A gyerek a pillantaban él. Nem a múltban, nem a jövõben, csakis az adott pillanatban. 5-6 éves koráig mindenképpen, de úgy 10-12 éves koráig dominánsan jellemzõ rá, hogy csak a jelen létezik számára. Így aztán a pillanatot reagálja le. Az elsõ években ha éhes, ha szomjas, ha fáradt, ha egy kis idõre másnak kell adnia a játékát azt õ az adott idõpillanat drámájaként éli meg. A megoldás számára sürgõs, azonnali. Ilyen értelemben szinte egyetlen szülõ sem ússza meg a hisztiket, de ettõl még nem lesz kimondottan hisztis minden kisgyermek. Vérmérsékletük és körülményeik szerint vannak köztük különbségek 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A hisztérikus reakció, akár gyerekben, akár felnõttben robban a bomba, az emberi játszmázás eszköze. A mélyén félelem rejtõzik, ami bizonytalanságot szül, s ettõl kétféleképpen szabadulhatunk meg: elérjük, hogy környezetünk visszaigazolja, tökéletes biztonságban vagyunk. Ergó megszeretgetnek, megnyugtatnak. Vagy sikerül elbizonytalanítanunk környezetünket, és ezzel tovább is adtuk a feszítõ energiát.
Mi adhat okot hisztire?
- A gyerek probálkozik a felnõttnél, de nincs idõ rá, nem kap elég figyelmet.
- Féltékeny. Másnak jut abból, amit magának szeretne.
- Nem kap meg valamilyen tárgyat, ételt, amit akar. Ezért fõleg azok a gyerkõcök hisztiznek, akik a tárgyakhoz, ajándékokhoz vagy ételhez kötik a szeretet kimutatását, mert náluk a szülõ ezekkel kompenzál.
- Fél egy elkerülhetetlen eseménytõl, orvosi vizsgálattól, oltástól, vagy attól hogy otthagyod valahol.
- A szülõ bizonytalan vagy szétszórt személyisége miatt nincsenek világosan lefektetve a szabályok, nincsenek pontosan meghúzott határvonalak, következetlen a számonkérés és a jutalmazás. Ez megint csak teljesen elbizonytalanítja a gyereket, mégha a felszínen úgy is tûnik, hogy nagyon is akaratos.
Megoldások
Minden esetben: nagy ölelés
A legbeváltabb módszer. Igen, erre most nyilván lesz aki felnyög: de hát akkor rúg, harap, csapkod. Az ölelésnek határozottnak, szeretetteljesnek és kitartónak kell lennie. Öleld át úgy a gyerket, hogy a lehetõ legkevésbé tudjon rúgni, kapálózni. Ne hagyd, hogy bántson. Ne szorítsd le, de nagyon határozottan fond körül karjaiddal. Ringasd, ez fontos. Ringasd, mint anya a csecsemõt, mert ennek a mozgásnak mágikus ereje van. Nyugtasd szavakkal is: minden rendben van, szeretlek. Ha elcsenedesedett, egy darabig tartsd még átölelve. Utána pedig mindig beszéld meg vele, miért nem szükséges, miért nem szabad ilyen hevesen reagálnia. Mondja el a saját szavaival mi történt, és hogyan viselkedhetett volna helyesen. Lássa be, hogy sajnálja amit tett. Ha bármiben hibásnak érzed maga, pl. nem figyeltél rá, lásd be te is a mulasztást. Ebben mindig maradj következetes, sose hagyd el a megbeszélést csak azért mert olyan jól összebújtatok.
Kis hisztinél: figyelem elterelés
Nekem bejött például az oltásoknál, amikor az elõre bekészített apró ajándékot, nyalókát a megfelelõ lélektani pillanatban mutattam fel, miközben megyõzõen lelkendeztem hozzá. Egy könyv, plüss figura, egy kutyus az utca túloldalán, akihez oda is mehetünk simogatni, bármi megteszi kizökkentésként, te ismered annyira a gyermeked, hogy tudd, mi a megfelelõ csali.
Nagy hisztinél: némi arcmosás
Az arcmosás nem okoz traumát, mégis elég kijózanító. Mosd meg az arcát bõségesen hûvös vízzel. Újra és újra vizezd be a tenyered mindaddig, míg azt látod, hogy a gyerek agyáról alászállt a düh köde, azután gyengéden töröld meg az arcát. Közben nyugodt hangon elmondhatod, hogy nagyon átforrósodott a feje, segítessz kicsit lehülni, lehiggadni, hogy megbeszélhessétek, mi a baj. Ne légy durva, ne légy ideges, maradj nyugodt,és határozott, érezze, hogy tõled nem veheti el az irányítást. Azután öleld át, és innentõl minden ugyanaz, mint a nagy ölelésnél leírtakban.