az anyáknak Norvégiában a legjobb, Afganisztánban a legrosszabb

    Az anyák számára Norvégiában és Ausztráliában a legjobbak a körülmények, míg Afganisztánban és egyes afrikai országokban a legrosszabbak - derült ki az anyák lehetõségeit számba vevõ évente közölt index 2010-es rangsorából.

    A Save The Children elnevezésû kezdeményezés 11. alkalommal adta ki jelentését az anyák helyzetérõl. Az összesítés során a nõk és a gyerekek jólétét - beleértve az oktatási, gazdasági és egészségügyi lehetõségeket - vizsgálják 160 országban.

  • Pelusból bilibe

    Talán az egyik leginkább szülõt próbáló feladat a bilire szoktatás. Sem a módszer, sem az ne mindegy, mikor kezdjük el. A vélemények megoszlanak, de egy biztos: sosem a szülõ, hanem a gyerek dobja el a pelenkát - amikor úgy érzi, elég érett rá. A textilpelenkák korában divat volt a babákat minél korábban szobatisztaságra nevelni. Persze a pelenkamosás, -fertõtlenítés, -szárítás és -vasalás kényszerítõ körülmény lehetett. És abban az idõben még ne tudták: ha a babát a megfelelõ testi-lelki érettsége elõtt szobatisztaságra kényszerítik, sokszor lesz vele probléma a késõbbiekben.

  • A gyermeki agy fejlõdésének aspektusai

    Mielõtt a nõbõl/férfiból szülõ lesz, rengeteg aggodalom kavarok bennük. Ilyen többek között a gyermek szellemi és lelki fejlõdésével kapcsolatos félelmek is. Hogyan lesz belõle lelkileg kiegyensúlyozott személyiség, miként fejlõdik agyi kapacitása az évek során stb. Ami a gyermek agyi struktúrájának fejlõdését illeti, a szakemberek sokáig nem is alapoztak arra a tényre, hogy a gyermek egyéni tapasztalatai jellegzetes változásokat idéznek elõ agysejtjei fejlõdésében. Évtizedeken keresztül azt hangsúlyozták, hogy az agy fejlõdését kizárólagos módon a gyermek öröklött adottságai befolyásolják.

  • A kutatók szerint az újszülöttek is követik a ritmust

    Washington - Veleszületett adottság lehet a ritmus követése és a hangsorok felismerése - állapították meg magyar és holland kutatók.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS hétfõn megjelent száma közli a tanulmányt, amelyben a Winkler István vezette csoport beszámol arról, hogy már az újszülöttek agya is összetett eljárásokkal képezi le a környezõ világot. "Az alapvetõ algoritmusok már ekkor a helyükön vannak" - magyarázta eredményüket Winkler a LiveScience címû tudományos portál kérdésére.

  • A gyerekek akkorát tudnak harapni, mint a kutyák

    Netán harap a Baba?!

    A kisgyerekek már háromévesen olyan erõsen tudnak harapni, mint a kutyák - derült ki egy új kutatásból, amely remények szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a kicsik játékai "harapásállóbbak" legyenek.

    A Leedsi Egyetem által végzett kutatás révén az öt év alatti korosztályban csökkenhet a játékok harapdálásából származó sérülések vagy halálesetek száma.

  • A hiszti leállításának módjai

    A gyerek a pillantaban él. Nem a múltban, nem a jövõben, csakis az adott pillanatban. 5-6 éves koráig mindenképpen, de úgy 10-12 éves koráig dominánsan jellemzõ rá, hogy csak a jelen létezik számára. Így aztán a pillanatot reagálja le. Az elsõ években ha éhes, ha szomjas, ha fáradt, ha egy kis idõre másnak kell adnia a játékát azt õ az adott idõpillanat drámájaként éli meg. A megoldás számára sürgõs, azonnali. Ilyen értelemben szinte egyetlen szülõ sem ússza meg a hisztiket, de ettõl még nem lesz kimondottan hisztis minden kisgyermek. Vérmérsékletük és körülményeik szerint vannak köztük különbségek

  • A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségben

    A fogantatástól számított első ezer nap a legmeghatározóbb az egészségbenMa Magyarországon három olyan betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. Mindhárom betegség megelőzésében meghatározó jelentősége van a táplálkozásnak az élet első ezer napjában. Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül 163 millióan küzdenek túlsúllyal. Itthon még ennél is nagyobb a probléma: a túlsúly és az elhízás a teljes lakosság csaknem egyharmadát érinti.

  • Miért születik több fiú?

    Miért, több fiú születik?!

    A temetõben járva feltûnik, hogy a férfiakhoz képest sokkal több idõs nõ látogatja a nála korábban született, viszont hamarabb elhunyt párja sírját.

    A magyarázat viszonylag egyszerû: az "aktívabb" férfiak korábban halnak meg, mint feleségük, amit a természet ösztönösen fiútöbblettel igyekszik kiegyenlíteni. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

  • Tartáshibák megelőzése és kezelése a vakáció idején

    Tartáshibák megelőzése és kezelése a vakáció idejénA nyári szünidő alatt sokszor nagy fejtörést okoz a szülőknek a gyermekek elhelyezése, programjuk megszervezése. A tanév során gyermekeink nagyon leterheltek, minden nap cipelik, a kisebbeknél sokszor nehezebb iskolatáskát, egész nap görnyednek az iskolapadban. A tartáshibák kialakulásának legnagyobb része a mozgásszegény életmódból eredeztethető. Ha a vakáció során is csak otthon ülnek a négy fal között, ha egész napjukat a televízió, a számítógép társaságában, és mindenfajta egyéb okosnak mondott elektronikai eszközeikkel bíbelődnek, akkor borítékolható a hanyag tartás, s ennek következményei.

  • Gyermekgyógyászatban is lehet súlyos mellékhatása az alternatív kezelésnek

    Vannak szülõk, akik gyermekük betegségeit ma is szívesebben kezelik hagyományos gyógymódokkal, természetgyógyászati szerekkel, mint a korszerû orvostudomány nagy vizsgálatokkal bizonyított, hatásos készítményeivel. Ausztráliában több év tapasztalatai alapján ismertették a szakemberek ennek a jószándékú hitnek a veszélyeit.

    Ausztráliában a gyermekgyógyászati statisztika két esztendei, jól ellenõrizhetõ anyagáról készült tanulmány.

  • Mesterségesen megindított szülés

    Különbözõ álláspontot követ minden kórház és szülõorvos a mesterségesen megindított szüléssel kapcsolatban.

    Üljünk le és beszéljük meg kezelõorvosunkkal a kilencedik hónapban, hogy neki mi errõl a véleménye. Ha a kiírt idõpontot két héttel túlléptük, ha a vérnyomásunk magasra szökik, vagy ha olyan egyéb állapot áll fenn, mely a gyereket veszélyezteti, talán a szülésmegindítás mellett kell dönteni. Ám bizonyosodjunk meg arról, mi az oka a szülés megindításának.

  • Mikor és miért mosolyognak a csecsemõk?

    A baba elsõ mosolya felejthetetlen élmény. Már pár hetes korában is elõfordul, hogy felfelé görbül a szája, mely egy hosszú fejlõdés elsõ állomásának tekinthetõ. A mosoly több mint aranyos megnyilvánulás, igen fontos jele a gyermek társas kapcsolatainak és érzelmi fejlõdésének. Egyhónapos kor elõtt az újszülött mosolya inkább veleszületett viselkedés, semmint reakció arra, amit lát, hall vagy érez. Ezek a korai mosolyok még relfex-szerûek, nincsenek kapcsolatban a társas interakciókkal. Legtöbbször álmában vagy az álom és ébrenlét határán mosolyog az újszülött.

  • Már az anyaméhben kezdõdik a gyerekek kétnyelvûsége

    Azok a babák, akik már az anyaméhben rendszeresen két nyelvet hallanak, nagyobb eséllyel lesznek késõbb kétnyelvûek - közölték kutatók a Psychological Science címû szaklapban megjelent tanulmányukban. A University of British Columbia pszichológusai egy francia kutatóval együtt vizsgálták újszülöttek két csoportját. Az egyik csoportba tartozó babák csak angol nyelvû beszédet hallottak méhen belül, míg a másik csoportba tartozó magzatok az angolon kívül tagalog nyelvet is hallottak, amelyet a Fülöp-szigeteken beszélnek.